Több ezer gazda tüntetett kedden Strasbourgban a Mercosur-egyezmény ellen
Fotó: bencsikjanos.hu
Románia jelenleg nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal és berendezésekkel, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu mezőgazdasági miniszter egy gazdákkal tartott találkozón. Az AFP hírügynökség szerint a Mercosur-megállapodás ellen Európa-szerte lázadoznak a gazdák.
2026. január 22., 21:562026. január 22., 21:56
A Mercosur-egyezmény kapcsán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a Romániában működő laboratóriumok kizárólag az Európai Unióban engedélyezett anyagokra vannak kalibrálva, a harmadik országokban használt, „nem EU-kompatibilis” növényvédő szerek maradványait nem tudják kimutatni.
Florin Barbu elmondta:
Jelenleg ugyanis sem Romániában, sem más uniós tagállamokban nincsenek meg azok a laboratóriumok, tesztkészletek és markerek, amelyekkel azonosítani lehetne a Mercosur-országokban használt növényvédő szereket.
„Ha jelenleg bizonyos agrár-élelmiszeripari termékeket szeretnénk bevizsgálni, minden berendezésünk és laboratóriumunk kizárólag az EU-s szabályozásban szereplő anyagokra van beállítva. Ha egy termékben az 1-es és 2-es kategóriába tartozó peszticideket alkalmazzák, miközben Románia és az Európai Unió csak a 3-as és 4-es kategóriát engedélyezi, akkor a laboratóriumaink kizárólag a 3-as és 4-es kategóriára vannak kalibrálva. Nincsenek markereink a többi kategóriára, mert ezeket uniós szinten nem használják” – fogalmazott a miniszter.
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium ezért két év átmeneti időszakot és a szükséges forrásokat kérte az Európai Bizottságtól a laboratóriumok felszerelésére.
Fotó: Videófelvétel
„Az állatjólét területén bennünket gyakorlatilag ellehetetlenítettek. Olyan szigorú feltételeink vannak a csirke- és sertéstartásban, hogy a sertéseknél már egy négyzetméter jut egy állatra. Ezek a szabályok a Mercosur-országokban nem léteznek” – tette hozzá Barbu.
Ezzel összefüggésben a miniszter közölte: Románia további garanciákat kért, és megtagadta a memorandum aláírását.
„Mindezeket a feltételeket, amelyeket kértünk, és amelyek miatt nem írtuk alá a memorandumot, nem vették figyelembe. Úgy vélem azonban, hogy jövő héten szerdán a Mercosur-megállapodást az Európai Unió Bírósága elé terjesztik, és amíg a bíróság két éven belül dönt, addig lehetőségünk lesz meghozni azokat az intézkedéseket és garanciákat, amelyekkel megvédhetjük a gazdákat” – mondta.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A miniszter támogatta egy importengedélyezési rendszer bevezetését is, figyelmeztetve a Mercosur-megállapodás gazdasági következményeire.
„Azt kértük, hogy ezeket a vállalatokat ne hagyja jóvá az Európai Bizottság, és minden tagállam vezessen be engedélyezési rendszert, azon a modellen, amelyet Ukrajna esetében mi már sikerrel alkalmaztunk, és amelyet más államok is átvettek. Ha egy olyan ország, amely megszavazta a Mercosurt – például Németország –, importálni akar a Mercosur-övezetből, akkor ezekkel a termékekkel ne lehessen közösségi kereskedelmet folytatni. Ha szükséged van rájuk, fogyaszd el őket a saját országod területén” – hangsúlyozta.
Florin Barbu szerint Romániára nézve azért különösen veszélyes a Mercosur-egyezmény jelenlegi formája, mert:
az állattenyésztésben és a csirkehús-termelésben Románia uniós szinten első helyen áll,
a tojástermelésben szintén vezető szerepet tölt be,
a húsmarhaágazatban pedig a legnagyobb tenyészállománnyal rendelkezik az Európai Unióban.
– mutatott rá a miniszter.
Florin Barbu arra is figyelmeztetett, hogy a román gazdák nem tudnak azonos feltételek mellett versenyezni az EU-n kívüli országokkal. Nem lehet felvenni a versenyt a gabonatermelésben olyan Mercosur-országokkal, ahol az éves csapadékmennyiség eléri a 2800 litert négyzetméterenként, és génmódosított kukoricát termesztenek hektáronként 22–23 tonnás hozamokkal.
Ezért nem lehetnek versenyképesek a teljesen eltérő természeti adottságokkal rendelkező dél-amerikai országokkal – írja az Agerpres hírügynökség.
Az Agence France-Presse (AFP) francia hírügynökség a keddi strasbourgi gazdatüntetés kapcsán részletes elemzést közölt az európai mezőgazdaság válságáról. Az AFP szerint az európai piac megnyitása a latin-amerikai marhahús, cukor és baromfihús előtt – a Mercosur-blokkal kötött megállapodás révén – elsősorban Franciaország számára jelent komoly aggodalmat.
Az írek szintén aggódnak a szarvasmarha-tenyésztési ágazatuk jövője miatt.
Olaszországban a Coldiretti agrárszakszervezet a termelési szabványok közötti „viszonosság hiányát” bírálja. Németországban főként az északi és keleti régiókban tüntettek a gazdák.
Spanyolországban az olívaolaj- és borágazat üdvözli a megállapodást, míg az étkezési olajbogyó-termelők az argentin konkurenciától tartanak.
Az EU 2025 végi adatai szerint az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó átlagjövedelem tíz év alatt 20 százalékkal nőtt, de a különbségek jelentősek: míg Dánia, Németország és Spanyolország jó helyzetben van, addig több országban – köztük Franciaországban és több kelet-európai országban – stagnálás vagy visszaesés tapasztalható. Szakemberek szerint ezek a gondok tovább fognak súlyosbodni a Mecosur-egyezmény életbeültetését követően.
Ezzel szemben az Európai Bizottság igyekszik pozitív, megszépített képet festeni a szabadkereskedelmi megállapodás Európai Uniót érő pozitív hozadékáról, amit viszont számos uniós gazdaszervezet megkérdőjelez.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!