Kezdődik a hordás. Idén is nehéz év elé néznek a hazai méhészek
Fotó: 123RF
Méhészet szempontjából Románia európai nagyhatalomnak számít: méztermelése fedezi a belföldi szükségletet, és emellett bőven jut exportra is. A valóságban azonban távolról sem ilyen rózsás a helyzet, mert a hazai méhészek termékei ukrán és más országok mézeivel keverve kerülnek az üzletek polcaira. Az illojális konkurencia miatt egyre több méhész nem tudja értékesíteni termékeit. A hazai méz nagybani felvásárlási ára kilogrammonként rekordalacsony szinten, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
2023. április 29., 09:392023. április 29., 09:39
2023. április 29., 10:282023. április 29., 10:28
Elegendő ránézni egy-egy nagyáruház polcaira, hogy rádöbbenjen az ember, milyen méz kerül azokba a háztartásokba, ahová innen vásárolnak méhészeti termékeket. A mézes üvegkannákon rendszerint az szerepel, hogy a forgalmazott termék az EU tagországaiban és az Európai Unión kívüli államok termelőitől származik. Románia esetében ez azért furcsa, mert az ország évi húszezer tonnás méztermelése bőségesen fedezhetné a hazai szükségletet, sőt jelentős mennyiség jutna külföldre is.
Valójában
A korábbi években is érkező távol-keleti mézek helyét az utóbbi esztendőben átvette a vámmentesen importált ukrajnai áru, amely jóval olcsóbb a helyben megtermelt termékeknél. Élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint azonban nagy rizikótényező, mert nem esik át alapos vizsgálaton, átfogó minőségellenőrzésen, amely kimutathatná a mézben található szennyező anyagokat, és főleg a méhekkel feletetett cukros szirupot.
A nagy mennyiségű ukrajnai méz jelenléte a román piacon tovább fokozza a méhészek nehéz helyzetét, ami már a korábbi években megmutatkozott a hiányos agrártámogatás, az éghajlatváltozás okozta termeléscsökkenés és a növekvő méhpusztulás miatt. A hazai méhészet ma ott tart, hogy az országban megtermelt jó minőségű mézet jobbára a kiskereskedelemmel foglalkozó méhészektől lehet megvásárolni.
Csákány Attila a méhei között
Fotó: Facebook/Csákány Attila
Az utóbbi években kialakult nehéz helyzetet jól illusztrálja a kézdiszéki Szentkatolnán élő Csákány Attila példája is, aki mintegy száz családos méhészetét kiköltöztette a Kézdivásárhely és Csíkszereda között fekvő Katrosa környékének erdős vidékére, egy bekerített tanyára. A méhész ma már csak helyben értékesít azok számára, akik a vidéken átutazva megállnak tanyája előtt. A kapuban kaptárra kihelyezett mézes üvegkannák jelzik, hogy méhészeti termékeket lehet vásárolni. Azt mondja, aki már megfordult nála, rendszerint visszatér, ezért sok a törzsvásárlója, akik egész évben felkeresik. Ennek ellenére sem könnyű talpon maradni egy olyan méhészettel, amely a környező erdők és kaszálók méhlegelőjére támaszkodik, vándorlás nélkül termel vegyesmézet.
„A korábbi esztendőkben rendszeresen eljártam falunapokra, különböző rendezvényekre, vásárokba, ahol kipakoltam a méhészeti termékeimet. Tavaly már annyit sem árultam, hogy fedezze az ottartózkodás és a szállítás költségeit.
ezért vált sokak számára felkapott a keverékméz, amelynek jelentős része Ukrajnából származik” – tárja szét a kezét a székelyföldi méhész.
Erdélyi mézet jórészt csak helyi méhészektől tudunk vásárolni
Fotó: Makkay József
A piacokon történő árulásról már régebb lemondott, mert ott szinte semmilyen érdeklődés nincs a méztermékek iránt. Nagy tételben szintén nem éri kereskedőknek, viszonteladóknak értékesíteni a mézet, mert nyolc lej körüli összeget fizetnek kilójáért. Az első osztályú méz nagybani felvásárlási ára 11 lej, de a méhész szerint ezt az összeget nem szokták kifizetni a méhészeknek, mert mindig találnak a termékben hibát. Csákány szerint a jó minőségű erdélyi mézet nem szabad ilyen csekély összegért értékesíteni, ezért mindenki úgy boldogul, ahogyan tud. A legtöbb méhész igyekszik törzsvásárlói kört kialakítani, de ez csak hosszú évek küzdelmes munkájával érhető el.
A dél-romániai vándorlásokról azért mondott le, mert a permetezések egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Legutóbb az Olt megyei repcetáblák mellől a méhállomány felével tért haza, több tíz család ugyanis odaveszett a növényvédőszer-mérgezés miatt. ,,Kevesebbet tudok termelni, mintha akácra, hársra, repcére vagy napraforgóra vándorolnék, de
– magyarázza a szentkatolnai méhész.
Csákány Attila tavalyi mézesstandja. Nem éri meg a piacolás
Fotó: Csákány Attila
Az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) a napokban hirdette meg méhészek számára az inputanyagok költségeinek visszatérítéséről szóló pályázatát. Csákány Attila szerint ez inkább szemfényvesztés, mint reális finanszírozás. Az elmúlt években háromszor pályázott és egyszer nyert. Elsősorban kezelésekre szánt gyógyszereket, műlépbeszerzést és kaptárvásárlást térítenek meg, de a méhész szerint olyan kevés a pénzügyi keret, hogy csak pár méhész jut hozzá. „Az a bosszantó, hogy soha nem lehet tudni, milyen szempontok szerint válogatják ki a vidékünkről beérkező 25-30 pályázó közül az öt-hat nyertest.
– méltatlankodik Csákány Attila. A méhcsaládok után járó támogatás szintén aprópénz: tavaly 22 lejt fizetett ki a román állam a méhészeknek...
A székelyföldi méhész szerint az volna a legjobb, ha a politikusok nem ígérgetnének a gazdáknak. Az elmúlt években a méhészek sok olyan ígérettel szembesültek, amiből nem lett semmi, ezért tartja méltatlannak az agrártámogatások körüli nagy politikai cécót, amiből egyedül a politikusok nyernek.
A kézdiszéki méhésztanya Katrosa könyékén
Fotó: Facebook/ Csákány Attila
„Az volna az egyetlen értékelhető segítség, ha a román kormány védené a piacát, a belső termelést, és helyzetbe hozná az országban a termelő gazdákat. De ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, ezért került ennyire nehéz helyzetbe a hazai méhészet is” – foglalja össze a romániai mezőgazdaság legégetőbb gondját Csákány Attila kézdiszéki méhész.
A tavaly megtermelt mézmennyiség a 2022-es esztendő hozamának a fele volt, a hazai méhészek mégsem tudják értékesíteni készleteiket. A Romániai Méhészek Egyesületének elnöke szerint az olcsó ukrajnai importméz is nagy gondokat okoz a gazdáknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!