
Lassító gátakat építettek a Korond patakon Parajd közelében
Fotó: Facebook/Mircea Fechet
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
2025. június 09., 18:062025. június 09., 18:06
2025. június 09., 18:132025. június 09., 18:13
„A régi sóbánya részleges beomlása által okozott, dominóhatást kiváltó események történhetnek Parajdon, de ezek nem befolyásolnák jelentősen a területet. A víz sótartalma a folyásirányban hirtelen megemelkedne, de ez csak átmeneti növekedés lenne. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amelyet eddig a bel- és külföldi szakértők vizsgáltak. Akik egyetlen céllal fogtak össze: a lakosok maximális biztonsága és a lehető legkisebb kockázat az egész parajdi ökoszisztémára nézve” – írta Mircea Fechet.
A tárcavezető közölte, közvetlen kapcsolatban áll a helyzetet a nap 24 órájában figyelemmel kísérő szakemberekkel és a helyszínen lévő csapatokkal, és hogy a kapott információk azt mutatják:
A Salrom sóvállalat által megbízott vállalkozó folytatja a munkát, hogy a Korond patak vizét felfogja és a lejtőbe rögzített csöveken keresztül elvezesse. „A kráterek alakulását a szakemberek drónok és a LiDAR technológia segítségével követik nyomon, mert tiszta, folyamatosan frissített képet szeretnének kapni a bánya geomorfológiájáról” – ismertette Mircea Fechet.
Eközben a külföldi szakértők a romániai szakemberekkel együtt dolgoznak, méréseket és digitális modelleket állítanak össze a bánya felszínéről, elemzik a sóképződmények föld alatti eróziójának dinamikáját, és javaslatokat dolgoznak ki a Korond patak elterelésére vonatkozó kiegészítő műszaki megoldásokra. „Konkrétabban a patakmeder vízszigetelésének új technológiájáról beszélnek” – tette hozzá az ideiglenes környezetvédelmi miniszter.
Mircea Fechet szerint „a szakértők által javasolt első megoldások már megvalósultak és működnek”. Hozzátette, a vízügy munkatársai két egymást követő lassítógátat telepítettek a Korond medrében. „A víz áramlási sebessége csökkent, ami bizonyos stabilizálódást jelent a bányatetőn lévő kráterek területén, a be- és kiáramlások között ideiglenes egyensúlyt teremtettünk a földalatti bányarendszerben” – számolt be a miniszter.
Emellett naponta vízmintákat gyűjtenek a szennyezés által érintett Korond, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő és Maros folyókból, és rendszeresen ellenőrzi a minőségi paramétereket. Fechet emlékeztetett: az országos vízügyi hatóság 3,1 millió lejt különített el a Korond patakon a jövőben az árvizek kockázatát csökkentő tározók megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Eközben Hargita Megye prefektusi hivatala is közleményt adott ki, melyben szintén kiemelik:
A Székelyhon összefoglalója szerint megállapítják, a továbbiakban csak részleges omlásokra lehet számítani, amely olyan környezeti hatásokkal járhat, mint például a Korond-patak sótartalmának növekedése.
A szakértők nyomatékosították, hogy csak akkor költözhetnek vissza a lakók otthonaikba, ha sikerült felszerelni az új ellenőrzési rendszereket, amelyek automatikusan riasztanak probléma esetén.
Az elmúlt napokban történt esőzések nem okoztak további problémákat, így nem kerültek nagyobb veszélybe a lakók. Ettől függetlenül 20 napig még biztosan nem költözhetnek vissza házaikba akiket kiköltöztettek, csupán napközben látogathatják otthonaikat. A helyszínt a hatóságok biztosítják.

Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő Salrom vállalat működtette parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak, amelynek vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert. Az áradat néhány nap alatt teljesen elárasztotta a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az Európa egyik legnagyobb sótartalékát rejtő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!