Dr. Tar Gyöngyi: az influenza nagyobb fenyegetettséget jelent a lepránál

A szakember szerint a jelenlegi helyzet járványügyi szempontból kezelhető, a hatóságok által elrendelt intézkedések pedig elegendők a kockázatok korlátozására. „Tény, hogy leprás eseteket igazoltak Kolozsváron, de ez nem jelenti azt, hogy járvánnyal állnánk szemben. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a lepra történelmi és kulturális okokból erős félelmekkel és előítéletekkel társul, miközben a modern orvostudomány eszközeivel jól kezelhető betegségről van szó” – mutatott rá.

A nyomor betegsége: Európában már nincs lepra, de a Föld különböző részein évente 200 ezer embert diagnosztizálnak a kórral

Európában Románia és Ukrajna volt a két utolsó ország, ahol viszonylag nem is olyan régen sikerült felszámolni a leprát, vagyis még él az emléke annak, hogy a betegség jelen volt a térségben. Romániában az utolsó leprás esetet 1981-ben diagnosztizálták, a Tulcea megyei Tichilești településen van az utolsó lepratelep. A lepra ugyanakkor tipikusan a nyomorhoz, a rossz életkörülményekhez kötődő betegség, ezért a mostani esetek sem helyi eredetűek, hanem külföldről, a szegényebb országokból behurcolt megbetegedések. Többnyire Ázsia, Afrika vagy Latin-Amerika endémiás területeiről származó személyeknél fordul elő,

• világszerte naponta 700–800 új esetet diagnosztizálnak,
• ami évente több mint 200 ezer megbetegedést jelent.

A köztudatban ismert leprás tünetek, a csonkulások nem közvetlenül a kórokozó, a Mycobacterium leprae következményei. A baktérium elsősorban az érzőidegeket támadja meg, ami a fájdalomérzet elvesztéséhez vezet, emiatt a beteg nem veszi észre a sérüléseket, égéseket, vágásokat, és ezek okozzák a súlyos elváltozásokat” – magyarázta lapunknak a székelyföldi tisztifőorvos.

Ezenkívül a Föld lakosságának mintegy 95 százaléka természetes módon immúnis a leprára, ami azt jelenti, ha százan együtt élnek egy leprással, akkor közülük legfeljebb öten kaphatják el” – fogalmazott a szakértő.

korábban írtuk

Kolozsvári leprafertőzés: átfogó tesztelés indul, neves külföldi DJ is lehet az érintettek között

A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.

Hozzátette, a mostani kolozsvári esetek kapcsán a hatóságok azért kérték a szóban forgó masszázsszalon vendégeit kivizsgálásra, mert a szolgáltatás jellegéből adódóan rendszeres, közvetlen testi érintkezés történt. A tisztifőorvos szerint azok esetében,

„Aki nem járt az érintett masszázsszalonban, annak kisebb az esélye a fertőzésre, mintha Indiába utazna turistaként. India ama országok közé tartozik, ahol a világ leprás eseteinek mintegy 80 százaléka él, tehát sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy valaki ott fertőződjék meg, mint a mostani két kolozsvári eset nyomán” – hívta fel a figyelmet kérdésünkre dr. Tar Gyöngyi.

Hozzátette, hogy a betegség lappangási ideje is hosszú, átlagosan az első tünetek a fertőződéstől kezdve 3–5 év múlva jelentkeznek, de dokumentáltak akár 20 éves lappangási idejű eseteket is. A tünetek többnyire bőrelszíneződésekkel kezdődnek, amelyek alatt az idegek tapinthatóvá válnak, csomók alakulnak ki, a bőrfelszín egyenetlenné válik. Előrehaladottabb stádiumban az orr nyálkahártyája is elsorvadhat, a szaglás csökkenhet.

A betegség kezelése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is javasolt többkomponensű antibiotikum-terápiával történik, a kezelés hatására a beteg már nem fertőz, így a járványügyi kockázat megszűnik. A lepra ellen jelenleg nincs védőoltás, ami a szakember szerint összefügg azzal, hogy nem halálos, és nem okoz súlyos társadalmi vagy gazdasági problémákat. „Az ellen oltunk, ami veszélyes, ami sok kárt okoz, ami sok beteget érint. A betegséget ugyan kutatják, de világszerte nem tartozik a legsürgetőbb közegészségügyi problémák közé” – húzta alá a székelyföldi tisztifőorvos.

Hangsúlyozta, a lepra esetében is – ahogy minden ilyen betegség esetén – a legnagyobb kárt a megbélyegzés okozhatja. „Ha már kezdünk előítéletekkel tekinteni a Kolozsvárról az ünnepekre hazautazó rokonokra, vendégekre, az már társadalmi torzulást jelent.

– mutatott rá dr. Tar Gyöngyi.

Példaként említette, hogy a malária korábban csak Dél-Romániában, a Duna-delta környékén fordult elő; Erdélyben a klíma eddig nem kedvezett a maláriát terjesztő szúnyogoknak, de a jövőben a betegséget okozó Anopheles szúnyog is megjelenhet. Arról is érdeklődtünk, hogy Romániában létezik-e bármilyen szűrőrendszer, amely a vendégmunkások belépése előtt a betegségeket ellenőrzi, és szükség lehet-e a szabályozások szigorítására. Erre vonatkozóan dr. Tar Gyöngyi elmondta, tudomása szerint

Alkalmazáskor viszont – a romániai munkavállalókhoz hasonlóan – a munkavállalónak a munkahelyre jellemző munkaegészségtani vizsgálaton kellene átesnie, ha hivatalosan alkalmazzák. A törvény szerint minden munkaadónak kötelessége megvizsgáltatni az új alkalmazottakat, ezzel biztosítva, hogy se a dolgozó, se a munkatársai ne legyenek kitéve egészségügyi kockázatnak.

Ha a vizsgálat alapos, ki kell derülnie, ha valamilyen betegséget más országból behurcolhatott. A foglalkozás-egészségügyi szakember szükség esetén további vizsgálatokat írhat elő. Bár az ilyen esetek ritkák, bármilyen vizsgálat elrendelhető, ha az anamnézis vagy a korábbi előzmények indokolják” – mutatott rá a Krónikának a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

korábban írtuk

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – Nincs ok aggodalomra a miniszter szerint

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.