
Lassító gátakat építettek a Korond patakon Parajd közelében
Fotó: Facebook/Mircea Fechet
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
2025. június 09., 18:062025. június 09., 18:06
2025. június 09., 18:132025. június 09., 18:13
„A régi sóbánya részleges beomlása által okozott, dominóhatást kiváltó események történhetnek Parajdon, de ezek nem befolyásolnák jelentősen a területet. A víz sótartalma a folyásirányban hirtelen megemelkedne, de ez csak átmeneti növekedés lenne. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amelyet eddig a bel- és külföldi szakértők vizsgáltak. Akik egyetlen céllal fogtak össze: a lakosok maximális biztonsága és a lehető legkisebb kockázat az egész parajdi ökoszisztémára nézve” – írta Mircea Fechet.
A tárcavezető közölte, közvetlen kapcsolatban áll a helyzetet a nap 24 órájában figyelemmel kísérő szakemberekkel és a helyszínen lévő csapatokkal, és hogy a kapott információk azt mutatják:
A Salrom sóvállalat által megbízott vállalkozó folytatja a munkát, hogy a Korond patak vizét felfogja és a lejtőbe rögzített csöveken keresztül elvezesse. „A kráterek alakulását a szakemberek drónok és a LiDAR technológia segítségével követik nyomon, mert tiszta, folyamatosan frissített képet szeretnének kapni a bánya geomorfológiájáról” – ismertette Mircea Fechet.
Eközben a külföldi szakértők a romániai szakemberekkel együtt dolgoznak, méréseket és digitális modelleket állítanak össze a bánya felszínéről, elemzik a sóképződmények föld alatti eróziójának dinamikáját, és javaslatokat dolgoznak ki a Korond patak elterelésére vonatkozó kiegészítő műszaki megoldásokra. „Konkrétabban a patakmeder vízszigetelésének új technológiájáról beszélnek” – tette hozzá az ideiglenes környezetvédelmi miniszter.
Mircea Fechet szerint „a szakértők által javasolt első megoldások már megvalósultak és működnek”. Hozzátette, a vízügy munkatársai két egymást követő lassítógátat telepítettek a Korond medrében. „A víz áramlási sebessége csökkent, ami bizonyos stabilizálódást jelent a bányatetőn lévő kráterek területén, a be- és kiáramlások között ideiglenes egyensúlyt teremtettünk a földalatti bányarendszerben” – számolt be a miniszter.
Emellett naponta vízmintákat gyűjtenek a szennyezés által érintett Korond, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő és Maros folyókból, és rendszeresen ellenőrzi a minőségi paramétereket. Fechet emlékeztetett: az országos vízügyi hatóság 3,1 millió lejt különített el a Korond patakon a jövőben az árvizek kockázatát csökkentő tározók megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Eközben Hargita Megye prefektusi hivatala is közleményt adott ki, melyben szintén kiemelik:
A Székelyhon összefoglalója szerint megállapítják, a továbbiakban csak részleges omlásokra lehet számítani, amely olyan környezeti hatásokkal járhat, mint például a Korond-patak sótartalmának növekedése.
A szakértők nyomatékosították, hogy csak akkor költözhetnek vissza a lakók otthonaikba, ha sikerült felszerelni az új ellenőrzési rendszereket, amelyek automatikusan riasztanak probléma esetén.
Az elmúlt napokban történt esőzések nem okoztak további problémákat, így nem kerültek nagyobb veszélybe a lakók. Ettől függetlenül 20 napig még biztosan nem költözhetnek vissza házaikba akiket kiköltöztettek, csupán napközben látogathatják otthonaikat. A helyszínt a hatóságok biztosítják.

Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő Salrom vállalat működtette parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak, amelynek vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert. Az áradat néhány nap alatt teljesen elárasztotta a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az Európa egyik legnagyobb sótartalékát rejtő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
szóljon hozzá!