Noha a lepra ragályos, a betegség nagyon lassan terjed, a tünetek többnyire bőrelszíneződésekkel kezdődnek
Fotó: Freepik.com
Leprás megbetegedést diagnosztizáltak két ázsiai vendégmunkásnál Kolozsváron. Dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, a lepra lassan terjedő, ma már jól kezelhető betegség, a legnagyobb kárt a kór kapcsán a társadalmi megbélyegzés okozhatja. A székelyföldi tisztifőorvos rámutatott arra is: a globalizáció és a munkaerő-migráció következtében előfordulhat, hogy újra megjelennek nálunk már régóta felszámolt betegségek, sőt akár olyan kórok is, amelyek sosem voltak jellemzők a régióban.
2025. december 17., 19:192025. december 17., 19:19
Leprás (Hansen-kór) megbetegedéseket igazoltak a közelmúltban Kolozsváron, és a hír nem csak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette. A kórt egy SPA-szalon két alkalmazottjánál, egy 21 és egy 25 éves, Baliról származó testvérpárnál diagnosztizálták, akik masszőrként dolgoztak az egységben. Az eset kapcsán megkerestük dr. Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, aki a lepra jellemzőiről, tüneteiről és kezeléséről beszélt a Krónikának, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy az utazások és a munkaerő-migráció következtében a jövőben számítani lehet-e korábban már felszámolt betegségek újbóli megjelenésére, illetve a térségre eddig nem jellemző kórok felbukkanására.
A Hargita megyei közegészségügyi igazgató hangsúlyozta: a lepra lassan terjedő, enyhén fertőző,
A szakember szerint a jelenlegi helyzet járványügyi szempontból kezelhető, a hatóságok által elrendelt intézkedések pedig elegendők a kockázatok korlátozására. „Tény, hogy leprás eseteket igazoltak Kolozsváron, de ez nem jelenti azt, hogy járvánnyal állnánk szemben. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a lepra történelmi és kulturális okokból erős félelmekkel és előítéletekkel társul, miközben a modern orvostudomány eszközeivel jól kezelhető betegségről van szó” – mutatott rá.
Európában Románia és Ukrajna volt a két utolsó ország, ahol viszonylag nem is olyan régen sikerült felszámolni a leprát, vagyis még él az emléke annak, hogy a betegség jelen volt a térségben. Romániában az utolsó leprás esetet 1981-ben diagnosztizálták, a Tulcea megyei Tichilești településen van az utolsó lepratelep. A lepra ugyanakkor tipikusan a nyomorhoz, a rossz életkörülményekhez kötődő betegség, ezért a mostani esetek sem helyi eredetűek, hanem külföldről, a szegényebb országokból behurcolt megbetegedések. Többnyire Ázsia, Afrika vagy Latin-Amerika endémiás területeiről származó személyeknél fordul elő,
A köztudatban ismert leprás tünetek, a csonkulások nem közvetlenül a kórokozó, a Mycobacterium leprae következményei. A baktérium elsősorban az érzőidegeket támadja meg, ami a fájdalomérzet elvesztéséhez vezet, emiatt a beteg nem veszi észre a sérüléseket, égéseket, vágásokat, és ezek okozzák a súlyos elváltozásokat” – magyarázta lapunknak a székelyföldi tisztifőorvos.
A masszázsszalon vendégeit is tesztelik azok után, hogy a szalon két alkalmazottját a leprás megbetegedéssel diagnosztizálták
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Dr. Tar Gyöngyi rámutatott, noha a betegség ragályos, nagyon lassan terjed, és a pontos mechanizmusa sem teljesen tisztázott. „A lepra több ezer éve ismert betegség, hosszú idő óta együtt élünk vele, mégsem pusztította ki az emberiséget. Érintkezéssel terjed, de fontos hangsúlyozni, hogy nem könnyen fertőző betegség.
Ezenkívül a Föld lakosságának mintegy 95 százaléka természetes módon immúnis a leprára, ami azt jelenti, ha százan együtt élnek egy leprással, akkor közülük legfeljebb öten kaphatják el” – fogalmazott a szakértő.
A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.
Hozzátette, a mostani kolozsvári esetek kapcsán a hatóságok azért kérték a szóban forgó masszázsszalon vendégeit kivizsgálásra, mert a szolgáltatás jellegéből adódóan rendszeres, közvetlen testi érintkezés történt. A tisztifőorvos szerint azok esetében,
„Aki nem járt az érintett masszázsszalonban, annak kisebb az esélye a fertőzésre, mintha Indiába utazna turistaként. India ama országok közé tartozik, ahol a világ leprás eseteinek mintegy 80 százaléka él, tehát sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy valaki ott fertőződjék meg, mint a mostani két kolozsvári eset nyomán” – hívta fel a figyelmet kérdésünkre dr. Tar Gyöngyi.
Hozzátette, hogy a betegség lappangási ideje is hosszú, átlagosan az első tünetek a fertőződéstől kezdve 3–5 év múlva jelentkeznek, de dokumentáltak akár 20 éves lappangási idejű eseteket is. A tünetek többnyire bőrelszíneződésekkel kezdődnek, amelyek alatt az idegek tapinthatóvá válnak, csomók alakulnak ki, a bőrfelszín egyenetlenné válik. Előrehaladottabb stádiumban az orr nyálkahártyája is elsorvadhat, a szaglás csökkenhet.
A betegség kezelése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is javasolt többkomponensű antibiotikum-terápiával történik, a kezelés hatására a beteg már nem fertőz, így a járványügyi kockázat megszűnik. A lepra ellen jelenleg nincs védőoltás, ami a szakember szerint összefügg azzal, hogy nem halálos, és nem okoz súlyos társadalmi vagy gazdasági problémákat. „Az ellen oltunk, ami veszélyes, ami sok kárt okoz, ami sok beteget érint. A betegséget ugyan kutatják, de világszerte nem tartozik a legsürgetőbb közegészségügyi problémák közé” – húzta alá a székelyföldi tisztifőorvos.
Hangsúlyozta, a lepra esetében is – ahogy minden ilyen betegség esetén – a legnagyobb kárt a megbélyegzés okozhatja. „Ha már kezdünk előítéletekkel tekinteni a Kolozsvárról az ünnepekre hazautazó rokonokra, vendégekre, az már társadalmi torzulást jelent.
– mutatott rá dr. Tar Gyöngyi.
Dr. Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos arról is beszélt, hogy atipikus helyeken jelenhetnek meg behurcolt fertőzések, ugyanis a vírusok és baktériumok együtt utaznak az emberekkel
Fotó: Borbély Fanni
A székelyföldi tisztifőorvost arról is kérdeztük, hogy a globalizáció és a munkaerő-migráció következtében előfordulhat-e, hogy gyakoribbá válnak olyan betegségek, amelyek nálunk már nem fordulnak elő, de a világ más részein továbbra is jelen vannak. Ennek kapcsán elmondta: ahogy a kolozsvári lepraesetek is jelzik, a közlekedés és a felgyorsult népvándorlás a kórokozók, betegségek vándorlását is magukkal hozzák, atipikus helyeken jelenhetnek meg behurcolt fertőzések, ugyanis a vírusok és baktériumok együtt utaznak az emberekkel.
A tisztifőorvos szerint a jövőben számítani lehet arra, hogy újra megjelenhetnek nálunk már régóta felszámolt betegségek, sőt akár olyan kórok is, amelyek sosem voltak jellemzők a régióban.
Példaként említette, hogy a malária korábban csak Dél-Romániában, a Duna-delta környékén fordult elő; Erdélyben a klíma eddig nem kedvezett a maláriát terjesztő szúnyogoknak, de a jövőben a betegséget okozó Anopheles szúnyog is megjelenhet. Arról is érdeklődtünk, hogy Romániában létezik-e bármilyen szűrőrendszer, amely a vendégmunkások belépése előtt a betegségeket ellenőrzi, és szükség lehet-e a szabályozások szigorítására. Erre vonatkozóan dr. Tar Gyöngyi elmondta, tudomása szerint
Alkalmazáskor viszont – a romániai munkavállalókhoz hasonlóan – a munkavállalónak a munkahelyre jellemző munkaegészségtani vizsgálaton kellene átesnie, ha hivatalosan alkalmazzák. A törvény szerint minden munkaadónak kötelessége megvizsgáltatni az új alkalmazottakat, ezzel biztosítva, hogy se a dolgozó, se a munkatársai ne legyenek kitéve egészségügyi kockázatnak.
Ha a vizsgálat alapos, ki kell derülnie, ha valamilyen betegséget más országból behurcolhatott. A foglalkozás-egészségügyi szakember szükség esetén további vizsgálatokat írhat elő. Bár az ilyen esetek ritkák, bármilyen vizsgálat elrendelhető, ha az anamnézis vagy a korábbi előzmények indokolják” – mutatott rá a Krónikának a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás