
Böllércsapat készíti a kolbászt Magyarláposon
Fotó: Orbán Orsolya
A IV. Máramarosi Böllérversenyt szervezték meg szombaton Magyarláposon. A Koltón indult kezdeményezés immár sikertörténetté vált, évről évre több csapat mérkőzik meg, a háztáji disznóvágás és húsfeldolgozás hagyományát éltetik tovább. A versenyzőkkel, a szervezőkkel és a bíráló bizottság tagjaival beszélgetve egyértelművé vált, hogy a nagyáruházi hústermék-kínálat mellett ismét reneszánszát éli a házi disznóvágás, amitől a hatósági szigorítások és túlkapások sem tudják elvenni az emberek kedvét. Aki megkóstolja a házi disznóhúsból készült korhelylevest vagy kolbászt, az keresni fogja a hagyományos ízeket.
2025. november 24., 19:002025. november 24., 19:00
2025. november 24., 19:192025. november 24., 19:19
Magyarlápos piacterén szombat reggel kilenc órakor a legtöbb üstben már fő a hurkának való disznóbelsőség. A reggeli hűvösben „körbejárnak” a pálinkát vagy forralt bort kínáló poharak, az emberek jókedvűek, örömmel végzik azt, amiért a IV. Máramarosi Böllérversenyre beneveztek. Máramarosban immár negyedik éve szervezik a házi disznóvágás és húsfeldolgozás hagyományait őrző versenyt, miközben évről évre egyre nagyobb az érdeklődés iránta a versenyzők, a vásárra kilátogató helybéli és környékbeli települések lakói részéről.
Mire megérkezünk, a kora reggeli disznóvágásnak és perzselésnek már vége van: a hat óra körül leszúrt állatok húsából trichinella-vizsgálatra bevitt minták ellenőrzése után látnak hozzá a gazdák a perzseléshez, majd a bontáshoz.
miután a környéken is felütötte a fejét a sertéspestis. Igaz, nem környékbeli kisgazdaságokból származnak a vágóállatok, hanem a szervezők közösen vásárolták meg a disznókat egy koltói állattartó gazdától: minden csapat számára került egy hízó, amit feldolgoznak, és legtöbben a húsáru egy részét el is adják a vásárra kilátogatóknak.
Friss kolbászt, májas vagy véres hurkát, tepertőt, perzselt bőrt vagy disznóhúst lehet vásárolni, sok egyéb kistermelői áru mellett, hiszen a vásárként megrendezett böllérversenyre eljöttek a környékről a piacolással foglalkozó zöldség- és gyümölcstermesztők, borászok, pálinkafőzők, cukrászok, és sorolhatnánk a bőséges felhozatalt. A fő látványosság azonban értelemszerűen a disznóhúsból készíthető, házi ízekkel készülő finomságok voltak, amelyeket üzletekben nem nagyon lehet megvásárolni. Az üstök körül forgolódó – amatőr vagy szakavatott – böllérek mesélték, hogy „nagyüzemi” disznóhúsból soha nem lehet kihozni azokat az ízeket, amelyeket a háztájiban nevelt sertés húsa kínál.
Disznóperzseléssel indul a nap, a koltói csapat szorgoskodik
Fotó: Facebook/Bobolog Krisztina
Ismerősökkel találkozom, akikkel már többször átbeszéltük a háztáji gazdálkodásnak, az állattartásnak az évek során csak súlyosbodó gondját-baját. Miközben Csendes Lajos, Koltó polgármestere 13 tagú csapatához invitál, hidegtálról kóstolgatjuk az otthon készített szárazkolbászt és egyéb harapnivalót. Az elöljáró elpanaszolja, hogy az állattartó gazdáknak a legnehezebb talpon maradniuk.
„Az a nagy kérdés, hogy az Unió meddig engedi meg, hogy otthon disznót lehessen vágni. Arra felé tart a világ, hogy a gazda mindenféle bürokratikus lépéseken átesve regisztrálja magát kisvállalkozóként, ha állatot akar tartani és húst feldolgozni. Ez pedig a sok évszázados háztáji foglalkozás, hagyomány végét jelentheti” – figyelmeztet a koltói böllércsapat tagja, aki mégis bizakodó, mert Máramarosban továbbra is nagy igény mutatkozik a háztáji disznóvágás iránt.
Vendéglátóm elmagyarázza, hogy szintet léptek, amióta Békéscsabán járt a kolbászfesztiválon, ahol megtanulta, hogy nem szemre és ízlelgetésre kell alapozni a fűszerezést, hanem a kimért nyersanyaghoz meghatározott mennyiségű fűszert kevernek, így nem érhetik meglepetések. Azt mondja, igazából az a baj, hogy ezek a szakmák kivesznek – például nincs hentesképzés –, így Koltón is alig lehet hozzáértő böllért találni, ezért mindenki ügyeskedik, próbálkozik, és valahogy összejön a végtermék.
Töltik a hurkát a megfőtt disznóbelsőségből
Fotó: Orbán Orsolya
Ő is próbálkozott egy háztáji húsfeldolgozó kisüzemmel, de amikor kiderült, hogy az állategészségügyi hatóság milyen szigorú feltételeket szab, abbahagyta, mert kisvállalkozóként a mérhetetlen bürokráciába bukott volna bele. De ez nem vette el a kedvét attól, hogy családtagjainak és barátainak továbbra is készítsen finom falatokat. Közben lépünk is tovább, és hagyjuk a csapatot, hogy készüljön a déli megmérettetésre, amikor a zsűri elé kell vinni az elkészült kolbászt, hurkát, tepertőt és egy disznóhúsból összállított főtt ételt.
Csendes Lajos, Koltó község polgármestere szerint nincsenek könnyű helyzetben az állattartó gazdák
Fotó: Orbán Orsolya
Molnár Zoltán főszervező, a Magyarláposhoz tartozó, többségében magyar lakosságú Domokos RMDSZ-elnöke csapatával tavaly megnyerte a böllérversenyt, így a szervezés joga őket illette meg. 2024-ben is Magyarlápos piactere adott otthont a versenynek, de a városkához tartozó falu ennél jobb helyet nem tudott volna kínálni, így idén is itt szervezték meg a sokadalmat – ami jó választásnak bizonyult. A kisváros többségében román lakosságából ezúttal is sokan eljöttek vásárolni: ahogyan Erdély-szerte szokás, itt is becsülete van a magyar ízeknek és recepteknek.
Akkor elhatároztuk, hogy mindig az első helyezettre hárul a feladat, hogy a következő seregszemlét a településén szervezzük meg. Így mentünk másodjára Hosszúmezőre, majd Magyarláposra immár kétszer” – magyarázza a domokosi vállalkozó. Azt is elmeséli, mekkora visszhangja lett a románok körében a magyarok lakta településekről kikerülő csapatok böllérversenyének, így nem véletlen, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság partnerként áll hozzá, és a szükséges engedélyek gyors kibocsátásával támogatta a rendezvény zavartalan lebonyolítását.

Száz mangalicát tart búzai állattelepén Szász György, a disznók egy részéből háztáji kisüzemében füstölt kolbász, szalonna készül. A mezőségi községben élő gazda 20 éve vágott bele a magyar sertésfajta tenyésztésébe, amit sokan a szalonna miatt keresnek.
Tizenhárom csapat dagasztotta, keverte a kolbásznak való őrölt húst a fűszerekkel
Fotó: Orbán Orsolya
Az üstben fő a korhelyleves, ami más állagú, mint amit a Szilágyságból vagy Kolozsvárról ismerhetünk. Vendéglátónk elmondja, hogy leginkább a káposztás-toros ételek tekintetében mutatkozik meg a települések közötti különbség, hiszen a tíz településről érkezett csapatok gyakorlatilag tízféle melegételt tálalnak a zsűri elé, mindegyiknek más a hús- és káposztatartalma, ízesítése és állaga. Mint ahogy a kolbászok ízesítése is változó. Máramarosban jóval kevesebb fűszerpaprikát használnak, mint Szatmár megyében, ahol inkább a magyarországi hatás érződik.
Nagybányáról, Máramarosszigetről, Felsőbányáról, Misztótfaluból, Erzsébetbányáról, Magyarláposról, Domokosról, Koltóról és Szinérváraljáról” – összegzi a közös csapatmunkát a főszervező Molnár Zoltán.
Olvad a zsírnakvaló, készül a töpörtyű
Fotó: Orbán Orsolya
Megállunk a misztótfalusiak csapatánál is, ahová gyári munkástól fogorvosig sokan beneveztek, széles az amatőr böllérkedés „merítési hálója”. Ambrus József Leventét a kolbásztöltés mellől szólítjuk el pár mondat erejéig, aki odahaza is megbecsült böllérként űzi ezt a mesterséget, ő irányítja a versenyre érkezett tízfős csapatot. A kolbásztöltés nagyjából a végéhez közeledik, közben kiveszik az üstből a hurkához szükséges, megfőtt belsőségeket, és hűlni hagyják, amíg darabolni és őrölni lehet. Mindennek megvan a maga rendje, és főleg a beosztott ideje, mert fél egyre el kell készülnie a zsűrizésre szánt valamennyi ételnek. Másik üstben a zsírnak való olvad, a tepertő illata belengi a teret.
Sokan figyelik a hagyományos ételkészítés fortélyait, azt, ahogyan a zömében férfiakból álló csapatok forgolódnak az asztalok és üstök körül.
Molnár Zoltán szervező szerint nagy az érdeklődés a máramarosi böllérversenyek iránt
Fotó: Orbán Orsolya
Ambrus József Levente szerint azonban már csak az ő nemzedéke ragaszkodik ezekhez a szokásokhoz, amelyeket igyekeznek továbbadni a fiataloknak is – több-kevesebb sikerrel. A többség számára nagyobb csábítást jelent a nagyáruházi felvágott és a nagyüzemi disznóhús.
„A politikától függ, hogy meddig tartunk ki. Ha a parasztembernek megengedik a jövőben is a disznóvágást, akkor a hagyomány tovább él, mert igény van rá. A böllérversenyekkel mi ennek az igénynek igyekszünk megfelelni” – fogalmaz a misztótfalusi böllér.
Frissen főtt szalonnát aprítanak kóstolónak
Fotó: Orbán Orsolya
A Partiumi Falugazdász Hálózat öt képviselője vállalta el az idei böllérverseny zsűrizési feladatait. Akad közöttük szatmári, szilágysági és máramarosi falugazdász is. Tar Bálint koltóiként felel a máramarosi magyar falusi közösségekért, rendszeresen járja a vidéket, a böllérverseny lebonyolításában is segédkezik. Tudja, hogy mennyire felelősségteljes feladat a zsűrizés, hiszen a sok kiváló készítmény közül kell a legjobbakat kiválasztani, ami nem könnyű. Be is avat a zsűri teendőibe. „Elsőként körbejárjuk a standokat, figyeljük a díszítéseket, a húsfeldolgozást, a higiéniát, a csapatszellemet, a hangulatot. Ezután
– foglalja össze dióhéjban a zsűri munkáját.
Kora reggeltől rakni kell a fát a rögtönzött tűzhelyekbe
Fotó: Orbán Orsolya
A töltött húsárunál külön figyelnek a termék színére, állagára, arra, hogyan van megsütve, mennyi sót, borsot, paprikát, fokhagymát tartalmaz.
A fűszerezés csapatról csapatra változik a helyi szokások szerint, ezért a zsűri tagjai mindig az arany középutat keresik: azok a termékek nyernek, amelyek elnyerik a legtöbb zsűritag tetszését.
A partiumi falugazdász is úgy látja, a háztáji disznóvágás iránt megnőtt az igény, mert az emberek rájöttek, hogy ezeket az ízeket nem találják meg a kereskedelemben. Arra biztatja a kistermelőket, kisvállalkozókat, hogy aki fantáziát lát a háztáji, kisüzemi húsfeldolgozásban, szerezze be a szükséges engedélyeket, és vágjon bele: amennyiben jó minőségű terméket tud előállítani, megél belőle. Bizonyosság rá a Magyarláposi Böllérverseny látogatottsága, ahol dél körül már tömeg mozgott a standok körül.
Amint nézelődtünk, két román hölgy párbeszédére leszünk figyelmesek, akik kolbásszal, májassal megpakolva haladtak a tömegben. „Könnyű a magyaroknak, mert összetartanak! Mi nem tudnánk ilyen rendezvényt összehozni” – méltatlankodott az egyik hölgy a barátnőjének, aki helyeslően bólogatott. A szervezőknek igazuk van: a máramarosi böllérversenyt még sok éven át folytatni kell.
Az üstökben rotyognak a feldolgozásra váró zsíros húsdarabok, belsőségek
Fotó: Orbán Orsolya
A 13 csapat megmérettetése alapján a zsűri által kihirdetett sorrend első három helyezettje: Koltó, Felsőbánya és Magyarlápos, ugyanakkor minden csapat kitüntetésben részesült. Jövőre a Máramarosi Böllérversenyt a versenysorozatot elindító Koltó szervezi.
Ambrus József Levente, a misztótfalusi böllércsapat képviselője
Fotó: Orbán Orsolya
Lapítóra került főtt fejhús: a disznófősajt és a hurkák egyik alapanyaga
Fotó: Orbán Orsolya
A standokon friss disznóhúst is lehetett vásárolni
Fotó: Orbán Orsolya
Tar Bálint falugazdász szerint a zsűrinek a jó készítmények közül kell kiválasztania a legjobbakat, ami nem könnyű feladat
Fotó: Orbán Orsolya
Terülj, terülj, asztalkám: szendvicsek, hidegfelvágottak, falatkák
Fotó: Orbán Orsolya
Zöldség, gyümölcs, savanyúságok, befőttek. Sok kistermelő hozta el portékáját a magyarláposi vásárba
Fotó: Orbán Orsolya
A zsűri elé kerülő egyik csapat versenykínálata
Fotó: Facebook/Partiumi Falugazdász
A zsűri tagjai partiumi falugazdászok
Fotó: Facebook/Partiumi Falugazdász
A koltói nyertes csapat. Jövőre ők szervezik meg a Máramarosi Böllérversenyt
Fotó: Facebook/Partiumi Falugazdász

A disznó- és húsmarhatelepet fenntartó Szepesi Loránd agrárvállalkozó az a fecske, aki a szólásmondás ellenére tavaszt hozott a vidékre. A Szilágyságban olyan szövetkezeti rendszert épített ki, amely sokat ígérő kisüzemi mezőgazdaságnak lehet az alapja.
Egy héten át, november 17–23. között a Szilágy megyei közlekedési rendőrök átfogó közúti ellenőrzéseket hajtottak végre a „TRUCK & BUS” művelet keretében; az ellenőrzött járművezetők közel hetven százalékát megbírságolták.
A hét eleji felmelegedés után csütörtöktől jelentős lehűlésre lehet számítani több régióban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (AMN) november 24. és december 7. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nagy port kavart az erdélyi és országos román nyelvű sajtóban, hogy egy nagyváradi üzletember zároltatta a tordai sóbányát működtető cég részvényeit, miután követelést vásárolt az adósságokat felhalmozó Kolozs megyei várossal szemben.
Balesetet okozott egy ittasan és jogosítvány nélkül vezető nagyszebeni férfi, miközben menekülni próbált a rendőrök elől.
Turisztikai potenciállal rendelkező település lett Sarmaság, ami kiemelt lehetőségeket nyit meg Szilágy megyei község előtt a természeti, kulturális és infrastrukturális fejlesztések terén. Dombi Attila polgármester beszélt terveikről.
Ismeretlenek betörték a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár (közismert nevén Teleki Téka) épületének több földszinti ablakszemét, az épületbe azonban nem sikerült bejutniuk és benti károkozás sem történt.
Árva Bethlen Kata-szobrot avattak vasárnap a Brassó megyei Fogarason a református egyház mecénása születésének 325. évfordulója alkalmából. Az Árva Bethlen Kata-szobor a mélyszórványnak számító dél-erdélyi város első magyar vonatkozású emlékműve.
A Fehér megyei Küküllőváron ittasan vezető 43 éves Maros megyei férfit fülelt le a rendőrség, aki leállításakor megtagadta a szondáztatást. A részeg sofőr rendőrségi fogdába került.
Egy idős szilágysági férfit kirabló fiatalembert vettek őrizetbe szombat reggel a Szilágy Megyei Különleges Akciók Szolgálatának bevetési egységei, többórás keresés után egy erdős-mezős területen.
Három gyalogost gázolt el szombat este a Kolozs megyei Kissebes községben egy részeg sofőr. A belesetben mégsérült áldozatok kórházba kerültek.
szóljon hozzá!