
Lassító gátakat építettek a Korond patakon Parajd közelében
Fotó: Facebook/Mircea Fechet
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
2025. június 09., 18:062025. június 09., 18:06
2025. június 09., 18:132025. június 09., 18:13
„A régi sóbánya részleges beomlása által okozott, dominóhatást kiváltó események történhetnek Parajdon, de ezek nem befolyásolnák jelentősen a területet. A víz sótartalma a folyásirányban hirtelen megemelkedne, de ez csak átmeneti növekedés lenne. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amelyet eddig a bel- és külföldi szakértők vizsgáltak. Akik egyetlen céllal fogtak össze: a lakosok maximális biztonsága és a lehető legkisebb kockázat az egész parajdi ökoszisztémára nézve” – írta Mircea Fechet.
A tárcavezető közölte, közvetlen kapcsolatban áll a helyzetet a nap 24 órájában figyelemmel kísérő szakemberekkel és a helyszínen lévő csapatokkal, és hogy a kapott információk azt mutatják:
A Salrom sóvállalat által megbízott vállalkozó folytatja a munkát, hogy a Korond patak vizét felfogja és a lejtőbe rögzített csöveken keresztül elvezesse. „A kráterek alakulását a szakemberek drónok és a LiDAR technológia segítségével követik nyomon, mert tiszta, folyamatosan frissített képet szeretnének kapni a bánya geomorfológiájáról” – ismertette Mircea Fechet.
Eközben a külföldi szakértők a romániai szakemberekkel együtt dolgoznak, méréseket és digitális modelleket állítanak össze a bánya felszínéről, elemzik a sóképződmények föld alatti eróziójának dinamikáját, és javaslatokat dolgoznak ki a Korond patak elterelésére vonatkozó kiegészítő műszaki megoldásokra. „Konkrétabban a patakmeder vízszigetelésének új technológiájáról beszélnek” – tette hozzá az ideiglenes környezetvédelmi miniszter.
Mircea Fechet szerint „a szakértők által javasolt első megoldások már megvalósultak és működnek”. Hozzátette, a vízügy munkatársai két egymást követő lassítógátat telepítettek a Korond medrében. „A víz áramlási sebessége csökkent, ami bizonyos stabilizálódást jelent a bányatetőn lévő kráterek területén, a be- és kiáramlások között ideiglenes egyensúlyt teremtettünk a földalatti bányarendszerben” – számolt be a miniszter.
Emellett naponta vízmintákat gyűjtenek a szennyezés által érintett Korond, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő és Maros folyókból, és rendszeresen ellenőrzi a minőségi paramétereket. Fechet emlékeztetett: az országos vízügyi hatóság 3,1 millió lejt különített el a Korond patakon a jövőben az árvizek kockázatát csökkentő tározók megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Eközben Hargita Megye prefektusi hivatala is közleményt adott ki, melyben szintén kiemelik:
A Székelyhon összefoglalója szerint megállapítják, a továbbiakban csak részleges omlásokra lehet számítani, amely olyan környezeti hatásokkal járhat, mint például a Korond-patak sótartalmának növekedése.
A szakértők nyomatékosították, hogy csak akkor költözhetnek vissza a lakók otthonaikba, ha sikerült felszerelni az új ellenőrzési rendszereket, amelyek automatikusan riasztanak probléma esetén.
Az elmúlt napokban történt esőzések nem okoztak további problémákat, így nem kerültek nagyobb veszélybe a lakók. Ettől függetlenül 20 napig még biztosan nem költözhetnek vissza házaikba akiket kiköltöztettek, csupán napközben látogathatják otthonaikat. A helyszínt a hatóságok biztosítják.

Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő Salrom vállalat működtette parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak, amelynek vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert. Az áradat néhány nap alatt teljesen elárasztotta a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az Európa egyik legnagyobb sótartalékát rejtő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
szóljon hozzá!