Hirdetés

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint

autópálya

Elkészül? A közlekedési tárca államtitkára szerint nem vész el a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszára szánt támogatás, mivel időben megépül

Fotó: Youtube/Virtual Press/képernyőmentés

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Krónika

2025. február 17., 14:212025. február 17., 14:21

2025. február 17., 15:102025. február 17., 15:10

Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”. Az államtitkár szerint a kivitelező mindkét irányból fúrja az alagutakat, így tartható a határidő. Az UMB a bosznia-hercegovinai EuroAsfalttal közösen dolgozik a két alagúton.

A B1 TV-nek adott nyilatkozatot idéző Economedia gazdasági portál szerint Scrioșteanu kifejtette, hogy

Hirdetés

a szakaszon a NATM és a Cut&Cover módszer együttes alkalmazásával épülnek az alagutak, ami előnyösebb a Nagyszeben és Pitești közötti 4-es szakaszon dolgozó PORR által alkalmazott technológiával szemben.

Az osztrák kivitelező ugyan a tervezettnél előrébb jár, de csak egy irányból tud fúrni. „Ott két alagút van, amelyekben sokat kell fúrni. Az alagútnak nyolc bejárata van. Jelenleg is folynak a munkálatok, hogy lehetővé tegyék a fúráson dolgozó gépek szállítását és behajtását” – magyarázta Scrioșteanu.

Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet Ladislaus von Rabcewicz, Leopold Müller és Franz Pacher 1957 és 1965 között Ausztriában végzett munkája alapján.

A Cut&Cover (kiásás és betemetés) olyan építési eljárás, amellyel földalatti építményeket a kiásást követően nyílt színi munkálatokkal hoznak létre, majd később betemetik őket.

Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.

Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg.

korábban írtuk

Csigalassúsággal épül a medvealagutas dél-erdélyi sztrádaszakasz (videóval)
Csigalassúsággal épül a medvealagutas dél-erdélyi sztrádaszakasz (videóval)

Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.

Az áfa nélkül 1,83 milliárd lejes szerződésből 842 millió lejt szánnak a föld alatti járatok megvalósítására.

Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás. Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”.

Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig.

Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.

A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.

Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére

Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt

Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt
2026. január 22., csütörtök

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak
2026. január 22., csütörtök

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

A sok drágulás után fordulatot hozhat az ingatlanpiacon 2026, de meredek árcsökkenésre senki se számítson

Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.

A sok drágulás után fordulatot hozhat az ingatlanpiacon 2026, de meredek árcsökkenésre senki se számítson
2026. január 22., csütörtök

Bolojan: további adóemelések nélkül is megvan a szilárd gazdasági alap a gazdaság fellendítéséhez

A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: további adóemelések nélkül is megvan a szilárd gazdasági alap a gazdaság fellendítéséhez
2026. január 21., szerda

Rekordhozamot termelt a fakultatív magánnyugdíjalap

A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.

Rekordhozamot termelt a fakultatív magánnyugdíjalap
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Kivesézték a romániai autópálya-építés rákfenéit, Európa más vidékein is baj van

Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.

Kivesézték a romániai autópálya-építés rákfenéit, Európa más vidékein is baj van
2026. január 20., kedd

Ötéves csúcson a gázfogyasztás

Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.

Ötéves csúcson a gázfogyasztás
Ötéves csúcson a gázfogyasztás
2026. január 20., kedd

Ötéves csúcson a gázfogyasztás

2026. január 20., kedd

„Ez nem szabadkereskedelem, hanem dömping”. Közös gazdafellépés a Mercosur-megállapodás ellen

A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.

„Ez nem szabadkereskedelem, hanem dömping”. Közös gazdafellépés a Mercosur-megállapodás ellen
Hirdetés
Hirdetés