Láthatáron a génmódosítás. A vízhiány, az új kártevők és a szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a kukorica termesztésére nézve is
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A génmódosítás fogalma évtizedek óta heves vitákat vált ki Európában. Miközben az Európai Unió továbbra is rendkívül óvatos a technológia mezőgazdasági alkalmazásával kapcsolatban, a világ más részein – az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában vagy Brazíliában – több évtizedes gyakorlata van a génszerkesztett növények termesztésének. Balog Adalbert biológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara kertészmérnöki tanszékének oktatójával arról beszélgettünk, hogy mit jelent valójában a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen új technológiák jelentek meg az elmúlt években, és milyen szerepük lehet a klímaváltozás által sújtott mezőgazdaság jövőjében.
2026. június 22., 08:012026. június 22., 08:01
– Bár régóta téma a közbeszédben, de azért kezdjük az alapoktól: mi a génmódosítás szerepe a növénynemesítésben?
– A génmódosítás célját csak akkor érthetjük meg, ha a növénynemesítés egész folyamatába helyezzük. A hagyományos nemesítés során a kutatók évtizedeken keresztül keresztezik a növényeket annak érdekében, hogy kedvező tulajdonságokat – például nagyobb termőképességet vagy jobb ellenálló képességet – alakítsanak ki. Az elmúlt években azonban megjelentek az úgynevezett új génmódosítási vagy génszerkesztési technológiák, amelyek közül a legismertebb a CRISPR. Ezek lényege, hogy a kutatók rendkívül pontosan képesek módosítani a növény genetikai állományát.
(A genom egy élőlény teljes örökítőanyagának, vagyis teljes DNS-állományának összessége – szerk. megj)
– Az első GMO-s növények ((genetikailag módosított szervezetből származó növények) története visszanyúlik az 1980-as évekre. Ez akkoriban mennyire forradalmasította a növénytermesztést?
– A génmódosított növények története valóban nem új keletű, hiszen az első kereskedelmi forgalomba került GMO-kultúrák már az 1980-as évek végén megjelentek. Az egyik legismertebb példa a kukoricamoly ellen védett génmódosított kukorica volt. A kártevő jelentős terméskiesést okozott Észak-Amerikában, ezért olyan hibrideket fejlesztettek ki, amelyek képesek voltak megvédeni magukat a rovarkártétellel szemben. A védekezés alapja egy talajbaktérium, a Bacillus thuringiensis által termelt fehérje volt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem valamilyen mesterségesen létrehozott anyagról beszélünk. Egy természetben előforduló baktérium génjét vitték át a növénybe, amely így maga termeli meg azt a fehérjét, amely a kártevő lárváját elpusztítja.
– Mi a lényegi különbség az 1990-es évek géntechnológiája és a napjainkban zajló kutatások között?
– Alapvető különbség, hogy míg a korábbi technológiák során a genetikai módosítás sok esetben véletlenszerűen épült be a növény örökítőanyagába, addig az új eljárásoknál pontosan meghatározható, hogy a genom mely pontján történik a változtatás.
– És mi indokolja napjainkban a géntechnológiai kutatások felgyorsítását a növénytermesztés területén?
– A gyors fejlődés elsősorban a klímaváltozással magyarázható. A kutatások három fő területre koncentrálnak: a vízhasznosítás javítására, a sótűrés növelésére, valamint a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására. A szárazságtűrés esetében nem arról van szó, hogy a növény „víz nélkül él”, hanem arról, hogy ugyanazt a vízmennyiséget hatékonyabban használja fel. Mélyebb gyökérzetet fejleszt, hatékonyabbá válik a párologtatása, vagy gyorsabban befejezi fejlődési ciklusát. Egyes fejlesztések akár 25–30 százalékkal is csökkenthetik a növény vízigényét.
– A legtöbb vita arról szól, hogy nem ismerjük eléggé a génmódosított növények hatását az emberi szervezetre, illetve más élőszervezetekre. Mennyire adtak választ ezekre az aggodalmakra a kutatások?
– A GMO-k körüli vita egyik központi eleme valóban a biztonság kérdése. A kétezres években jómagam egy olyan nemzetközi kutatásban vettem részt, amelyben
A hat éven át tartó vizsgálatok során a kutatók a talaj élővilágát, a mikroorganizmusokat és a hasznos rovarokat elemezték. Mi nem találtunk különbséget a génmódosított és a kontrollterületek között. Sem a hasznos szervezetek esetében, sem a talajéletben nem mutatkozott kimutatható eltérés.
Balog Adalbert biológus, egyetemi tanár: válaszút előtt állunk Európában a géntechnológiák alkalmazása terén
Fotó: Makkay József
– Az Európai Unió irányító szervei a tagállamokra bízták a GMO-s termékek esetleges elfogadását. A legtöbb tagállam – köztük Románia és Magyarország is – tiltja a génmódosított növények termesztését. Mi ennek az óvatosságnak az oka?
– Az ellenállás mögött három fő érv húzódik meg. Az első az emberi egészség kérdése. Bár a jelenlegi kutatások nem mutattak ki közvetlen káros hatást, sokan attól tartanak, hogy évtizedek múlva jelentkezhetnek olyan következmények, amelyeket ma még nem látunk. A második aggály ökológiai jellegű.
A harmadik kérdés a teljes élővilágra gyakorolt hatás. Nemcsak az emberre, hanem a rovarokra, talajlakó szervezetekre és más fajokra gyakorolt esetleges hosszú távú következmények is vita tárgyát képezik.
– Érdekes módon más világrészeken – és itt elsősorban az Egyesült Államokra gondolok – „utcahosszal” vezetnek a mezőgazdaságban felhasználható géntechnológiai kutatások. Ott miért más a GMO-s termékek megítélése?
– Miközben Európa rendkívül óvatos, a világ több nagy mezőgazdasági hatalma más utat választott. Az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában és Brazíliában már évtizedek óta folynak nagyszabású génszerkesztési programok. Brazíliában több tucat génmódosított növény termesztése engedélyezett, az Egyesült Államokban pedig számos növénykultúra része a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatnak. A különbség nemcsak a termesztésben, hanem a kutatási forrásokban is megmutatkozik. Példaként említem, hogy
– Összességében miben különböznek az Európából kitiltott, de Amerikában széles körben termesztett GMO-s szántóföldi növények az európai fajtáktól, illetve hibridektől?
– A génszerkesztés támogatói szerint az egyik legfontosabb előny a növényvédőszer-felhasználás csökkentése. Az Egyesült Államokban léteznek olyan kukorica- és burgonyakultúrák, ahol a gazdák gyakorlatilag csak vetéskor és betakarításkor hajtanak be a területre, mert a génmódosított növényekben maximalizálták a különféle betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet. Európában ezzel szemben ugyanazokon a szántóföldi táblákon akár 8–10 növényvédelmi beavatkozásra is szükség lehet egy szezonban. Ez nemcsak több vegyszert jelent, hanem nagyobb üzemanyag-felhasználást, magasabb termelési költségeket, fokozott talajtömörödést és nagyobb ökológiai lábnyomot. Amikor huzamosabb ideig az Egyesült Államokban tartózkodtam, elképedve tapasztaltam, hogy számos génmódosított mezőgazdasági termék ára jóval alacsonyabb, mint nálunk. Ugyanakkor
– A szántóföldi növénytermesztés mellett milyen más területen folynak géntechnológiai kutatások?
– A génszerkesztés nemcsak a szántóföldi növények esetében jelenthet áttörést. Különösen ígéretes lehet a kertészeti kultúrákban. Jó példa erre a vírusrezisztens paradicsom vagy az őszibarack. Egyes vírusok Európa-szerte jelentős terméskiesést okoznak, miközben génszerkesztéssel olyan növények hozhatók létre, amelyek gyakorlatilag immunisak ezekre a betegségekre. Ezek a technológiák jelentősen csökkenthetnék a növényvédő szerek használatát, és hosszú távon gazdaságosabbá tehetnék a termelést.
Vitatott téma. A szakember szerint a kérdés csak az, hogy Európa a pályán lesz-e, vagy a kispadról nézi végig a „génmódosítási mérkőzést”
Fotó: 123RF
– A hagyományos növénytermesztésben van-e alternatívája a génmódosított növényeknek?
– Abból kell kiindulni, hogy a génszerkesztésről szóló vita valójában nem pusztán technológiai kérdés. A háttérben egyre inkább a termeszthetőség problémája áll, amire jó példa a kukorica. A klímaváltozás következtében több európai régióban egyre nehezebb fenntartani a jelenlegi termelési szintet.
A kérdés az, hogy van-e alternatívánk a kukoricára, a burgonyára vagy a búzára. Ha nincs, akkor meg kell vizsgálnunk minden rendelkezésre álló lehetőséget. A hagyományos növényfajták önmagukban erre nem jelentenek megoldást.
– És e tekintetben merre tart Európa?
– Európa ma még inkább szemlélője, mint alakítója ennek a folyamatnak, holott a kontinens előbb-utóbb kénytelen lesz szembenézni a kérdéssel. Vagy azért, mert tudományos alapon újragondolja a szabályozást, vagy azért, mert az élelmiszer-ellátás és a klímaváltozás kényszere erre fogja ösztönözni. A génszerkesztést ugyanúgy kellene kezelni, mint a mesterséges intelligenciát.
A következő évtized meghatározó kérdése az lesz, hogy Európa részt akar-e venni a génszerkesztési forradalomban, vagy továbbra is kívülről figyeli azt. A világ nem fog megállni. A kérdés csak az, hogy Európa a pályán lesz-e, vagy a kispadról nézi végig a mérkőzést.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!