Diákünnep kóstolóval

A szervezkedéssel párhuzamosan a Gyergyói-medence legnagyobb gimnáziumában zajlik az élet: a diákok sikerrel képviselik az iskolát a különféle tantárgyolimpiákon, a végzősök a közelgő érettségi vizsgára készülődnek, de jut idő az ünneplésre, a szórakozásra is.

Gimnázium létesült Gyergyószentmiklóson

„A reális fejlődésnek indult székelyföldi város elérte legnemesebb ambíciójának megérdemelt gyümölcsét: szeptember elején megnyílik a gyergyószentmiklósi állami főgimnázium egyszerre két osztállyal” – idézi dr. Barkóczy Nándor egykori miniszteri osztálytanácsos szavait a Gyergyó című újság az 1908. augusztus 11-i lapszámában. Ezzel a gyergyószentmiklósiak több évtizedes törekvése valósult meg, hiszen a korabeli polgáriasodó kisvárosban szükségletként fogalmazódott meg a gimnázium létrehozása. Az intézmény megalakulása után sürgőssé vált az iskolaépület is, az építkezést 1913-ban kezdte el Koch Károly építőmester Orth Ambrus és Somló Emil építész tervei alapján. A munkálatokkal lassan haladtak az időközben kitört első világháború miatt, az alma maternek szánt épület hamarabb adott hajlékot a sebesült katonáknak, mint a diákoknak. Az iskola története egyébként hűen tükrözi az erdélyi magyarság 20. századi hányatott sorsát. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Magyar Királyi Állami Gimnázium néven létrejött intézmény a trianoni békediktátum után Sfântu Neculai néven működött, 1940 és 1956 között magyar és román gimnáziumként, majd 1956 és 1989 között összevont líceumként, magyar és román tagozattal. Az iskola 1968-ban, fennállásának 60. évfordulóján vette fel a Salamon Ernő nevet a városban született költő emlékére.

Modern iskolában ünneplik a centenáriumot

Világbanki támogatással 2001–2003 között felújították és modernizálták az iskolaépületet, 2005-ben rendbe tették az 1960-ban épült bentlakást is, nemrég pedig átadták a 150 férőhelyes sportcsarnokot, és tervezik a sportpályák, valamint az iskolaudvar felújítását is. Az iskola közel hatszáz diákja 13 tanteremben tanulhat, külön fizika, biológia, kémia, idegen nyelv, magyar-néprajz, földrajz, történelem, vallás és informatika szaktermek állnak a tanulók rendelkezésére. Emellett az iskolának van biológia, kémia, fizika és informatika laboratóriuma, hatvan férőhelyes bentlakása és étkezdéje, valamint díszterme, sportpályái, tornaterme, könyvtára és pszichológiakabinetje.

„Tudatosítani kell az emberekben, milyen jelentős szerepe van az iskolának a jövőformálásban” – fogalmazta meg az októberi egyhetes centenáriumi ünnepség fő célkitűzését Patek Mária helyettes igazgató. Az egyhetes ünnepségsorozatra hazavárják az iskola valamennyi véndiákját. Rokaly József, az iskola egykori diákja és későbbi tanára monográfiát ír az intézményről, amelyben külön fejezetben ismerteti az itt végzett híres személyiségeket. Lakatos Mihály igazgató álma ugyanakkor, hogy az ünnepség egyik napján korabeli tanrend szerint folyjon az oktatás. „Vannak százéves tankönyveink, és már tervezgetem a fizikaórát” – fejtegeti Lakatos arra is kitérve, hogy igazi jó mókának azt tartaná, ha a diákjaival együtt korbeli ruhákba öltözhetnének arra a napra. Az egy hétig tartó ünnepség idején a gazdag program keretében egyebek mellett lesz képzőművészeti és fotótárlat, a régi tanárok és diákok könyveinek kiállítása, valamint iskolamúzeumot nyitnak meg.

Zajlik az élet az ódon falak között

Ottjártunkkor daloló, táncoló székely ruhás diákok vidám zsivajától volt hangos az iskola. A hétvégén immár ötödik alkalommal megszervezett Hagyományőrző Napokon az oktatási intézmény diákjainak és tanárainak több mint fele székely ruhában jelent meg az órákon. A kétnapos programon „inasképzés” keretében sajátíthatták el a diákok a kézműves mesterségeket, néprajzi dolgozataikból tartottak tartalmas előadásokat, az iskola udvarán gyújtott esti tábortűznél pedig cigánymuzsikára ropták a táncot késő éjszakáig. Az első emeleti folyosó egyik sarkában végzős lányok töltött káposztát és fánkot kínáltak, és több teremben füstölt szalonnát és kolbászt házi kenyérrel falatozó diákok csábították kóstolóra a betérőt. „Nem tudjuk, kitől származik a hagyományőrző iskolanapok ötlete, de az biztos, hogy amikor mi kilencedikben idejöttünk, már hagyomány volt” – mondta kérdésünkre egy tizenegyedikes diák, hozzáfűzve, büszke arra, hogy olyan iskola tanulója, amelyben hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására. Az ötletgazda Patek Mária kifejtette: örül annak, hogy az iskola tanulói nem kötelező tevékenységnek fogják fel a Hagyományőrző Napot, hanem olyan „jó bulinak”, ahol a hangsúly az ősöktől örökölt értékek megbecsülésére tevődik. „Az iskolában a hagyományőrzésben is elvárás a tudományosság, a szakmaiság” – összegzett a gimnázium igazgatóhelyettese.