
Nem csak Kolozsváron diagnosztizálták. Romániában a mai napig működik lepratelep
Fotó: videófelvétel/Digi 24
Bár joggal döbbentett meg sokakat a csütörtök esti hír, hogy Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, majd pénteken újabb esetről számoltak be, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
2025. december 12., 20:442025. december 12., 20:44
A Tulcea megyében, Tichilești településen működő intézmény egy leprás betegek kezelésére és elszállásolására szolgáló kórház. A lepratelepet a 20. század elején építették, majd 1916-ban a Dobrudzsába bevonuló bolgár hadsereg lerombolta. 1928-ban újjáépítették, és azóta is működik, mint Románia egyetlen ilyen intézménye.
Ugyanakkor inkább szanatórium, mint a kifejezés régebbi jelentése szerint a betegek elszigetelésére szolgáló hely.
A falu a leprakórház körül szerveződött, és lakóépületekből, kiszolgáló helyiségekből és temetőből áll. Nincsenek ipari vagy mezőgazdasági létesítmények.

Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
A kórház lakóépületein kívül kertes házak is épültek, ahol egyes betegek zöldségeket termesztenek. Az ellátás nem zavartalan: 2018-ban az egyik alkalmazott a Facebookon kért élelmiszer- és egyéb adományokat a betegek számára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részére minden évben azt jelentették, hogy a leprások száma nulla. 2005-ben a kórház egyik épületében európai uniós forrásokból öregotthont létesítettek. 2015-ben azt tervezték, hogy a leprakórházat szociális gondozó intézetté alakítják át, de ez nem valósult meg.
Egyébként bár a helyet Európa utolsó lepratelepeként emlegetik,
A légutakon keresztül terjedő mikobaktérium által okozott lepra egy régóta ismert fertőző betegség, amely azonban a nyugati országokban az életszínvonal és a higiéniai szint emelkedésével párhuzamosan spontán módon eltűnt.
Kezdetben a bőrt támadja meg, majd kezelés nélkül végül az idegeket is, és bénulást, végtagcsonkulást, valamint a szem károsodását okozhatja, ami vaksághoz vezethet. Rendkívül lassú lefolyása, tíz év vagy annál hosszabb lappangási ideje miatt a lepra nehezen kontrollálható húsz szegény országban, például Dél-Ázsiában és Afrikában, ahol endemikus.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint India a leginkább érintett ország (2013-ban több mint 127 000 új esetet fedeztek fel), a sorban a következők: Brazília (31 000 eset), Indonézia (17 000 eset) és két afrikai ország – Etiópia és a Kongói Demokratikus Köztársaság (3500, illetve 4500 új eset).
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!