Az ALPA Egyesület nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást
Fotó: ALPA Egyesület
Néhány éve létezik Kalotaszegen egy olyan kezdeményezés, mely a földhöz való hozzáférést nemcsak gazdasági kérdésként, hanem közösségi és ökológiai ügyként kezeli. Az ALPA Egyesület fiatalokat, kistermelőket, hagyományokat és élő tudást kapcsol össze, hogy helyben kínáljon megoldásokat a mezőgazdaság és a vidéki élet kihívásaira. Gaudi Zsófiával, a szervezet egyik képviselőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet újraértelmezni a földhöz való viszonyunkat, miért létfontosságú a biodiverzitás védelme, és hogyan válhat egy fesztivál a valódi változás eszközévé.
2025. június 14., 13:392025. június 14., 13:39
2025. június 20., 16:362025. június 20., 16:36
Az ALPA Egyesület története nyolc évvel ezelőtt indult, alapötlete egyszerű volt: segíteni a földhöz való hozzáférésben azokat, akik felelősen és fenntarthatóan szeretnének gazdálkodni, de a szervezet hosszútávú célja ennél sokkal összetettebb.
„Nem elég csak földet adni. Tudás is kell, közösség is kell. Ha valaki magában próbálkozik, hamar elbukhat. De ha támogatva van – más gazdák által, egy hálózat által –, akkor sokkal nagyobb az esélye a sikerre” – mondta a Krónikának Gaudi Zsófia kifejtve, hogy az ALPA nemcsak egyesület, hanem közösségi gondolkodásmód.
Fotó: ALPA Egyesület
Az ALPA jelenleg Kalotaszeg térségére fókuszál, ahol a biodiverzitás páratlan, nemcsak Románia, de egész Közép-Európa szintjén, és remélik, hogy egyszer majd megannyi ALPA lesz az országban. A kalotaszegi hegyvidékes domborzat, a parlagon maradt földek, az eltűnőben lévő, de még jelenlévő hagyományos gazdálkodás mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy példát mutassanak.
Valóban a játszva tanulás és az élményalapú oktatás színtere Kalotaszeg icipici szórványtelepülésén, a Szilágy megyei Zsobokon a délutáni oktatási program.
„Kalotaszeg egy élő tanterem. Itt még vannak juhok, lovak, vegyes kertek, ahol paradicsom nő a bazsalikom és körömvirág mellett. Mindez nem nosztalgia, hanem élő tudás – csak éppen elfelejtettük, hogyan becsüljük meg” – részletezte Gaudia Zsófi, hozzátéve, hogy ennek ellenére a nyomás hatalmas.
A fiatal gazdák helyzete különösen nehéz. „Nagyon sokan szeretnének gazdálkodni. De nincs hova menni. A földpiac bonyolult, a bürokrácia nehézkes. Volt, hogy másfél évig tartott, mire egy házat meg tudtunk vásárolni papíron. Közben jönnek a külföldi befektetők, akik százhektáros területeket vesznek meg, és az embereknek esélyük sincs velük versenyezni” – mesélte az egyesület képviselője.
Fotó: ALPA Egyesület
„Amit csinálunk, az akkor működik, ha közösségben történik ” – hangsúlyozza Zsófia, hozzátéve, hogy a biodiverzitás, a fenntarthatóság mind olyan fogalmak, amelyeket sokan távolinak, elvontnak tartanak – főleg az idősebb generáció tagjai – , de igyekeznek lépésről lépésre megismertetni az emberekkel az elveiket. Úgy vélik, hogy egy közös főzés, egy színes workshop, egy tűz körüli beszélgetés jó lehetőséget teremtenek erre. Ennek jegyében szervezték meg az idei Bioregionális Fesztivált, ami egyszerre szólt hagyományról és jövőről, kézművességről és tudományról, helyiekről és vendégekről.
Fotó: ALPA Egyesület
A Bioregionális Fesztivált május 31-én rendezték meg Kalotaszegen, programja rendkívül gazdag volt: kézműves workshopok (nemezelés, faragás), ökológiai kommunikációs foglalkozások, kiscsoportos beszélgetések zajlottak, madárpaneleket mutattak be, illetve voltak filmvetítések és zárásként közösségi bográcsozás és tábortűz is.
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
Különösen emlékezetes programpont volt a „tüzes beszélgetések” blokk, ahol bárki két percben bemutatkozhatott – elmondhatta, mit csinál, miért fontos számára a természet, vagy mit szeretne változtatni a világon.
Az ALPA hosszútávon szeretne egyfajta non formális agroökológiai iskolát létrehozni – ahol gyakorlati és elméleti tudást is lehet szerezni. A cél nemcsak a gazdák képzése, hanem a gondolkodásformálás is. Megannyi jó, követendő példát ismernek Spanyolországból, Franciaországból, az ottani kisközösségek életéből, melyek nálunk is működhetnek. Egy úgynevezett talajkurzust már június folyamán tartanak, amire szeretettel várják a térség termelőit.
„Az egyik célunk, hogy az emberek megkérdőjelezzék, amit megszoktak. Hogy ne legyen természetes a Lidl, ha ott nem tudom, honnan jött az étel. Hogy gondolkozzunk el: tényleg csak a kényelem számít? Vagy fontosabb a minőség, a kapcsolat, az egészség?” – jegyezte meg Gaudi Zsófia.
Az egyesület nemcsak helyben dolgozik. Számos nemzetközi projekt tagjai, például a Horizon-program Living Lab kezdeményezésében is részt vesznek, melybe az élelmiszerrendszerek minden szereplőjét bevonják: egyetemek, kutatóintézetek, kisgazdák és civilek dolgoznak együtt azon, hogy működő rendszereket alkossanak.
– hangsúlyozza.
Fotó: ALPA Egyesület
„Szeretném azt mondani, hogy az emberek nyitottak. Szeretném azt mondani, hogy mindenki érti, miért fontos ez. De még sok a félreértés, a gyanakvás, az információhiány. Ezért is tesszük a dolgunkat. Ezért beszélünk, vetítünk, főzünk, nevetünk, közösséget építünk” – magyarázta Gaudi Zsófi.
Az ALPA nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást. Egy olyan Kalotaszeget, ahol a földek jó kezekben vannak. Ahol a fiatalok nem elmennek, hanem letelepednek. Ahol a termelő és a fogyasztó közti távolság nem kilométer, hanem kézfogás.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!