Noha a lepra ragályos, a betegség nagyon lassan terjed, a tünetek többnyire bőrelszíneződésekkel kezdődnek
Fotó: Freepik.com
Leprás megbetegedést diagnosztizáltak két ázsiai vendégmunkásnál Kolozsváron. Dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, a lepra lassan terjedő, ma már jól kezelhető betegség, a legnagyobb kárt a kór kapcsán a társadalmi megbélyegzés okozhatja. A székelyföldi tisztifőorvos rámutatott arra is: a globalizáció és a munkaerő-migráció következtében előfordulhat, hogy újra megjelennek nálunk már régóta felszámolt betegségek, sőt akár olyan kórok is, amelyek sosem voltak jellemzők a régióban.
2025. december 17., 19:192025. december 17., 19:19
Leprás (Hansen-kór) megbetegedéseket igazoltak a közelmúltban Kolozsváron, és a hír nem csak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette. A kórt egy SPA-szalon két alkalmazottjánál, egy 21 és egy 25 éves, Baliról származó testvérpárnál diagnosztizálták, akik masszőrként dolgoztak az egységben. Az eset kapcsán megkerestük dr. Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, aki a lepra jellemzőiről, tüneteiről és kezeléséről beszélt a Krónikának, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy az utazások és a munkaerő-migráció következtében a jövőben számítani lehet-e korábban már felszámolt betegségek újbóli megjelenésére, illetve a térségre eddig nem jellemző kórok felbukkanására.
A Hargita megyei közegészségügyi igazgató hangsúlyozta: a lepra lassan terjedő, enyhén fertőző,
A szakember szerint a jelenlegi helyzet járványügyi szempontból kezelhető, a hatóságok által elrendelt intézkedések pedig elegendők a kockázatok korlátozására. „Tény, hogy leprás eseteket igazoltak Kolozsváron, de ez nem jelenti azt, hogy járvánnyal állnánk szemben. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a lepra történelmi és kulturális okokból erős félelmekkel és előítéletekkel társul, miközben a modern orvostudomány eszközeivel jól kezelhető betegségről van szó” – mutatott rá.
Európában Románia és Ukrajna volt a két utolsó ország, ahol viszonylag nem is olyan régen sikerült felszámolni a leprát, vagyis még él az emléke annak, hogy a betegség jelen volt a térségben. Romániában az utolsó leprás esetet 1981-ben diagnosztizálták, a Tulcea megyei Tichilești településen van az utolsó lepratelep. A lepra ugyanakkor tipikusan a nyomorhoz, a rossz életkörülményekhez kötődő betegség, ezért a mostani esetek sem helyi eredetűek, hanem külföldről, a szegényebb országokból behurcolt megbetegedések. Többnyire Ázsia, Afrika vagy Latin-Amerika endémiás területeiről származó személyeknél fordul elő,
A köztudatban ismert leprás tünetek, a csonkulások nem közvetlenül a kórokozó, a Mycobacterium leprae következményei. A baktérium elsősorban az érzőidegeket támadja meg, ami a fájdalomérzet elvesztéséhez vezet, emiatt a beteg nem veszi észre a sérüléseket, égéseket, vágásokat, és ezek okozzák a súlyos elváltozásokat” – magyarázta lapunknak a székelyföldi tisztifőorvos.
A masszázsszalon vendégeit is tesztelik azok után, hogy a szalon két alkalmazottját a leprás megbetegedéssel diagnosztizálták
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Dr. Tar Gyöngyi rámutatott, noha a betegség ragályos, nagyon lassan terjed, és a pontos mechanizmusa sem teljesen tisztázott. „A lepra több ezer éve ismert betegség, hosszú idő óta együtt élünk vele, mégsem pusztította ki az emberiséget. Érintkezéssel terjed, de fontos hangsúlyozni, hogy nem könnyen fertőző betegség.
Ezenkívül a Föld lakosságának mintegy 95 százaléka természetes módon immúnis a leprára, ami azt jelenti, ha százan együtt élnek egy leprással, akkor közülük legfeljebb öten kaphatják el” – fogalmazott a szakértő.
A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.
Hozzátette, a mostani kolozsvári esetek kapcsán a hatóságok azért kérték a szóban forgó masszázsszalon vendégeit kivizsgálásra, mert a szolgáltatás jellegéből adódóan rendszeres, közvetlen testi érintkezés történt. A tisztifőorvos szerint azok esetében,
„Aki nem járt az érintett masszázsszalonban, annak kisebb az esélye a fertőzésre, mintha Indiába utazna turistaként. India ama országok közé tartozik, ahol a világ leprás eseteinek mintegy 80 százaléka él, tehát sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy valaki ott fertőződjék meg, mint a mostani két kolozsvári eset nyomán” – hívta fel a figyelmet kérdésünkre dr. Tar Gyöngyi.
Hozzátette, hogy a betegség lappangási ideje is hosszú, átlagosan az első tünetek a fertőződéstől kezdve 3–5 év múlva jelentkeznek, de dokumentáltak akár 20 éves lappangási idejű eseteket is. A tünetek többnyire bőrelszíneződésekkel kezdődnek, amelyek alatt az idegek tapinthatóvá válnak, csomók alakulnak ki, a bőrfelszín egyenetlenné válik. Előrehaladottabb stádiumban az orr nyálkahártyája is elsorvadhat, a szaglás csökkenhet.
A betegség kezelése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is javasolt többkomponensű antibiotikum-terápiával történik, a kezelés hatására a beteg már nem fertőz, így a járványügyi kockázat megszűnik. A lepra ellen jelenleg nincs védőoltás, ami a szakember szerint összefügg azzal, hogy nem halálos, és nem okoz súlyos társadalmi vagy gazdasági problémákat. „Az ellen oltunk, ami veszélyes, ami sok kárt okoz, ami sok beteget érint. A betegséget ugyan kutatják, de világszerte nem tartozik a legsürgetőbb közegészségügyi problémák közé” – húzta alá a székelyföldi tisztifőorvos.
Hangsúlyozta, a lepra esetében is – ahogy minden ilyen betegség esetén – a legnagyobb kárt a megbélyegzés okozhatja. „Ha már kezdünk előítéletekkel tekinteni a Kolozsvárról az ünnepekre hazautazó rokonokra, vendégekre, az már társadalmi torzulást jelent.
– mutatott rá dr. Tar Gyöngyi.
Dr. Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos arról is beszélt, hogy atipikus helyeken jelenhetnek meg behurcolt fertőzések, ugyanis a vírusok és baktériumok együtt utaznak az emberekkel
Fotó: Borbély Fanni
A székelyföldi tisztifőorvost arról is kérdeztük, hogy a globalizáció és a munkaerő-migráció következtében előfordulhat-e, hogy gyakoribbá válnak olyan betegségek, amelyek nálunk már nem fordulnak elő, de a világ más részein továbbra is jelen vannak. Ennek kapcsán elmondta: ahogy a kolozsvári lepraesetek is jelzik, a közlekedés és a felgyorsult népvándorlás a kórokozók, betegségek vándorlását is magukkal hozzák, atipikus helyeken jelenhetnek meg behurcolt fertőzések, ugyanis a vírusok és baktériumok együtt utaznak az emberekkel.
A tisztifőorvos szerint a jövőben számítani lehet arra, hogy újra megjelenhetnek nálunk már régóta felszámolt betegségek, sőt akár olyan kórok is, amelyek sosem voltak jellemzők a régióban.
Példaként említette, hogy a malária korábban csak Dél-Romániában, a Duna-delta környékén fordult elő; Erdélyben a klíma eddig nem kedvezett a maláriát terjesztő szúnyogoknak, de a jövőben a betegséget okozó Anopheles szúnyog is megjelenhet. Arról is érdeklődtünk, hogy Romániában létezik-e bármilyen szűrőrendszer, amely a vendégmunkások belépése előtt a betegségeket ellenőrzi, és szükség lehet-e a szabályozások szigorítására. Erre vonatkozóan dr. Tar Gyöngyi elmondta, tudomása szerint
Alkalmazáskor viszont – a romániai munkavállalókhoz hasonlóan – a munkavállalónak a munkahelyre jellemző munkaegészségtani vizsgálaton kellene átesnie, ha hivatalosan alkalmazzák. A törvény szerint minden munkaadónak kötelessége megvizsgáltatni az új alkalmazottakat, ezzel biztosítva, hogy se a dolgozó, se a munkatársai ne legyenek kitéve egészségügyi kockázatnak.
Ha a vizsgálat alapos, ki kell derülnie, ha valamilyen betegséget más országból behurcolhatott. A foglalkozás-egészségügyi szakember szükség esetén további vizsgálatokat írhat elő. Bár az ilyen esetek ritkák, bármilyen vizsgálat elrendelhető, ha az anamnézis vagy a korábbi előzmények indokolják” – mutatott rá a Krónikának a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás