Illés Sándor és Ilona rátoni palántanevelő gazdák: sokan ismerik őket a Szilágyságban
Fotó: Orbán Orsolya
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől megvásárolni a kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van, ahogyan nyári és őszi zöldségeikre is találnak vevőket. Videóriportunkban a család fóliasátraiba nyújtunk betekintést, és arra keressük a választ, hogy kisgazdaként miként boldogulnak a nagyáruházak árnyékában.
2025. április 30., 07:582025. április 30., 07:58
A Krasznától négy kilométerre fekvő Ráton Szilágy megye zöldségtermesztéséről híres térségében fekszik, ahol Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna és sok más település gazdái a 20. században piacolásból éltek meg, kezdve a kora tavaszi palántaneveléssel, primőrtermesztéssel a télen is forgalmazott hagymával és gyökérzöldségekkel bezárólag. Mára ez a hagyomány alábbhagyott:
A közigazgatásilag Kraszna községhez tartozó – félig magyar, és félig román, illetve cigány lakosságú –, 547 fős Rátonban a zöldségtermesztés már múlt idő, mégis itt él a környék legismertebb zöldségpalánta-nevelője, az Illés család. Illés Sándor és Ilona ezer négyzetméternyi fóliasátraiban több tízezer palántát állítanak elő februártól júniusig, majd a palántaszezon végeztével ők is zöldségtermesztéssel foglalkoznak.
Az Illés családot a húsvét utáni héten kerestük fel rátoni otthonukban. Délutánra Ilona asszony is hazajött a piacról, ez volt ugyanis az első vásáros napja, amikor zöldségpalántákat árult. Az első tavaszi piacolás jól sikerült: sok zellerpalántát értékesített, az ugyanis korábban kiültethető szabad földbe, jól tűri az éjszakai hűvösebb időt, nem mint a paradicsom, paprika, uborka vagy más zöldségféle zsenge növénye.
Az uborkapalánták is kiültetésre várnak
Fotó: Orbán Orsolya
,,Most kezdtem a piacolást Krasznán, csütörtöktől Szilágysomlyóra járok, a férjem havonta kétszer visz árut Szilágynagyfaluba. Egyelőre a zellerpalánta kél jobban, de fóliasátrakba vesznek paradicsomot és paprikát, sőt van, aki már a kertbe is kiülteti” – magyarázza Ilona asszony.
Főleg a paprikára kényesek a termesztők, mert a különböző fajták – paradicsompaprika (gogos), fűszerpaprika, kápia, csípős, stb. – palántái alig különböznek egymástól, így bizalom kérdése, hogy az eladó jó árut kínál-e. A visszajelzések szerint a rátoni palántanevelő családban nem csalódtak, így sokan megkeresik őket a környékbeli piacokon.
Ilona asszony szerint azonban így sincsenek könnyű helyzetben, mert egyre nagyobb a felhozatal, nagy a konkurencia, emiatt sokan olcsó és gyenge minőségű árut kínálnak.
Amelyik vásárló csak a pénzt nézi, azt könnyen rászedik a más vidékekről jött eladók: nincs majd kinél reklamálni, így bottal üthetik az olcsó és rossz palántát kínáló árusok nyomát.
A zöldségtermesztés iránti érdeklődés lanyhulása meglátszik a palánták forgalmán is, vendéglátóim szerint ugyanis évről évre egyre kevesebb palánta fogy.
Míg 5-6 évvel ezelőtt alig győzték, mára a helyzet megváltozott: a tavaszi palántaforgalom mellett egyre nagyobb szükség van a zöldségpiacolásból származó bevételre is, hogy a család megélhessen.
Évről évre bővült a fóliasátrak sora
Fotó: Orbán Orsolya
A palántaszezon lejártával sokan zöldséget is tőlük vásárolnak, így viszonylag stabil a vásárlói réteg, azonban
amely viszont nehezen tud választani a rengeteg áru közül, a zöldségpiacokat elárasztják a viszonteladók. ,,Semmiféle előnyt nem élvezünk a viszonteladókkal, a kereskedőkkel szemben, akik távoli vidékekről származó árut kínálnak. A helyi termelők kiépítenek ugyan egy törzsvásárlói gárdát, de ez nem annyira népes, hogy az hosszabb távon anyagi biztonságot jelentene számunkra” – magyarázza Ilona asszony.
A különféle paprikafajták palántáit csak megbízható termelőtől érdemes beszerezni
Fotó: Orbán Orsolya
Illés Sándorral bejárjuk az összes fóliasátrat: a palánták különböző vegetációs állapotban várják a szétültetést, illetve a piacolást. A zsenge növények egy része a hátsó fóliasátrakba kerül, ahol a család elsősorban paradicsomot, paprikát, uborkát termeszt, és szabad földbe kerül a csemegekukorica, zeller, dinnye, illetve néhány más zöldség, amivel a nyári és őszi hónapokban piacolnak.
A házigazda a református gyülekezet kántoraként kezdte szülőfalujában, közben egy építkezési lerakatban dolgozott, de a két fizetés is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fiatal házasemberként egyről kettőre jusson, hogy házat építsen a család számára. Így esett a választás a zöldségtermesztésre: a piacokon, vásárokban azt látta, hogy a gazdálkodásból élők jobb anyagi helyzetben vannak.
– magyarázza sikeres gazdálkodásuk eredményeit vendéglátónk.
Sokan keresik a zamatos húsú paradicsomfajták palántáit
Fotó: Orbán Orsolya
A vásárolt, jó minőségű szaporító anyag mellett ma már helyi fajtákból is vesznek magot, így palántaválasztékukkal mindenféle igényt igyekeznek kielégíteni. A bőséges palántafelhozatalt hasonló zöldségkínálattal folytatják, a házigazda szerint ugyanis csak akkor érdemes piacolni, ha a bérelt asztalon sokféle termény van, a vásárlónak van miből választania. ,,Hiába termesztenénk csak paradicsomot az államilag támogatott paradicsomprogram keretében, mert a vásárló annál az asztalnál áll meg, ahol padlizsánt, uborkát, babot, illetve friss gyökérzöldséget is talál” – magyarázza a sikeres piacolás titkát a gazda.
Illés Sándor sem túl optimista a kisgazdák jövőjét illetően. Azt mondja, évről évre egyre nehezebb, egyre kisebb az a vásárlói réteg, amely megfordul a zöldségpiacok háza táján. Tanácstalanok, hogy érdemes-e új, korszerűbb fóliasátorba fektetni, nagyobb volumenű termelésben gondolkodni, vagy megmaradnak ezen a szinten. A jövőt illetően sok kérdésre nem tudják a választ, és nincs is kitől megkapniuk.
Fóliaházba kiültetett palánták: júniusban kezdődik az első szüret
Fotó: Orbán Orsolya
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
szóljon hozzá!