Kalotaszegi virágkertész a sikeres gazdálkodás titkairól (VIDEÓ)

Albert Béla, a magyarlónai virágkertészet tulajdonosa az 1990-es években fogott hozzá másodállásban bátyjával, Albert Imrével gazdálkodni, aki az erdélyi biogazdálkodás egyik ismert szakemberévé nőtte ki magát, a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen doktorált, erdélyi falugazdászként dolgozik. Béla kitartott a gazdálkodás mellett, lépésről lépésre fejlesztett, mígnem a környék legismertebb virágkertészetét hozta létre: a kezdetleges fóliasátortól mára eljutott a számos elektronikai felszereléssel működtetett korszerű virágházakig.

Háztól értékesített virágok

A hosszú gazdálkodói út történetét vendéglátónk a virágházak látogatása közben meséli el. Az erdélyi virágtermesztés művelői nehéz utat jártak be az elmúlt 35 esztendőben. A Szamos árterületéhez közel fekvő – Kolozsvárról 16 kilométerre található, – többségében magyarok lakta faluban háztáji zöldségtermesztéssel kezdte. A szántóföldi növénytermesztés mellett fűtött fóliasátrat is készített, hogy már tél végén, kora tavasszal lehessen palántázni paradicsomot, paprikát, uborkát. A retek, saláta és spenót jól megtermett hideg fólia alatt is, így hosszabb időre rendelkeztek piacos primőrzöldséggel.

Közben Albert Béla főállásban egy kolozsvári cukrászlaborban dolgozott, és amikor 1995-ben megnősült, családi háttérrel folytathatta a felesége által is kedvelt gazdálkodást. A főleg primőrtermesztésre szakosodott kisgazdaságban az hozta el a fordulópontot, hogy családi kapcsolatok révén ellátogattak Balatonszemesre, ahol megismertek több sikeres virágkertészt.

Az egyik fóliasátor felébe így került előbb petúnia, muskátli és büdöske, a szaporítóanyagot, a magokat Magyarországról szerezték be.

• A kilencvenes években Erdélyben még minden gyerekcipőben járt, virágcserepet sem lehetett kapni a kereskedelemben, ezért sörfesztiválokon szedték össze a műanyag poharakat, és azokba pikírozták a palántákat.
• Indulásként megpróbálkoztak vágott virágként termelt szegfűvel is, de vendéglátónk szerint ez volt az első nagy pofon a virágkertészetben: kiderült, hogy a viszonteladók aprópénzért – a piaci ár töredékéért – akarják átvenni az árut, hogy a zsebükben maradjon az értékesítésből származó teljes haszon.
• Ekkor fogalmazódott meg a gazdacsaládban, hogy maguknak kell megoldaniuk az értékesítést, ha a virágtermesztésből akarnak megélni.

Virágkertészetben is fontos a több lábon állás

Az autodidakta módon kitanult kertészkedést mezőgazdasági szakember is segítette, akit szaktanácsadóként fogadtak fel, hogy eligazítást nyújtson a virágtermesztés különböző fázisaiban. A virágkertészeti ,,évad” értékesítés szempontjából igazából a nők napjára készített műanyacserepes jácinttal, tulipánnal és amarillisszel indul, ezek hagymáit már decemberben előkészítik tél végi vegetációra. Január derekától február 10-ig viszik fűtött sátorba a márciusban értékesítésre kerülő növények hajtatott hagymáit: a hőmérséklet, a fény és nedvesség szigorú szabályozásával tudják elérni, hogy megfelelő periódusban nyíljanak.

,,Nagyon fontos a több lábon állás, mert egyetlen virágkultúrából nem lehet megélni, hiszen egész évben kell fizetni a számlákat, fenn kell tartani a családot, folyamatosan szükség van bevételre.

Mindent visznek az erkélyek díszítő virágai

Albert Béla szerint a magas energiaárak miatt egyre nagyobb kihívás egyenesben tartani a kisvállalkozást. Ezért is választották az őstermelői formát, ami egy kisgazdaság számára biztonságosabb megélhetést nyújt, mint a magasabb adóterhekkel sújtott agrárvállalkozás. Igaz, a magyarlónai virágkertész sem tudja, hogy milyen adóváltozások lesznek, mert a szemfüles állam mindig tartogat meglepetéseket, hogy többletbevételekre tehessen szert, így az őstermelők kedvezményes adózását is átalakíthatják.

,,Mivel jól fogyott a házhoz szállított virág, sok virágtermesztő azt gondolta, hogy ez a trend a koronavírus-járvány után is kitart. Nagy összegeket fektettek be – van, aki megduplázta a termelését –, de rosszak voltak a számításaik. Utána hirtelen visszaesett a forgalom, sokan csődbe mentek, az elmúlt két-három évben sorozatban hagyták abba a gazdálkodást” – mutat rá a virágkertészetet sújtó gondokra a gazda.

Búcsúzásként megkérdezem Albert Bélát, mit ajánl a most induló virágkertészeknek, akik a mezőgazdaságnak ebbe az ágába vágnak bele.