Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője Parajdon
Fotó: László Ildikó
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője kedden Parajdon elmondta, hogy hetekbe, sőt hónapokba telhet, ameddig az evakuált területre visszatérhet a lakosság; erre csak a mikroszeizmikus berendezések telepítését és az ezek által mért adatok elemzését követően kerülhet sor.
2025. június 10., 18:042025. június 10., 18:04
2025. június 10., 18:122025. június 10., 18:12
Arafat elmondta, Bogdan Ivan gazdasági és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel együtt belföldi és nemzetközi szakértőkkel találkozott Parajdon, akik azt javasolták, hogy senki ne térjen vissza az evakuált területre addig, amíg nem helyezik működésbe a mikroszeizmikus berendezéseket, amelyek idejében figyelmeztethetnek a veszélyekre – írta az Agerpres.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője elmondta, a szenzorok beszerzését elindította már az országos sóipari vállalat, és a tervek szerint vasárnap beszerelik azokat,
„Az evakuált személyeknek nagyon fontos megérteniük tehát, hogy nem térhetnek vissza rövid időn belül otthonaikba, ezt csak a szenzorok beállítása után tehetik meg. Azt követően a térség folyamatos monitoring alatt lesz, és ha valami történik, ismét elrendelik a kitelepítést” – magyarázta a belügyi államtitkár.
Elmondta még, hogy a nemzetközi szakértők a nap folyamán távoznak Parajdról, azonban a továbbiakban is állandó összeköttetésben fognak állni romániai kollégáikkal és a helyzet kezelésével megbízott intézmények képviselőivel.
A külföldi szakemberek egy újfajta, modern technológián alapuló módszert javasoltak a Korond-patak medrének szigetelésére.
Továbbá két gát építését is elrendelték a patak felső szakaszán, melyek a víz sebességét hivatottak csökkenteni.
A Maros megyei prefektúra kedden arról tájékoztatott, hogy csökkent a Kis-Küküllő vízének sótartalma – a folyóba a Korond-patak szállítja a bánya sós vizét –, így azon a 16 településen, ahol egy hete ihatatlanná vált a vezetékes víz, most már alkalmassá vált az állatok itatására.
Emberi fogyasztásra továbbra sem ajánlják, a lakosságnak – 39 ezer embernek – 48 ivóvízosztó pontot működtetnek.
A Maros megyei egészségügyi igazgatóság a kutak és források vizét is vizsgálja.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Palackozott ivóvízzel is segíti a parajdi bányakatasztrófa miatt nehezebben ivóvízhez jutókat az Ökumenikus Segélyszervezet a székelyföldi Gyulakuta, Havadtő és Kelementelke településeken.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!