Megyehatárokon át. Dinu Iancu-Sălăjanu (jobbra) szerint az önkormányzat kiaknázná a Szilágyország brandet is
Fotó: Facebook/Dinu Iancu Sălăjanu
Többek között a közúti infrastruktúra, az egészségügy, a turizmus terén eszközölt beruházásokkal, ipari park létesítésével kívánja megszabadítani Szilágy megyét a „szegény” megbélyegzéstől a megyei önkormányzat elnöke. A népdalénekesből politikussá lett Dinu Iancu-Sălăjanu arról is beszélt egy interjúban, hogy a Szilágyság, vagy népies nevén Szilágyország (románul Țara Silvaniei) mikrorégiót ismét a magyar határig lehetne kiterjeszteni.
2023. április 13., 21:172023. április 13., 21:17
A liberális (PNL) színekben megválasztott elöljáró 2020-ban 16 éves szociáldemokrata „uralmat” tört meg azzal, hogy a voksok 39 százalékával megnyerte a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt helyhatósági választást. Románia – terület és lakosság szempontjából is – egyik legkisebb megyéjének vezetője két és fél éves tevékenység után úgy gondolja, leradírozható a megye neve mellé sűrűn aggatott szegény jelző.
„Bizonyára ez a szókapcsolat a régi időkből származik, a vásárvárosok méretéhez kötődik, amelyek bizonyos régiókat, a későbbi megyéket képviselték.
– fogalmazott az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Dinu Iancu-Sălăjanu (aki Dinu Ianchiș néven született, tehát a Sălăjanu, azaz a Szilágyi is csak művésznév, bár tényleg a megyében, Almásbalázsházán született) úgy gondolja, az ország északnyugati régiójának viszonylatában kell megvizsgálni, melyek a Szilágyság jelenlegi földrajzi, kulturális és gazdasági adottságai, és ezek ismeretében kell dolgozni a szebb jövőn.
A népdalénekesként közismertté vált elöljáró szerint már most sem állnak rosszul, hiszen az említett fejlesztési régióban a második leggyorsabb fejlődést produkálják Kolozs megye után, és szintén közvetlenül a szomszédos megye mögött helyezkednek el az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében is.
A régóta politizáló, de csak 2020 óta PNL-es Dinu Iancu-Sălăjanu szerint fontos, hogy a hatóságok együttműködésével minden segítséget megadjanak az ilyen jellegű beruházóknak, és a tanfelügyelőség segítségével, a helyi gazdasági szereplők igényeihez és lehetőségeihez mérten, sikeresen előteremtsék „egy megye legfőbb erőforrását, a humán munkaerőt”. „Az a kihívás, hogyan tartsuk Szilágy megyében az embereket” – jelentette ki a tanácselnök.
Szerinte ezt egy fejlesztési stratégiával érhetnék el, mely többek között korszerű megyei úthálózat kiépítését, jelentős egészségügyi beruházásokat, az üzleti szféra ipari park kialakításával történő támogatását, a turizmus felkarolását célozza, „mégpedig egy, a megyehatárokon túl nyúló elképzelés révén, melyet általánosságban Szilágyországnak neveznek (Ţara Silvaniei)”.
Miközben a megyei utakat az európai alapok minisztériuma és a fejlesztési régió forrásaiból újítják fel, egészségügyi téren elsődlegesen a zilahi megyei sürgősségi kórház korszerűsítését tervezik. A harminc éve „kívánt” ipari parkot Zilah mellett létesítenék, míg turisztikai téren többek között a szintén a megyeközponttól nem messze kialakított régészeti központ, az ókori római város, Porolissum helyén kialakított látványosságot emelte ki, amely a Római Birodalom határvonala, a limes részeként az UNESCO világörökség-védelmi listájára is felkerülhet.
Ugyanakkor a megyei önkormányzat kiaknázná a Szilágyország brandet is, amely megyehatárokon átívelő, szatmári és máramarosi településekre is kiterjedő turisztikai fejlesztési mikrorégióként, az úgynevezett integrált területi beruházások (ITI) programja révén, egyenesen az Európai Bizottságtól nyerhetne anyagi támogatást a kezdeményezők szerint.
Az ITI finanszírozási forma segíthet abban, hogy rendszerszerűen fejlesszük Szilágy megyét. Nagyon sok pénzről van szó, amelyet úgy hiszem, hogy lehívhatnánk Szilágyországnak a következő időszakban. Középtávon két-három évről, hosszabb távon öt évről lehet szó” – vázolta terveit Dinu Iancu-Sălăjanu.
Mint ismeretes, a Szilágy megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ támogatásával irányít, Iancu-Sălăjanu egyik helyettese Szilágyi Róbert. A megyei önkormányzatban 11 liberális, 10 szociáldemokrata, 7 RMDSZ-es és két USR-es (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) tanácsos ténykedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!