
Fotó: CNADNR
Bár az utak minőségét górcső alá vevő rangsorban Románia 138 ország közül a 128. helyen szerepel, úgy tűnik, egyhamar nem lesz előrelépés e téren, legalábbis, ami az autópályákat illeti. Miközben az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) a rossz időjárási viszonyokra hivatkozva meg nem nevezett időpontra halasztotta el a Nagyszeben–Szászsebes-sztráda újjáépítésre szoruló szakaszának átadását, még azon az autópálya-szakaszon sem indulhat meg az elkövetkező időszakban a forgalom, amit egyre biztosabb, hogy az év végéig sikerül megépíteni. A jelenlegi állás szerint pedig idén csak azt az egy szakaszt sikerül befejezni.
2016. október 07., 14:392016. október 07., 14:39
Autópálya a semmibe
A CNADNR honlapja szerint több mint 80 százalékban kész az észak-erdélyi autópálya Gyalu és Magyarnádas közötti szakasza Kolozs megyében, az infrastruktúra-fejlesztéseket nyomon követő Peundemerg.ro portálon közzétett fényképek szerint pedig lassan már csak a kopóréteg kiöntése van hátra. Ám hiába sikerül év végéig befejezni, ahogy egy internetes kommentelő is fogalmazott, mindössze „múzeumként” lehet majd látogatni, amíg el nem készül a Kis-Szamoson átívelő híd Gyalunál.
Az átkelőt még az észak-erdélyi autópálya teljes hosszának megépítésével versenytárgyalás nélkül megbízott amerikai Bechtel vállalat kezdte el építeni, de miután nem haladtak, és a kormány szerződést bontott velük, nem történt egyetlen kapavágás sem. Az útügyi hatóság az Economica.net gazdasági és pénzügyi portál közlése szerint azzal számol, hogy a hidat leghamarabb jövő év végén adhatják át a forgalomnak, a sztrádaszakaszra viszont addig nem lehet ráhajtani.
Amint arról lapunkban több ízben is írtunk, a Bechtellel való szerződésbontás után az észak-erdélyi sztrádát több szakaszra bontva írták ki a versenytárgyalásokat. A Gyalu–Magyarnádas közötti, 8,7 kilométeres szakasz megépítésével a licitből győztesként kikerült Spedition UMB és Tehnostrade társulást bízták meg, a szerződés értéke 258 millió lej. A munkálatokat 2014 áprilisában kezdték el. A híd befejezésére ellenben az útügyi hatóság éppen csak kiírta a licitet.
Ígéretek vannak
Az észak-erdélyi autópálya egy másik szakasza kapcsán is felcsillant a remény a múlt hónap közepén, miután hároméves szünet és hosszas huzavona után a kivitelezéssel megbízott spanyol Corsan–Corviam Construction konzorcium hozzálátott a munkához. Igaz, ehhez az kellett, hogy Sorin Buşe közlekedésügyi miniszter szeptember elején leszögezze: ha két héten belül nem folytatják az építkezést, szerződést bontanak. A szemmel látható fejlemények ellenére viszont a sztráda nyomvonala melletti települések elöljárói borúlátóak. Vincze Nándor, a Nagyváradtól mintegy ötven kilométerre található Tóti falu polgármestere például nemrég úgy fogalmazott: ő már nem hisz abban, hogy az autópálya valaha is elkészül.
Úgy tűnik, jóval derűlátóbb ellenben a közlekedési miniszter és Cătălin Homor, a CNADNR vezérigazgatója, csütörtökön ugyanis Nagyváradon a helyi önkormányzat képviselőivel aláírták a Körös-parti várost az észak-erdélyi autópályával összekötő útszakasz megépítéséről szóló szerződést, és úgy nyilatkoztak, 2019-re Váradot összekapcsolják a sztrádával.
Egy húsz kilométeres út megépítéséről van egyébként szó, az önkormányzat 130 millió eurós projektjét pedig az útügyi hatóság fogja megvalósítani. Mint Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere elmondta, a négysávos út európai uniós forrásokból épül majd meg, és azért van erre mielőbb szükség, mivel a Váradon áthaladó nemzetközi forgalom egy része jelenleg kénytelen bemenni a városba. Cătălin Homor azt ígérte, miután megszületik a vonatkozó kormányhatározat, elkészítik a műszaki terveket, a tulajdonképpeni munkálatok pedig már 2017-ben elrajtolhatnak. A kivitelezési határidő két év lesz.
Hiábavaló tanulmányok?
Ezzel egy időben egy másik, Erdélyt érintő autópályatervben is történt egy igen apró előrelépés, igaz, az is csak papíron, és az is lehet, hogy újfent feleslegesnek bizonyul. Az immár tíz éve tervezett Marosvásárhely–Jászvásár sztrádáról van szó, ami kapcsán a napokban a kormány feloldotta a Marosvásárhely és Gyergyóditró közötti szakasz megvalósíthatósági tanulmányának felülvizsgálatára vonatkozó szerződést, amit tavaly anyagi erőforrások híján kellett befagyasztani. A szolgáltatás elvégzésére egyébként a kormány még 2015. május 20-án kötött szerződést az Aecom Ingeniera Kft. – Consitrans Kft. – Search Corporatin Kft. társulással. Az útügyi hatóság közlése szerint november 30-án adják majd ki a tanulmány felülvizsgálatának megkezdéséről szóló rendeletet.
Közben Sorin Buşe közlekedésügyi miniszter azt is bejelentette, hogy november elsején kiírják a versenytárgyalást a Ditró–Târgu Neamț és a Târgu Neamț–Jászvásár–Pașcani közötti szakasz megvalósíthatósági tanulmányára. A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozó szakemberek viszont emlékeztetnek, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány legtöbb két évig érvényes, így a készülő dokumentumok teljesen feleslegesekké válhatnak, mivel a nemrég elfogadott közlekedési stratégia (master plan) szerint a Marosvásárhely–Ditró szakaszon csak 2020–2023-ban kezdődhetnek el a munkálatok, és a most folyó európai uniós költségvetési ciklusban csak azzal tervez a kormány, hogy megtörténnek az első lépések a Târgu Neamț–Jászvásár–Pașcani-sztrádaszakaszon.
A dokumentum szerint egyébként az autópálya teljes hossza 310 kilométer lesz, a költségeket 4,07 milliárd euróra becsülik, így amikor megépül, ez lesz az ország legnagyobb költségvetésű sztrádája. Eközben 2012-ben még 9 milliárd eurós összegről beszéltek, igaz, a CNADNR akkor jelezte, újra megvizsgálják a terveket, és megpróbálják visszaszorítani a költségeket.
Mint ismeretes, jelenleg az országot 733 kilométernyi sztráda „szeli át”, igaz, ebben benne van a Nagyszeben és Szászváros közötti, tíz hónappal az átadás után lezárt, és újjáépítésre ítélt 22 kilométeres szakasz is, amit bár szeptember végére ígértek, egyelőre nem tudni, mikor adnak át újra a forgalomnak. A 2017-es év végére az illetékesek szerint további 260 kilométeren közlekedhetünk.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!