Illés Sándor és Ilona rátoni palántanevelő gazdák: sokan ismerik őket a Szilágyságban
Fotó: Orbán Orsolya
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől megvásárolni a kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van, ahogyan nyári és őszi zöldségeikre is találnak vevőket. Videóriportunkban a család fóliasátraiba nyújtunk betekintést, és arra keressük a választ, hogy kisgazdaként miként boldogulnak a nagyáruházak árnyékában.
2025. április 30., 07:582025. április 30., 07:58
A Krasznától négy kilométerre fekvő Ráton Szilágy megye zöldségtermesztéséről híres térségében fekszik, ahol Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna és sok más település gazdái a 20. században piacolásból éltek meg, kezdve a kora tavaszi palántaneveléssel, primőrtermesztéssel a télen is forgalmazott hagymával és gyökérzöldségekkel bezárólag. Mára ez a hagyomány alábbhagyott:
A közigazgatásilag Kraszna községhez tartozó – félig magyar, és félig román, illetve cigány lakosságú –, 547 fős Rátonban a zöldségtermesztés már múlt idő, mégis itt él a környék legismertebb zöldségpalánta-nevelője, az Illés család. Illés Sándor és Ilona ezer négyzetméternyi fóliasátraiban több tízezer palántát állítanak elő februártól júniusig, majd a palántaszezon végeztével ők is zöldségtermesztéssel foglalkoznak.
Az Illés családot a húsvét utáni héten kerestük fel rátoni otthonukban. Délutánra Ilona asszony is hazajött a piacról, ez volt ugyanis az első vásáros napja, amikor zöldségpalántákat árult. Az első tavaszi piacolás jól sikerült: sok zellerpalántát értékesített, az ugyanis korábban kiültethető szabad földbe, jól tűri az éjszakai hűvösebb időt, nem mint a paradicsom, paprika, uborka vagy más zöldségféle zsenge növénye.
Az uborkapalánták is kiültetésre várnak
Fotó: Orbán Orsolya
,,Most kezdtem a piacolást Krasznán, csütörtöktől Szilágysomlyóra járok, a férjem havonta kétszer visz árut Szilágynagyfaluba. Egyelőre a zellerpalánta kél jobban, de fóliasátrakba vesznek paradicsomot és paprikát, sőt van, aki már a kertbe is kiülteti” – magyarázza Ilona asszony.
Főleg a paprikára kényesek a termesztők, mert a különböző fajták – paradicsompaprika (gogos), fűszerpaprika, kápia, csípős, stb. – palántái alig különböznek egymástól, így bizalom kérdése, hogy az eladó jó árut kínál-e. A visszajelzések szerint a rátoni palántanevelő családban nem csalódtak, így sokan megkeresik őket a környékbeli piacokon.
Ilona asszony szerint azonban így sincsenek könnyű helyzetben, mert egyre nagyobb a felhozatal, nagy a konkurencia, emiatt sokan olcsó és gyenge minőségű árut kínálnak.
Amelyik vásárló csak a pénzt nézi, azt könnyen rászedik a más vidékekről jött eladók: nincs majd kinél reklamálni, így bottal üthetik az olcsó és rossz palántát kínáló árusok nyomát.
A zöldségtermesztés iránti érdeklődés lanyhulása meglátszik a palánták forgalmán is, vendéglátóim szerint ugyanis évről évre egyre kevesebb palánta fogy.
Míg 5-6 évvel ezelőtt alig győzték, mára a helyzet megváltozott: a tavaszi palántaforgalom mellett egyre nagyobb szükség van a zöldségpiacolásból származó bevételre is, hogy a család megélhessen.
Évről évre bővült a fóliasátrak sora
Fotó: Orbán Orsolya
A palántaszezon lejártával sokan zöldséget is tőlük vásárolnak, így viszonylag stabil a vásárlói réteg, azonban
amely viszont nehezen tud választani a rengeteg áru közül, a zöldségpiacokat elárasztják a viszonteladók. ,,Semmiféle előnyt nem élvezünk a viszonteladókkal, a kereskedőkkel szemben, akik távoli vidékekről származó árut kínálnak. A helyi termelők kiépítenek ugyan egy törzsvásárlói gárdát, de ez nem annyira népes, hogy az hosszabb távon anyagi biztonságot jelentene számunkra” – magyarázza Ilona asszony.
A különféle paprikafajták palántáit csak megbízható termelőtől érdemes beszerezni
Fotó: Orbán Orsolya
Illés Sándorral bejárjuk az összes fóliasátrat: a palánták különböző vegetációs állapotban várják a szétültetést, illetve a piacolást. A zsenge növények egy része a hátsó fóliasátrakba kerül, ahol a család elsősorban paradicsomot, paprikát, uborkát termeszt, és szabad földbe kerül a csemegekukorica, zeller, dinnye, illetve néhány más zöldség, amivel a nyári és őszi hónapokban piacolnak.
A házigazda a református gyülekezet kántoraként kezdte szülőfalujában, közben egy építkezési lerakatban dolgozott, de a két fizetés is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fiatal házasemberként egyről kettőre jusson, hogy házat építsen a család számára. Így esett a választás a zöldségtermesztésre: a piacokon, vásárokban azt látta, hogy a gazdálkodásból élők jobb anyagi helyzetben vannak.
– magyarázza sikeres gazdálkodásuk eredményeit vendéglátónk.
Sokan keresik a zamatos húsú paradicsomfajták palántáit
Fotó: Orbán Orsolya
A vásárolt, jó minőségű szaporító anyag mellett ma már helyi fajtákból is vesznek magot, így palántaválasztékukkal mindenféle igényt igyekeznek kielégíteni. A bőséges palántafelhozatalt hasonló zöldségkínálattal folytatják, a házigazda szerint ugyanis csak akkor érdemes piacolni, ha a bérelt asztalon sokféle termény van, a vásárlónak van miből választania. ,,Hiába termesztenénk csak paradicsomot az államilag támogatott paradicsomprogram keretében, mert a vásárló annál az asztalnál áll meg, ahol padlizsánt, uborkát, babot, illetve friss gyökérzöldséget is talál” – magyarázza a sikeres piacolás titkát a gazda.
Illés Sándor sem túl optimista a kisgazdák jövőjét illetően. Azt mondja, évről évre egyre nehezebb, egyre kisebb az a vásárlói réteg, amely megfordul a zöldségpiacok háza táján. Tanácstalanok, hogy érdemes-e új, korszerűbb fóliasátorba fektetni, nagyobb volumenű termelésben gondolkodni, vagy megmaradnak ezen a szinten. A jövőt illetően sok kérdésre nem tudják a választ, és nincs is kitől megkapniuk.
Fóliaházba kiültetett palánták: júniusban kezdődik az első szüret
Fotó: Orbán Orsolya
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!