
Kiértek az egyik alagút végére a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán
Fotó: Facebook/Cristian Pistol/képernyőmentés
Újabb alagút végén jelent meg a fény a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán: elérték az 1-es számú föld alatti vájat másik végét az A1-es sztráda Marzsina és Holgya között épülő részén, Lugos–Déva menetirányban.
2025. november 10., 16:512025. november 10., 16:51
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) vezetője hétfői Facebook-bejegyzésében emlékeztetett: júliusban a másik menetirányban is hasonló áttörést jegyeztek a „medvealagutak” autópálya-szakaszán, Hunyad és Temes megye határán. A fúrásokat az úgynevezett osztrák módszerrel végezték, ami egy rendkívül precíz műszaki eljárás.
Közben a teljes szakaszon tovább folynak a munkálatok: a földkiemelés, a burkolás, a vasalás, a zsaluzás és az alaplemez betonozása. A román és bosnyák kivitelezőkből álló konzorcium (Spedition UMB – Euro-Asfalt)
Jelenleg a munkák két másik kulcsfontosságú szakasz befejezésére összpontosítanak: a 2-es alagútra és a Cut&Cover módszerrel megvalósított járatra.
Pistol beszámolója szerint a 2-es alagútnál a jobb oldali járatból 445 métert fúrtak ki az 1985 méterből, a bal oldali vájat esetében pedig 447 métert az 1825 méterből. A Cut&Cover alagút esetében a jobb oldali föld alatti járat 302 méterből 143 méternél tart, a bal oldali pedig 228 méterből 219 méternél.
Jelenleg több mint 750 munkás és 200 munkagép dolgozik továbbra is a helyszínen, hogy a munkálatokat a meghatározott határidőre befejezzék.
– adott hangot optimizmusának Cristian Pistol. A tervezésre és kivitelezésre szóló szerződés értéke 1,82 milliárd lej (áfa nélkül), és a finanszírozás az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében történik.
Bár az elmúlt időszakban számos jel arra mutatott, hogy nem lehet meg határidőre a problémás szakasz, a hatóságok ígérik, jövő év végéig átadják a sztrádarészt.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”.
Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között (innen ered a medvealagút elnevezés). Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám az összesen 2,13 kilométer hosszú alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
A szakaszon az osztrák és a Cut&Cover módszer együttes alkalmazásával épülnek az alagutak. Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet.
A Cut&Cover (kiásás és betemetés) olyan építési eljárás, amellyel földalatti építményeket a kiásást követően nyílt színi munkálatokkal hoznak létre, majd később betemetik őket. Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.

Az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarzsombor–Vaskapu közötti szakasza 90 százalékban elkészült – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
szóljon hozzá!