Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője Parajdon
Fotó: László Ildikó
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője kedden Parajdon elmondta, hogy hetekbe, sőt hónapokba telhet, ameddig az evakuált területre visszatérhet a lakosság; erre csak a mikroszeizmikus berendezések telepítését és az ezek által mért adatok elemzését követően kerülhet sor.
2025. június 10., 18:042025. június 10., 18:04
2025. június 10., 18:122025. június 10., 18:12
Arafat elmondta, Bogdan Ivan gazdasági és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel együtt belföldi és nemzetközi szakértőkkel találkozott Parajdon, akik azt javasolták, hogy senki ne térjen vissza az evakuált területre addig, amíg nem helyezik működésbe a mikroszeizmikus berendezéseket, amelyek idejében figyelmeztethetnek a veszélyekre – írta az Agerpres.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője elmondta, a szenzorok beszerzését elindította már az országos sóipari vállalat, és a tervek szerint vasárnap beszerelik azokat,
„Az evakuált személyeknek nagyon fontos megérteniük tehát, hogy nem térhetnek vissza rövid időn belül otthonaikba, ezt csak a szenzorok beállítása után tehetik meg. Azt követően a térség folyamatos monitoring alatt lesz, és ha valami történik, ismét elrendelik a kitelepítést” – magyarázta a belügyi államtitkár.
Elmondta még, hogy a nemzetközi szakértők a nap folyamán távoznak Parajdról, azonban a továbbiakban is állandó összeköttetésben fognak állni romániai kollégáikkal és a helyzet kezelésével megbízott intézmények képviselőivel.
A külföldi szakemberek egy újfajta, modern technológián alapuló módszert javasoltak a Korond-patak medrének szigetelésére.
Továbbá két gát építését is elrendelték a patak felső szakaszán, melyek a víz sebességét hivatottak csökkenteni.
A Maros megyei prefektúra kedden arról tájékoztatott, hogy csökkent a Kis-Küküllő vízének sótartalma – a folyóba a Korond-patak szállítja a bánya sós vizét –, így azon a 16 településen, ahol egy hete ihatatlanná vált a vezetékes víz, most már alkalmassá vált az állatok itatására.
Emberi fogyasztásra továbbra sem ajánlják, a lakosságnak – 39 ezer embernek – 48 ivóvízosztó pontot működtetnek.
A Maros megyei egészségügyi igazgatóság a kutak és források vizét is vizsgálja.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Palackozott ivóvízzel is segíti a parajdi bányakatasztrófa miatt nehezebben ivóvízhez jutókat az Ökumenikus Segélyszervezet a székelyföldi Gyulakuta, Havadtő és Kelementelke településeken.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!