Hidegfólia alatt nevelik tavaszi kiültetésre a palántákat a zöldségesben
Fotó: Orbán Orsolya
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, az erdélyi régiók közül elsőként került piacra, de a helyi gazdák szinte minden zöldségfélével piacoltak. Nem véletlen, hogy immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját, ezúttal Gaál Mátyás fiatal termelő személyében. A portáján jártunk utána, mi a titka a sikeres zöldségtermesztésnek.
2025. március 02., 09:232025. március 02., 09:23
2025. március 03., 14:112025. március 03., 14:11
A 2024-es esztendőre Szatmár megyében Gaál Mátyás kapta az Év zöldségtermesztője díjat a tavaly decemberben megrendezett Falugazdász Gála keretében. A Partiumi Falugazdász Hálózat által évi rendszerességgel a mezőgazdaság különböző területeiről kitüntetett gazdák között immár másodszor szerepel sándorhomoki zöldségtermesztő. A 790 lakosú, színmagyar település a román–magyar határhoz közel fekszik, és az elmúlt száz évben elsősorban krumplitermesztéséről volt híres, de a faluból sokan piacoltak korai zöldséggel, és a veteményeskertekből késő őszig kikerülő más terménnyel is.
Mindketten a szatmári falu főutcáján laknak. A ház mögött nyíló nagy kert előterében traktor és számos mezőgép jelzi, hogy módos gazdaportán járunk. A vendégeket alaposan körülszaglászó házőrző magyar vizsla azt sejteti, hogy a portán vadász is lakik. Amikor erre rákérdezek, Gaál Mátyás elmosolyodik: valóban van vadászengedélye, és szívesen kijár a környékre a 30 fős vadászegyesület tagjaival apróvadra vadászni, de a határ túloldalán, Magyarországon is szerveznek közös vadászatokat. Ez azonban szabadidős szenvedély, a megélhetést a gazdálkodás jelenti.
Gaál Mátyás zöldségtermesztő gazda és Fodor István falugazdász a sándorhomoki portán
Fotó: Orbán Orsolya
A találkozóra elkísér a környék falugazdásza, Fodor István nyugalmazott agrármérnök, aki elmeséli, hogy fiatal gazdaként Mátyás a 2010-es évek derekán végezte el a szatmárnémeti mezőgazdasági szaktanfolyamot. Az érettségizett fiatalember eldöntötte, hogy szülei nyomdokaiba lép, és a mezőgazdaság mellett kötelezi el magát. Amikor hozzálátott a gazdálkodáshoz, a falugazdász biztatására beiratkozott a debreceni agrártudományi egyetemre. A munkaigényes zöldségtermesztés napi teendőit azonban nehezen lehetett összeegyeztetni a mérnökképzés tanulási iramával, így a mellett döntött, hogy inkább egy intenzív mezőgazdasági szaktanfolyamot végez.
A Szatmár megyei mezőgazdasági igazgatóság keretében Fodor István hosszú évekig magyar nyelvű mezőgazdasági szaktanfolyamokat szervezett: a szakminisztérium által láttamozott képzést végezte el Gaál Mátyás is, és
Gaálék népszerű terméke az őrölt fűszerpaprika
Fotó: Orbán Orsolya
Az uniós pályázatból fóliaházra is futotta, amelyben palántaneveléssel foglalkoznak hideg fóliás rendszerben, az előnevelt palántákat szabadföldbe ültetik. Csemegekukoricával együtt mintegy tíz hektár az összes bevetett, beültetett terület. Zöldségesnek nem kevés, hiszen a veteményesben van a legtöbb munka, aminek csak kis részét lehet gépesíteni.
,,Zöldpaszullyal, káposztával és krumplival kezdtem ezelőtt tíz évvel, ez volt kertészetünk alapja, mintegy öt hektáron gazdálkodtam a szüleimmel. Mára a termőterület tíz hektárra nőtt: előnybe került a paprikatermesztés, ami a mi viszonyaink között a legjobban kifizetődő kertészeti kultúra” – magyarázza vendéglátónk.
A gazdaság alapgépe a traktor, dologidőben legtöbbet Gaál Mátyás ül a nyergében
Fotó: Orbán Orsolya
A szegedi paprika illatával és zamatanyagával vetélkedő fűszernövényre nagy a kereslet, kiporciózva talál gazdára a több hektárnyi édes és csípős fűszerpaprika végterméke. Mintegy öt hektáron termesztenek fűszer-, kápia-, és paradicsompaprikát, ami kiemelkedő teljesítmény, mert ez az egyik legvízigényesebb zöldségféle, másrészt a betakarítása nagyon munkaigényes.
A Gaál család mélyfúrású kutakból származó vízzel és csepegtetős öntözőrendszerrel oldotta meg az irrigációt, és dologidőben a környék cigány családjai biztosítják a napszámos munkát. Kialakult egy 15-20 tagú csapat, amelyre folyamatosan lehet számítani. A kora tavasztól késő őszig tartó napszámos munka téli pihenőt jelent a bedolgozó családoknak, de a gazda ilyenkor is figyel rájuk, hogy később számíthasson a munkájukra.
Gaál Mátyás szerint nem éri meg a termesztése, mert alacsonyak a hozamok, és a tavaszi telepítés nagy összegű beruházást igényel. ,,Idén saját fogyasztásra ültetek krumplit, magyarországi cégtől vásároltam vetőgumót. Meglátjuk, milyen lesz a termés. Nagyon drága a külföldi vetőgumó, a helyi burgonyát pedig nem érdemes újraültetni, alacsony a hozama. Egy erős vírus támadta meg a gumókat, ami nagy károkat okoz, a betakarított krumpli hamar elrothad” – ecseteli a krumplitermesztés lassú felszámolódásának okait a gazda. A faluban még maradt pár gazda, aki kitart a homoki burgonya mellett, de a korábbi területek töredékén termesztik.
Megvásárolták az összes mezőgépet, ami a gazdálkodáshoz szükséges
Fotó: Orbán Orsolya
A hazai gazdák legnagyobb gondját jelentő értékesítésről is szót ejtünk, hiszen sokan emiatt hagynak fel a gazdálkodással. Gaál Mátyás szerint sikerült kiépíteniük a jól működő, háztól történő értékesítést. ,,Tőlünk minden árut elvisznek, aminek az az előfeltétele, hogy legyen elegendő mennyiség, amiért teherszállító járművet küld a nagybani zöldségforgalmazó cég. Időnként én is besegítek a szállításba, amikor egy-egy teherautónyi árura van sürgősen szükség, ilyenkor elszállítom Zilahig” – magyarázza a fiatalember.
nem volt, aki itthon elvégezze a mezőgazdasági munkákat. Dologidőben ember kell a traktorra – az összes mezőgépészeti munkát a család végzi el –, a munkaigényes műveletekre napszámosokat keresnek. Munka pedig bőven akad kora tavasztól késő őszig, amíg leszáll a hóharmat.
Az értékesítés szempontjából járható út, ha a gazda kellő mennyiségű árut tud leszállítani a felvásárlóknak – azaz nagyobb területen termel –, mert akkor kedvező árat tud kialkudni. Különben marad a kistermelői piac, ami kereset-kiegészítésnek elegendő ugyan, de megélni belőle nehéz.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!