Nehéz idők várnak a méhészetekre, az ukrán méz kiszoríthatja az európai piacról az erdélyi mézet
Fotó: Makkay József
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
2024. március 03., 18:032024. március 03., 18:03
A méhészeknek szánt jelképes támogatás folyósításáról döntött nemrég a bukaresti kormány: az elfogadott sürgősségi rendelet szerint méhcsaládonként 5 eurónak megfelelő 25 lejes dotáció jár az igénylőknek. A pénzt a jogszabály Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követő harminc napon belül lehet igényelni a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál.
Amit minden olyan természetes vagy jogi személy igényelhet, akinek méhcsaládjait nyilvántartásba vették a Mezőgazdasági Regiszterben, szerepel a megyei állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásában, és valamelyik méhészeti társulás tagja, amely a méhészettel való foglalkozást igazoló könyvecskét állíthat ki. Az elfogadott kérések után járó támogatást 2024. június 30-ig utalják át a méhészek bankszámlájára.
Kiss Miklós a méhészetében. A falugazdász sok székelyföldi méhésszel áll szakmai kapcsolatban
Bármilyen szempontból is vizsgáljuk az új kormánytámogatást, a jelképesnek mondható összeg valójában nem old meg semmit a méhészek előtt tornyosuló gondokból. Szakemberek szerint a romániai nagybani felvásárlók által uralt mézpiac „bedugult” a külföldről – elsősorban Ukrajnából – érkező olcsó méz miatt. Hosszú évek óta nem látott mélypontra jutott a méz felvásárlási ára: a romániai mézpiacon tevékenykedő 5-6 nagykereskedő 1,5-2 euró közötti összeget kínál egy kilogramm mézért, a piaci átlagár idén februárra viszont lecsökkent 8 lejre.
A mézpiac összeomlásának okait Kiss Miklós mezőgazdasági mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei falugazdásza abban látja, hogy az Ukrajnából kamionszámra érkező olcsó mézszállítmányok miatt a nagybani felvásárlóknak nem éri meg hazai méhészektől vásárolni.
,,A szükséges élelmiszer-biztonsági vizsgálatokkal ellátott ukrán mézszállító kamionok úgy érkeznek Romániába, hogy a helyi kereskedőnek semmi mást nem kell tennie, csak továbbítja a szállítmányt nyugat-európai partnereihez. A helyi termelőktől felvásárolt mézet állományonként be kell vizsgáltatni, majd a több forrásból származó terméket összekeverni, és csak utána lehet exportálni. Olcsósága miatt az ukrajnai méz kiütötte a romániait az európai piacokról. Az más kérdés, hogy ennek milyen a minősége” – összegzi tömören az értékesítési gondok okát a székelyföldi szakember.
A gazdaszervezet keretében a méhészek szakmai irányításával foglalkozó agrármérnök szerint egy 2019-es számítás alapján egy kilogramm méz termelői önköltsége 4 euró volt, ami akkor 16 lejt tett ki. Ha az inflációt nem számítjuk, mai áron ez kilónként húsz lej, így érthető, ha a méhészek számára teljes ráfizetés a nagybani felvásárlási ár.
,,A vegyesmézet régebb is önköltségi ár alatt, 12-13 lejért értékesítettük, viszont a nyereséget a külföldre nagy tételben exportált akácmézzel lehetett kihozni, amiért 28-30 lejt fizettek a kereskedők. A régi felvásárlási áraknak azonban vége” – állapítja meg Kiss Miklós.
A kistermelők is csak úgy maradnak talpon, ha helyi szinten tudják értékesíteni árujukat
Fotó: Makkay József
Csak kisebb méhészetek számára járható út a kis kiszerelésű méztermékek házi, illetve piaci forgalmazása. A mezőgazdász tapasztalata szerint háztól évente pár száz kiló mézet lehet értékesíteni, ami túl kevés ahhoz, hogy a méhész megéljen belőle. A kis kiszerelésű mézeladás olyan méhészcsaládok esetében működik, ahol a méhész mellett értékesítő családtag is akad, a két feladatot ugyanis egyetlen személy nem tudja végezni, főleg hordás idején, csúcsszezonban. A nagybani értékesítést száznál több méhcsalád esetén azonban nehéz kikerülni, és nagyon kevés méhésznek sikerül rendszeres piacolással évi ezer kilónál több mézet értékesíteni.
Az idősebb méhészek szinte kivétel nélkül így kötelezték el magukat, és inkább a gyerekeik próbálkoztak meg agrárvállalkozóként méhészettel foglalkozni. Ma ők vannak a legnehezebb a helyzetben” – nevezi meg rá az értékesítési válság által leginkább sújtott rétegeket a falugazdász.
Kiss szerint az elmúlt évtizedekben is voltak nehéz időszakok, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt egy-két nehéz esztendő váltotta egymást, a mostanihoz hasonló válság azonban eddig még nem gyűrűzött be a romániai piacra. A szakember úgy véli, ha az Európai Unió nem dönti el, hogy a helyileg termelt áru előnyt kell élvezzen a tagországok piacán az Unión kívüli országokból behozott termékekkel szemben, a válsághelyzet tovább fog súlyosbodni.
,,Ma Ukrajna az európai kontinens legnagyobb méztermelő országa. Ha Brüsszel kitart amellett, hogy az olcsó ukrán áruk vámilletékek nélkül bejussanak az uniós piacra, akkor fel kell készülnünk arra, hogy a nyugati exportpiac bezáródik számunkra. Ezzel
– mutat rá a túlélés esélyeire Kiss Miklós.
A falugazdász szerint a méhészeti ágazatot nem lehet támogatással megmenteni. Ha volna rá elegendő pénz, méhcsaládonként száz lejes támogatással – a mostani dotáció négyszeresével – átmenetileg orvosolni lehetne a ráfizetést, de hosszabb távon nem ez a megoldás. A méhészek szerint a román kormánynak védenie kellene belső mezőgazdasági piacát, ami egyre inkább illúziónak tűnik, így a gazdák kiszolgáltatottan várják, hogy mi lesz a sorsuk.
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
Nem rózsás a hazai méhészek helyzete, az illojális konkurencia miatt sokan nem tudják értékesíteni termékeiket, a nagybani felvásárlási ár rekordalacsony, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
A magyar kormány 110 millió forintos támogatással járul hozzá a szilágycsehi református templom helyreállításához – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szilágysági városban tett látogatásán.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert és küldöttségét látta vendégül csütörtök este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a nagyváradi Reflex Központban – közölte a KREK.
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén, feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg – közölte pénteken a Romsilva a Facebook-oldalán.
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!