Az ALPA Egyesület nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást
Fotó: ALPA Egyesület
Néhány éve létezik Kalotaszegen egy olyan kezdeményezés, mely a földhöz való hozzáférést nemcsak gazdasági kérdésként, hanem közösségi és ökológiai ügyként kezeli. Az ALPA Egyesület fiatalokat, kistermelőket, hagyományokat és élő tudást kapcsol össze, hogy helyben kínáljon megoldásokat a mezőgazdaság és a vidéki élet kihívásaira. Gaudi Zsófiával, a szervezet egyik képviselőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet újraértelmezni a földhöz való viszonyunkat, miért létfontosságú a biodiverzitás védelme, és hogyan válhat egy fesztivál a valódi változás eszközévé.
2025. június 14., 13:392025. június 14., 13:39
2025. június 20., 16:362025. június 20., 16:36
Az ALPA Egyesület története nyolc évvel ezelőtt indult, alapötlete egyszerű volt: segíteni a földhöz való hozzáférésben azokat, akik felelősen és fenntarthatóan szeretnének gazdálkodni, de a szervezet hosszútávú célja ennél sokkal összetettebb.
„Nem elég csak földet adni. Tudás is kell, közösség is kell. Ha valaki magában próbálkozik, hamar elbukhat. De ha támogatva van – más gazdák által, egy hálózat által –, akkor sokkal nagyobb az esélye a sikerre” – mondta a Krónikának Gaudi Zsófia kifejtve, hogy az ALPA nemcsak egyesület, hanem közösségi gondolkodásmód.
Fotó: ALPA Egyesület
Az ALPA jelenleg Kalotaszeg térségére fókuszál, ahol a biodiverzitás páratlan, nemcsak Románia, de egész Közép-Európa szintjén, és remélik, hogy egyszer majd megannyi ALPA lesz az országban. A kalotaszegi hegyvidékes domborzat, a parlagon maradt földek, az eltűnőben lévő, de még jelenlévő hagyományos gazdálkodás mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy példát mutassanak.
Valóban a játszva tanulás és az élményalapú oktatás színtere Kalotaszeg icipici szórványtelepülésén, a Szilágy megyei Zsobokon a délutáni oktatási program.
„Kalotaszeg egy élő tanterem. Itt még vannak juhok, lovak, vegyes kertek, ahol paradicsom nő a bazsalikom és körömvirág mellett. Mindez nem nosztalgia, hanem élő tudás – csak éppen elfelejtettük, hogyan becsüljük meg” – részletezte Gaudia Zsófi, hozzátéve, hogy ennek ellenére a nyomás hatalmas.
A fiatal gazdák helyzete különösen nehéz. „Nagyon sokan szeretnének gazdálkodni. De nincs hova menni. A földpiac bonyolult, a bürokrácia nehézkes. Volt, hogy másfél évig tartott, mire egy házat meg tudtunk vásárolni papíron. Közben jönnek a külföldi befektetők, akik százhektáros területeket vesznek meg, és az embereknek esélyük sincs velük versenyezni” – mesélte az egyesület képviselője.
Fotó: ALPA Egyesület
„Amit csinálunk, az akkor működik, ha közösségben történik ” – hangsúlyozza Zsófia, hozzátéve, hogy a biodiverzitás, a fenntarthatóság mind olyan fogalmak, amelyeket sokan távolinak, elvontnak tartanak – főleg az idősebb generáció tagjai – , de igyekeznek lépésről lépésre megismertetni az emberekkel az elveiket. Úgy vélik, hogy egy közös főzés, egy színes workshop, egy tűz körüli beszélgetés jó lehetőséget teremtenek erre. Ennek jegyében szervezték meg az idei Bioregionális Fesztivált, ami egyszerre szólt hagyományról és jövőről, kézművességről és tudományról, helyiekről és vendégekről.
Fotó: ALPA Egyesület
A Bioregionális Fesztivált május 31-én rendezték meg Kalotaszegen, programja rendkívül gazdag volt: kézműves workshopok (nemezelés, faragás), ökológiai kommunikációs foglalkozások, kiscsoportos beszélgetések zajlottak, madárpaneleket mutattak be, illetve voltak filmvetítések és zárásként közösségi bográcsozás és tábortűz is.
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
Különösen emlékezetes programpont volt a „tüzes beszélgetések” blokk, ahol bárki két percben bemutatkozhatott – elmondhatta, mit csinál, miért fontos számára a természet, vagy mit szeretne változtatni a világon.
Az ALPA hosszútávon szeretne egyfajta non formális agroökológiai iskolát létrehozni – ahol gyakorlati és elméleti tudást is lehet szerezni. A cél nemcsak a gazdák képzése, hanem a gondolkodásformálás is. Megannyi jó, követendő példát ismernek Spanyolországból, Franciaországból, az ottani kisközösségek életéből, melyek nálunk is működhetnek. Egy úgynevezett talajkurzust már június folyamán tartanak, amire szeretettel várják a térség termelőit.
„Az egyik célunk, hogy az emberek megkérdőjelezzék, amit megszoktak. Hogy ne legyen természetes a Lidl, ha ott nem tudom, honnan jött az étel. Hogy gondolkozzunk el: tényleg csak a kényelem számít? Vagy fontosabb a minőség, a kapcsolat, az egészség?” – jegyezte meg Gaudi Zsófia.
Az egyesület nemcsak helyben dolgozik. Számos nemzetközi projekt tagjai, például a Horizon-program Living Lab kezdeményezésében is részt vesznek, melybe az élelmiszerrendszerek minden szereplőjét bevonják: egyetemek, kutatóintézetek, kisgazdák és civilek dolgoznak együtt azon, hogy működő rendszereket alkossanak.
– hangsúlyozza.
Fotó: ALPA Egyesület
„Szeretném azt mondani, hogy az emberek nyitottak. Szeretném azt mondani, hogy mindenki érti, miért fontos ez. De még sok a félreértés, a gyanakvás, az információhiány. Ezért is tesszük a dolgunkat. Ezért beszélünk, vetítünk, főzünk, nevetünk, közösséget építünk” – magyarázta Gaudi Zsófi.
Az ALPA nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást. Egy olyan Kalotaszeget, ahol a földek jó kezekben vannak. Ahol a fiatalok nem elmennek, hanem letelepednek. Ahol a termelő és a fogyasztó közti távolság nem kilométer, hanem kézfogás.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!