Több ezer gazda tüntetett kedden Strasbourgban a Mercosur-egyezmény ellen
Fotó: bencsikjanos.hu
Románia jelenleg nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal és berendezésekkel, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu mezőgazdasági miniszter egy gazdákkal tartott találkozón. Az AFP hírügynökség szerint a Mercosur-megállapodás ellen Európa-szerte lázadoznak a gazdák.
2026. január 22., 21:562026. január 22., 21:56
A Mercosur-egyezmény kapcsán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a Romániában működő laboratóriumok kizárólag az Európai Unióban engedélyezett anyagokra vannak kalibrálva, a harmadik országokban használt, „nem EU-kompatibilis” növényvédő szerek maradványait nem tudják kimutatni.
Florin Barbu elmondta:
Jelenleg ugyanis sem Romániában, sem más uniós tagállamokban nincsenek meg azok a laboratóriumok, tesztkészletek és markerek, amelyekkel azonosítani lehetne a Mercosur-országokban használt növényvédő szereket.
„Ha jelenleg bizonyos agrár-élelmiszeripari termékeket szeretnénk bevizsgálni, minden berendezésünk és laboratóriumunk kizárólag az EU-s szabályozásban szereplő anyagokra van beállítva. Ha egy termékben az 1-es és 2-es kategóriába tartozó peszticideket alkalmazzák, miközben Románia és az Európai Unió csak a 3-as és 4-es kategóriát engedélyezi, akkor a laboratóriumaink kizárólag a 3-as és 4-es kategóriára vannak kalibrálva. Nincsenek markereink a többi kategóriára, mert ezeket uniós szinten nem használják” – fogalmazott a miniszter.
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium ezért két év átmeneti időszakot és a szükséges forrásokat kérte az Európai Bizottságtól a laboratóriumok felszerelésére.
Fotó: Videófelvétel
„Az állatjólét területén bennünket gyakorlatilag ellehetetlenítettek. Olyan szigorú feltételeink vannak a csirke- és sertéstartásban, hogy a sertéseknél már egy négyzetméter jut egy állatra. Ezek a szabályok a Mercosur-országokban nem léteznek” – tette hozzá Barbu.
Ezzel összefüggésben a miniszter közölte: Románia további garanciákat kért, és megtagadta a memorandum aláírását.
„Mindezeket a feltételeket, amelyeket kértünk, és amelyek miatt nem írtuk alá a memorandumot, nem vették figyelembe. Úgy vélem azonban, hogy jövő héten szerdán a Mercosur-megállapodást az Európai Unió Bírósága elé terjesztik, és amíg a bíróság két éven belül dönt, addig lehetőségünk lesz meghozni azokat az intézkedéseket és garanciákat, amelyekkel megvédhetjük a gazdákat” – mondta.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A miniszter támogatta egy importengedélyezési rendszer bevezetését is, figyelmeztetve a Mercosur-megállapodás gazdasági következményeire.
„Azt kértük, hogy ezeket a vállalatokat ne hagyja jóvá az Európai Bizottság, és minden tagállam vezessen be engedélyezési rendszert, azon a modellen, amelyet Ukrajna esetében mi már sikerrel alkalmaztunk, és amelyet más államok is átvettek. Ha egy olyan ország, amely megszavazta a Mercosurt – például Németország –, importálni akar a Mercosur-övezetből, akkor ezekkel a termékekkel ne lehessen közösségi kereskedelmet folytatni. Ha szükséged van rájuk, fogyaszd el őket a saját országod területén” – hangsúlyozta.
Florin Barbu szerint Romániára nézve azért különösen veszélyes a Mercosur-egyezmény jelenlegi formája, mert:
az állattenyésztésben és a csirkehús-termelésben Románia uniós szinten első helyen áll,
a tojástermelésben szintén vezető szerepet tölt be,
a húsmarhaágazatban pedig a legnagyobb tenyészállománnyal rendelkezik az Európai Unióban.
– mutatott rá a miniszter.
Florin Barbu arra is figyelmeztetett, hogy a román gazdák nem tudnak azonos feltételek mellett versenyezni az EU-n kívüli országokkal. Nem lehet felvenni a versenyt a gabonatermelésben olyan Mercosur-országokkal, ahol az éves csapadékmennyiség eléri a 2800 litert négyzetméterenként, és génmódosított kukoricát termesztenek hektáronként 22–23 tonnás hozamokkal.
Ezért nem lehetnek versenyképesek a teljesen eltérő természeti adottságokkal rendelkező dél-amerikai országokkal – írja az Agerpres hírügynökség.
Az Agence France-Presse (AFP) francia hírügynökség a keddi strasbourgi gazdatüntetés kapcsán részletes elemzést közölt az európai mezőgazdaság válságáról. Az AFP szerint az európai piac megnyitása a latin-amerikai marhahús, cukor és baromfihús előtt – a Mercosur-blokkal kötött megállapodás révén – elsősorban Franciaország számára jelent komoly aggodalmat.
Az írek szintén aggódnak a szarvasmarha-tenyésztési ágazatuk jövője miatt.
Olaszországban a Coldiretti agrárszakszervezet a termelési szabványok közötti „viszonosság hiányát” bírálja. Németországban főként az északi és keleti régiókban tüntettek a gazdák.
Spanyolországban az olívaolaj- és borágazat üdvözli a megállapodást, míg az étkezési olajbogyó-termelők az argentin konkurenciától tartanak.
Az EU 2025 végi adatai szerint az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó átlagjövedelem tíz év alatt 20 százalékkal nőtt, de a különbségek jelentősek: míg Dánia, Németország és Spanyolország jó helyzetben van, addig több országban – köztük Franciaországban és több kelet-európai országban – stagnálás vagy visszaesés tapasztalható. Szakemberek szerint ezek a gondok tovább fognak súlyosbodni a Mecosur-egyezmény életbeültetését követően.
Ezzel szemben az Európai Bizottság igyekszik pozitív, megszépített képet festeni a szabadkereskedelmi megállapodás Európai Uniót érő pozitív hozadékáról, amit viszont számos uniós gazdaszervezet megkérdőjelez.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A gazdasági helyzet ősszel kezdhet javulni, az infláció csökkenésével párhuzamosan – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!