
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője Parajdon
Fotó: László Ildikó
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője kedden Parajdon elmondta, hogy hetekbe, sőt hónapokba telhet, ameddig az evakuált területre visszatérhet a lakosság; erre csak a mikroszeizmikus berendezések telepítését és az ezek által mért adatok elemzését követően kerülhet sor.
2025. június 10., 18:042025. június 10., 18:04
2025. június 10., 18:122025. június 10., 18:12
Arafat elmondta, Bogdan Ivan gazdasági és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel együtt belföldi és nemzetközi szakértőkkel találkozott Parajdon, akik azt javasolták, hogy senki ne térjen vissza az evakuált területre addig, amíg nem helyezik működésbe a mikroszeizmikus berendezéseket, amelyek idejében figyelmeztethetnek a veszélyekre – írta az Agerpres.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője elmondta, a szenzorok beszerzését elindította már az országos sóipari vállalat, és a tervek szerint vasárnap beszerelik azokat,
„Az evakuált személyeknek nagyon fontos megérteniük tehát, hogy nem térhetnek vissza rövid időn belül otthonaikba, ezt csak a szenzorok beállítása után tehetik meg. Azt követően a térség folyamatos monitoring alatt lesz, és ha valami történik, ismét elrendelik a kitelepítést” – magyarázta a belügyi államtitkár.
Elmondta még, hogy a nemzetközi szakértők a nap folyamán távoznak Parajdról, azonban a továbbiakban is állandó összeköttetésben fognak állni romániai kollégáikkal és a helyzet kezelésével megbízott intézmények képviselőivel.
A külföldi szakemberek egy újfajta, modern technológián alapuló módszert javasoltak a Korond-patak medrének szigetelésére.
Továbbá két gát építését is elrendelték a patak felső szakaszán, melyek a víz sebességét hivatottak csökkenteni.
A Maros megyei prefektúra kedden arról tájékoztatott, hogy csökkent a Kis-Küküllő vízének sótartalma – a folyóba a Korond-patak szállítja a bánya sós vizét –, így azon a 16 településen, ahol egy hete ihatatlanná vált a vezetékes víz, most már alkalmassá vált az állatok itatására.
Emberi fogyasztásra továbbra sem ajánlják, a lakosságnak – 39 ezer embernek – 48 ivóvízosztó pontot működtetnek.
A Maros megyei egészségügyi igazgatóság a kutak és források vizét is vizsgálja.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Palackozott ivóvízzel is segíti a parajdi bányakatasztrófa miatt nehezebben ivóvízhez jutókat az Ökumenikus Segélyszervezet a székelyföldi Gyulakuta, Havadtő és Kelementelke településeken.

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!