Az ALPA Egyesület nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást
Fotó: ALPA Egyesület
Néhány éve létezik Kalotaszegen egy olyan kezdeményezés, mely a földhöz való hozzáférést nemcsak gazdasági kérdésként, hanem közösségi és ökológiai ügyként kezeli. Az ALPA Egyesület fiatalokat, kistermelőket, hagyományokat és élő tudást kapcsol össze, hogy helyben kínáljon megoldásokat a mezőgazdaság és a vidéki élet kihívásaira. Gaudi Zsófiával, a szervezet egyik képviselőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet újraértelmezni a földhöz való viszonyunkat, miért létfontosságú a biodiverzitás védelme, és hogyan válhat egy fesztivál a valódi változás eszközévé.
2025. június 14., 13:392025. június 14., 13:39
2025. június 20., 16:362025. június 20., 16:36
Az ALPA Egyesület története nyolc évvel ezelőtt indult, alapötlete egyszerű volt: segíteni a földhöz való hozzáférésben azokat, akik felelősen és fenntarthatóan szeretnének gazdálkodni, de a szervezet hosszútávú célja ennél sokkal összetettebb.
„Nem elég csak földet adni. Tudás is kell, közösség is kell. Ha valaki magában próbálkozik, hamar elbukhat. De ha támogatva van – más gazdák által, egy hálózat által –, akkor sokkal nagyobb az esélye a sikerre” – mondta a Krónikának Gaudi Zsófia kifejtve, hogy az ALPA nemcsak egyesület, hanem közösségi gondolkodásmód.
Fotó: ALPA Egyesület
Az ALPA jelenleg Kalotaszeg térségére fókuszál, ahol a biodiverzitás páratlan, nemcsak Románia, de egész Közép-Európa szintjén, és remélik, hogy egyszer majd megannyi ALPA lesz az országban. A kalotaszegi hegyvidékes domborzat, a parlagon maradt földek, az eltűnőben lévő, de még jelenlévő hagyományos gazdálkodás mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy példát mutassanak.
Valóban a játszva tanulás és az élményalapú oktatás színtere Kalotaszeg icipici szórványtelepülésén, a Szilágy megyei Zsobokon a délutáni oktatási program.
„Kalotaszeg egy élő tanterem. Itt még vannak juhok, lovak, vegyes kertek, ahol paradicsom nő a bazsalikom és körömvirág mellett. Mindez nem nosztalgia, hanem élő tudás – csak éppen elfelejtettük, hogyan becsüljük meg” – részletezte Gaudia Zsófi, hozzátéve, hogy ennek ellenére a nyomás hatalmas.
A fiatal gazdák helyzete különösen nehéz. „Nagyon sokan szeretnének gazdálkodni. De nincs hova menni. A földpiac bonyolult, a bürokrácia nehézkes. Volt, hogy másfél évig tartott, mire egy házat meg tudtunk vásárolni papíron. Közben jönnek a külföldi befektetők, akik százhektáros területeket vesznek meg, és az embereknek esélyük sincs velük versenyezni” – mesélte az egyesület képviselője.
Fotó: ALPA Egyesület
„Amit csinálunk, az akkor működik, ha közösségben történik ” – hangsúlyozza Zsófia, hozzátéve, hogy a biodiverzitás, a fenntarthatóság mind olyan fogalmak, amelyeket sokan távolinak, elvontnak tartanak – főleg az idősebb generáció tagjai – , de igyekeznek lépésről lépésre megismertetni az emberekkel az elveiket. Úgy vélik, hogy egy közös főzés, egy színes workshop, egy tűz körüli beszélgetés jó lehetőséget teremtenek erre. Ennek jegyében szervezték meg az idei Bioregionális Fesztivált, ami egyszerre szólt hagyományról és jövőről, kézművességről és tudományról, helyiekről és vendégekről.
Fotó: ALPA Egyesület
A Bioregionális Fesztivált május 31-én rendezték meg Kalotaszegen, programja rendkívül gazdag volt: kézműves workshopok (nemezelés, faragás), ökológiai kommunikációs foglalkozások, kiscsoportos beszélgetések zajlottak, madárpaneleket mutattak be, illetve voltak filmvetítések és zárásként közösségi bográcsozás és tábortűz is.
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
Különösen emlékezetes programpont volt a „tüzes beszélgetések” blokk, ahol bárki két percben bemutatkozhatott – elmondhatta, mit csinál, miért fontos számára a természet, vagy mit szeretne változtatni a világon.
Az ALPA hosszútávon szeretne egyfajta non formális agroökológiai iskolát létrehozni – ahol gyakorlati és elméleti tudást is lehet szerezni. A cél nemcsak a gazdák képzése, hanem a gondolkodásformálás is. Megannyi jó, követendő példát ismernek Spanyolországból, Franciaországból, az ottani kisközösségek életéből, melyek nálunk is működhetnek. Egy úgynevezett talajkurzust már június folyamán tartanak, amire szeretettel várják a térség termelőit.
„Az egyik célunk, hogy az emberek megkérdőjelezzék, amit megszoktak. Hogy ne legyen természetes a Lidl, ha ott nem tudom, honnan jött az étel. Hogy gondolkozzunk el: tényleg csak a kényelem számít? Vagy fontosabb a minőség, a kapcsolat, az egészség?” – jegyezte meg Gaudi Zsófia.
Az egyesület nemcsak helyben dolgozik. Számos nemzetközi projekt tagjai, például a Horizon-program Living Lab kezdeményezésében is részt vesznek, melybe az élelmiszerrendszerek minden szereplőjét bevonják: egyetemek, kutatóintézetek, kisgazdák és civilek dolgoznak együtt azon, hogy működő rendszereket alkossanak.
– hangsúlyozza.
Fotó: ALPA Egyesület
„Szeretném azt mondani, hogy az emberek nyitottak. Szeretném azt mondani, hogy mindenki érti, miért fontos ez. De még sok a félreértés, a gyanakvás, az információhiány. Ezért is tesszük a dolgunkat. Ezért beszélünk, vetítünk, főzünk, nevetünk, közösséget építünk” – magyarázta Gaudi Zsófi.
Az ALPA nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást. Egy olyan Kalotaszeget, ahol a földek jó kezekben vannak. Ahol a fiatalok nem elmennek, hanem letelepednek. Ahol a termelő és a fogyasztó közti távolság nem kilométer, hanem kézfogás.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!