Egyetemből főiskola?

A kormány júniusban elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely több ponton módosítja az oktatási törvényt, kedden pedig az egyetemek által biztosítható képzés megszervezésére vonatkozó módszertan is megjelent a Hivatalos Közlönyben, ennek nyomán az állami és a magánegyetemek a 2014/2015-ös tanévtől megnyithatják kapuikat az érettségi vizsgára nem jelentkezett vagy az azt elbukott diákok előtt.

Az oktatási minisztérium 2014/4542-es rendelete szerint az oklevéllel nem rendelkező fiatalok számára az egyetemek úgynevezett kollégiumi struktúrában szervezhetik meg „a képzés komplexitásától és a megszerezhető kreditpontoktól függően” egy–három éves képzéseket, arra azonban már nem tér ki a módszertan, hogy ennek elvégzése után milyen szintű képesítést, illetve diplomát kapnak a diákok. A rendelet mindössze annyit ír elő, hogy „a szakképzettség típusa megfelel majd a hivatalosan elismert szakmák nyilvántartásának.”

Az egyetemek maguk döntik el, hogy milyen típusú képzést indítanak, milyen kritériumok alapján fogadják be a diákokat, és hogyan bonyolítják le a tanfolyamokat – az erről szóló tervet október 20-áig kell elküldeniük a szaktárcának.

Pricopie: a sajtó félreértelmez

Remus Pricopie oktatási miniszter csütörtökön közleményben hangsúlyozta: a rendelet nem azt teszi lehetővé, hogy az érettségi oklevéllel nem rendelkező diákok egyetemi hallgatókká váljanak. „A sajtó félreértelmez vagy szándékosan hamis információkat közöl, amikor arról beszél, hogy érettségi nélkül is el lehet már végezni az egyetemet. Legyen világos: Románia területén senki nem állhat hallgatói jogviszonyban egyetlen felsőoktatási intézménnyel sem, amíg nem érettségizik le. A kollégium a főiskolai, és nem a felsőoktatási képzésnek felel meg, a különbség csak annyi, hogy ennek lebonyolítására már az egyetemeknek is lehetőségük van” – fogalmazott a tárcavezető.

Pricopie rámutatott: legfőbb céljuk ösztönözni a diákokat – akár rendelkeznek, akár nem érettségi oklevéllel – a tanulmányok megszakítás nélküli folytatására, ezzel ugyanis egyszerűbb a munkaerőpiacon való boldogulás. „Ezek a diákok nem az egyetemi kurzusokon és szemináriumokon vesznek majd részt, hanem a felsőoktatási intézmények keretében részesülnek eddig is létez továbbképzési formában” – magyarázta a miniszter.

Ehhez képest már több magánegyetem is bejelentette: lehetőséget teremtenek arra, hogy az első kollégiumi év elvégzése után érettségi oklevelet szerző, hallgatói jogviszonyba kerülő diákok automatikusan a felsőoktatás másodévén folytassák tanulmányaikat. Pricopie ezt egyelőre nem kommentálta.

A rendeletet a Romániai Egyetemisták Egyesületeinek Országos Szövetsége (ANOSR) is kifogásolja, amely ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyetemek az érettségi oklevél megszerzése után elismerhetik a kollégiumi képzés alatt szerzett kreditpontokat az alapképzésre beiratkozó diákok esetében.

A szövetség szerint az intézkedés megkérdőjelezi a tanügyi rendszer hitelességét, és káoszt fog okozni, hiszen a rendelet az egyetemi tanév kezdete előtt alig három héttel lépett hatályba.

Inkább a felvételit szigorítják

Nem tervezik a kollégiumi képzés megszervezését a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények, amelyek illetékesei úgy vélekednek: az intézkedés a színvonal romlásához fog vezetni, hiszen az érettségi oklevéllel rendelkező diákoknak nincs helyük a felsőoktatási intézményekben. Soós Anna, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese a Krónikának úgy nyilatkozott: országos szinten jelentheti a tudományegyetemek színvonalának csökkenését, ha az intézmények elkezdenek kollégiumi szintű képzéseket szervezni.

Soós Anna kijelentette: a BBTE nem indít főiskolai képzést, sőt több szakon szigorítják a felvételit, hogy a jelentkezőknek bizonyítaniuk kelljen rátermettségüket. „Nem az egyetemek feladata azok oktatása, akik nem szereztek érettségi oklevelet, a felsőoktatási intézményeknek legalább annyit el kell várniuk hallgatóiktól, hogy a középiskola  után sikeresen záróvizsgázzanak. A szakképzésnek a középiskolákban a helye” – szögezte le a rektorhelyettes. Hozzátette: az sem egyértelmű, hogy az egyetemek által szervezett képzés pontosan mit fed.

Soós Anna szerint a nagynevű intézmények elhatárolódnak a kezdeményezéstől, de lesznek olyan tanintézetek, amelyek a létszámhiány pótlása miatt élnek majd a lehetőséggel.

„Felelősséget érzünk minden érettségi előtt álló diák iránt, de ez nem jelenti azt, hogy oklevél nélkül is besétálhatnak az egyetemünkre. Mi úgy segítünk, hogy évek óta ingyenes felkészítőt tartunk az érettségire” – magyarázta lapunknak Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora.

Mint kifejtette, az intézmény két okból sem hajlandó beállni azon magánintézmények sorába, melyek az érettségi nélküli diákokat is hajlandók hallgatóik soráa fogadni. „Egyrészt a minőségre törekszünk, másrészt komoly kételyeink vannak azzal kapcsolatban, hogy miként tudna egyetemi képzést elvégezni az, aki nem volt képes leérettségizni” – érvelt Dávid.

A rektor ugyanakkor kifejtette: sem a családnak, sem a társadalomnak nem jó, ha egy diák nem folytatja tanulmányait, és nem is dolgozik, elmondása szerint a fiatalok inkább iskolába járjanak, mint kocsmába, ennek ellenére meggyőződése, hogy az egyetemeken nincs helye az érettségi nélküli diákoknak.

„Újabb pofon az oktatásnak”

Hasonlóan vélekedett János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) rektora, aki szerint az intézkedéssel „adtunk még egy pofont a romániai oktatásnak.” Mint lapunknak elmondta: az általa vezetett intézmény hivatalos döntési szintén ugyan még nem foglalkozott a témával – jövő héten tartanak vezetőségi ülést –, de jelen állás szerint nem tervezik kollégium indítását érettségi oklevéllel nem rendelkező diákok számára.

A rektornak meggyőződése, hogy a hiányos megfogalmazást használják ki azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a kollégium hallgatóinak biztosítják, hogy az oklevél megszerzése után egyből az egyetemi képzés második évfolyamába csöppenjenek. „Mindez távol áll az egyetemi képzés lényegétől. Együttérzek azokkal, akik megbuktak az érettségin, de az egyetemhez minimális előképzettség, diploma szükséges” – szögezte le János Szabolcs.

Azt már korábban is közölte lapunkkal, hogy igény esetén tartanak érettségi felkészítőket, de ez kizárólag a középiskolai időszakot lezáró vizsgatananyagra összpontosul, a résztvevő fiatalok pedig nem állnak majd szerződéses viszonyban a PKE-val.

Az orvosi egyetemek vonzzák a külföldieket
Több mint 12 ezer külföldi hallgató tanult az elmúlt tanévben a romániai felsőoktatási intézmények alapképzésein, további 1500 fiatal pedig az Erasmus programon keresztül vett részt hazai képzéseken – számolt be az oktatási minisztérium. A legtöbb külföldi diák a Iaşi-i, a bukaresti, a kolozsvári, valamint a temesvári orvosi és gyógyszerészeti egyetemen tanult. Legnagyobb számban ugyanakkor Izraelből, Franciaországból, Tunéziából, Görögországból és Marokkóból érkeztek Romániába a hallgatók.