Egyre nagyobb károkat okoznak a baromfiudvarokat megdézsmáló rókák

Sok faluban az emberek már nem merik kiengedni a tyúkokat és a csirkéket az udvarra, mert a szárnyasok a ragadozók áldozatául eshetnek. Másrészt a vadásztársaságok és a polgármesteri hivatalok tisztségviselői a vállukat vonogatják. Holott az érvényes jogszabályok szerint a róka által okozott vadkárt is megtéríti az állam.

Nem teszik érdekeltté a vadászokat

A rókák garázdálkodását nem szokták jelenteni az emberek, mert a ragadozó „csak” tyúkot, csirkét visz el. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint is furcsa jelenség ez. „A vadkárokat megtérítő új törvény alapján a polgármesteri hivatalokban kell jelenteni a róka kártételét is. A gazda kitölt egy űrlapot, és a többi művelet már a polgármesteri hivatalra, illetve a helyi vadásztársaságra, állatorvosra és más, a törvény által meghatározott szakemberekre tartozik” – fogalmazott portálunknak a mezőgazdasági szakember.

Előfordul, hogy eb vagy görény pusztít a tyúkudvarban, így a szakemberek számára sem egyértelmű a kár okozója. Ennek ellenére fontos, hogy a gazdák bejelentsék a kárt, mert az adott településen a hatóság csak így tud lépni.

korábban írtuk

A vetési varjak is nagy károkat okoznak a gazdáknak

A medve, a vaddisznó és egyéb vadállatok által okozott mezőgazdasági károk hazai listája kibővült a vetési varjak pusztításával. Dél-Romániában és a partiumi megyékben idén számottevő kárt okoztak a frissen kikelt kukoricavetésekben.

A mérai állatorvos a baj másik okát abban látja, hogy a vadásztársaságok tagjait nem teszik érdekeltté a rókavadászatban. Régen az elejtett rókát jó pénzért átvették a vadásztól, a prémet feldolgozták. Ma már senki nem fizet érte, ezért mondogatják a vadászok, hogy „kár a sörét a rókába”. Egy-egy hajtóvadászat keretében kilőnek ugyan egy-két rókát, de a túlszaporodott állományhoz képest ez csupán elenyésző veszteség. A másik gond, hogy a vadászok még külön engedéllyel sem mennek szívesen lakott területre vadászni, ahol ki lehetne lőni a garázdálkodó vadat, ezért a róka a falvak szomszédságában szaporodott túl, és okoz egyre nagyobb károkat.

Benke József erdőmérnök, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke, vadgazdálkodási szakember szerint a róka nem védett állat, ezért egész évben vadászható, elméletileg tehát nem kéne gondot okozzon a túlszaporodása. ,,Minden érintett polgármesteri hivatalnak – amelynek területén róka okozta vadkárral találkoznak – szerződést kell kötnie egy helyileg érdekelt vadásztársasággal a településre bejáró vadak kilövésére. Ebbe be kell vonni a helyi rendőrséget is, mert a faluba bejáró ragadozót csak a porták, a házak közelében lehet kilőni” – magyarázta a Krónikának a procedúra részleteit a szakember.

Benke József szerint a róka az egyik legsikeresebben urbanizálódott vadállatfaj, ami megkedvelte az emberek közelségét, ezért nagy a kártétele. Amin csak úgy lehet segíteni, ha a falvakba és városokba betelepedett rókacsaládokat sörétes puskával kilövik, így a többi vad visszatér hagyományos életformájához, a mezei és erdei vadászathoz, és kerüli az emberek közelségét.

Ha nem jelentik, a hatóságok nem tudnak a vadkárról

,,Ha a politikum engedné, hogy Romániában úgy működjön a vadgazdálkodás, mint évtizedekkel korábban, a rókák okozta károkról sem kellene beszéljünk, mert ezek már megoldódtak volna. Valójában a politikum nem engedi, hogy a vadgazdálkodás a rendes kerékvágásában haladjon, az állam nem támogatja ezt az ágazatot” – összegzi a szomorú látleletet Benke József.

Könczei Csaba mezőgazdasági szakember, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője elismeri, hogy a vadgazdálkodási láncban problémák vannak, ezen azonban csak úgy lehet segíteni, ha a helyi önkormányzatok idejében értesülnek a vadkárról. „Jelenteni kell a polgármesteri hivatalban, ha a róka elvitte a tyúkot, vagy a csapatokban legelésző őzek és szarvasok megdézsmálják a termést. A gazdának minden esetben kifizetik a kártérítést, mert erre van érvényes jogszabály és pénzügyi keret. Másrészt a bejelentések nyomán a polgármesteri hivatal idejében tud lépni, hogy a garázdálkodó ragadozókat kilőjék” – nyilatkozta a Krónikának a sepsiszentgyörgyi politikus.

korábban írtuk

Hozzátartozói nyugdíj is jár halálos vadtámadás esetén az áldozat családjának, könnyítette a kormány a vadkárok megtérítését

A vadkárok megtérítését szabályozó határozatot fogadott el szerdai ülésén a kormány. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a jogszabály a vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket ír elő.