Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Az elszaporodó medvetámadásokkal kapcsolatban Benke József megismételte a Krónikának korábbi álláspontját, miszerint a tavaly ősszel elkezdődött medvevadászat nem tehet csodákat, hiszen a 2024-es kilövési szezonra jóváhagyott 426 egyedből ártalmatlanított 381 nagyvad az összlétszámhoz képest csepp a tengerben.

„Vadgazdálkodási szakmérnökként úgy látom, hogy a mostani súlyos helyzet enyhítésére ugyanannyi időre van szükség, mint ahány éve nem folyt vadászat. A 2016-ban betiltott medvevadászat óta nyolc év telt el – ez idő alatt két medvenemzedék nőtt fel –, ezért ugyanannyi idő kell, hogy a medveállományt ,,visszavadítsuk”, azaz a nagyvad féljen az embertől” – hangsúlyozta portálunknak Benke József. A szakember szerint a medvevadászat 2016-os betiltása óriási károkat okozott a vadgazdálkodásban, felborította az erdők, a vadállomány rendjét: a medveállomány oly mértékben elszaporodott, hogy napjainkban számos erdélyi, illetve Kárpátokon túli település határában életveszélyessé vált az emberek szabad mozgása, amire korábban nem volt példa.

Benke József szerint azért történhet meg, hogy a medvék megközelítik a turistákat, mert amióta 8 éve nincs hajtóvadászat, nem félnek az embertől. „Ez idő alatt nagy hangon ment a természetvédők mantrája, hogy a medvét nem szabad bántani, ami egy sajátos konjunktúrát szült: ma autóbuszos kirándulásokra visznek turistákat Romániában medvelesre, ezzel akár az életüket kockáztatják a Traszfogarasi úton” – kifogásolta a vadgazdálkodási mérnök.

korábban írtuk

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata

Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.

De nem csak a medveetetés életveszélyes az emberek számára, hanem nagyon sok település határa is, ahonnan kukoricásból, erdőből, bárhonnan előbukkanhat a medve, ami sok községben visszafogta a helyben élő gazdák szabad mozgását, illetve veszélyt jelent a turisták, a túrázók, a természetjárók biztonságára. Benke József rendszeresen közzéteszi a medvetámadásokról szóló romániai jelentéseket: az elmúlt években az áldozatok száma nem csökkent, hanem folyamatosan nőtt a medveállomány számának robbanásszerű növekedésével.

Évekbe telik, amíg a medve ismét félni kezd az embertől

A vadgazdálkodási szakember előrelépésnek tartja, hogy egyre több polgármester él a törvény adta jogával, és a helyben létrehozható bizottságok élén eldöntheti, hogy a település határában garázdálkodó medvét a környékbeli vadászszervezet törvényes képviselője kilője-e vagy sem. Az évi 426 barnamedvéből álló kilövési kvótával, plusz a veszélyes medvéket eltávolító vadászati beavatkozással együtt is Benke József úgy látja, hogy hosszú évekbe telik, amíg Romániában érezni lehet majd a vadgazdálkodás hatását.

• Egyelőre a medvekilövési kvóták leosztásával is gond van.

• A Keleti-Kárpátok térségében fekvő megyék egyes települései a legveszélyeztetettebb zónái az országnak, ahol az emberek biztonsága érdekében jóval több nagyvadat kellene kilőni, mint más tájegységekben.

• Ezen a téren is szorosabb párbeszédre van szükség a környezetvédelmi minisztérium, a helyi hatóságok és a vadászszervezetek között.

,,Szakemberként részt vettem annak az országos akciótervnek a kidolgozásában, amely a brassói kutatóintézet DNS-vizsgálatokra alapozott ,,medveösszeírásából” kiindulva irányt szab a vadgazdálkodásnak. Ez egy hosszú távú akcióterv, aminek sikere attól függ, hogy a politikai osztály kitart-e mellette a következő években is. Nem az a cél, hogy egyből több ezer medvét kilőjünk, hogy kialakuljon az optimális vadállomány, hanem fokozatosan kell visszavadítsuk az állatokat, hogy féljenek az embertől. Amikor a fordulat megtörténik, látványosan vissza fognak esni a medvetámadások, de addig évekre van még szükség. Sajnos egy-két éven belül nem lesz látványos változás” – nyomatékosította a Krónikának Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke.

korábban írtuk

Többet ér a medve élete, mint az emberé

Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.