Bár a gazdák minden lehetséges módon védekeznek a vadak ellen, sok esetben nem lehet megakadályozni a támadásokat
Fotó: Székely Hírmondó
Erdély különböző régióiban eltérő módon viszonyulnak a vadkárok kifizetéséhez a megyei környezetvédelmi ügynökségek. Miközben egyes megyékben minden segítséget megadnak a kárt szenvedett gazdáknak, máshol bürokratikus intézkedésekkel tesznek keresztbe a mezőgazdasági termelőknek. Összeállításunkban vadkárt szenvedett gazdát, polgármestert és a volt környezetvédelmi minisztert is megkérdeztük a nehézkes folyamattal kapcsolatban.
2024. július 31., 18:142024. július 31., 18:14
2024. július 31., 22:392024. július 31., 22:39
Megoszlanak a vélemények a vadkár megállapításának és kifizetésének procedúrájával kapcsolatban. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vadkárt szenvedett gazdák egy része nem járja végig a 2023. január 4-én megjelent 3. számú kormányhatározat által előírt hivatalos eljárást. Sokan ugyanis felesleges időtöltésnek tekintik, mert olyan esetekről hallottak, amikor a polgármesteri hivatalban létrehozott bizottság különféle okokra hivatkozva elutasította a gazdák kárigényét.
Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Kolozs megyei Magyarfenes határában idén tavasszal medvetámadás áldozata lett az egyik szarvasmarhatartó gazda borja. A nagyvad az állatok éjszakai szálláshelyéről hurcolta el a többhetes jószágot, és másnap a haszonállatból csupán néhány bőrdarabot találtak meg a mezőn, távol az állatteleptől. A tordaszentlászlói polgármesteri hivatalban összeállt bizottságban a Kolozs megyei környezetvédelmi ügynökség küldötte azzal utasította el a vadkár kifizetését, hogy a medve nem a gazda területén ölte meg a jószágot, ezért nem jogosultak szakminisztériumi kártérítésre.
A falu másik határrészén gazdálkodó Székely család – amely jelenleg 62 tehenet és borjat nevel szabadtartásban, villanypásztorral őrzött területen – tavaly ősz óta súlyosabb veszteséget szenvedett: tíz borjút téptek szét állattelepén a beazonosítatlan vadak. Ifj. Székely Ferenc a Krónikának elmondta, hogy farkasra gyanakszanak, mert az egyik tetem mellett farkasok nyomára bukkantak.
Ennyi maradt a pár napos borjúból a Székely család állattelepén a Kolozs megyei Magyarfenesen
Fotó: Székely Ferenc
,,Megmutattam a fotókat a helyi vadőrnek, aki azt mondta, hogy fülszám nélküli állatokért nem lehet vadkárigénylést bejelenteni. Mi viszont akkor szoktunk állatonként 60 lejbe kerülő fülszámot kérni az állatorvostól, amikor a borjú már néhány hetes, így meg van erősödve” – fogalmaz a magyarfenesi gazda. A korai fülszámbeültetést azért nem kedvelik a gazdák, mert az elpusztult fiatal állatot nehéz kivenni az országos nyilvántartásból: a hiányért a későbbi ellenőrzéseken a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) emberei megbüntetik az állattartó gazdákat.
A széttépet borjak közelében őztetemet is találtak
Fotó: Székely Ferenc
Nem jobb a helyzet a Kolozs megyei Várfalva községben sem, ahol három gazda nyújtott be vadkárról szóló panaszt, de a polgármesteri hivatal által összeállított dossziékat a megyei környezetvédelmi ügynökség elutasította. Marginean János polgármester szerint a megölt kecskék miatti vadkár kifizetése azon bukott el, hogy a medve az állattetemeket elhurcolta a határba, így a gazdák nem tudták bizonyítani, hogy a támadás az állattelepen történt.
,,Olyan feltételeket ír elő a törvény a vadkár megtérítéséhez, amelyeket sok gazda nem tud teljesíteni. Miután egyre nehezebb vagy szinte lehetetlen állandó pásztort találni, a jószágot villanypásztorral őrzött karámba zárják éjszakára.
– foglalja össze a lesújtó helyzetet Várfalva község RMDSZ-es polgármestere.
Farkasnyom. A magyarfenesi gazdák a medve és a farkas támadásától egyaránt tartanak
Fotó: Székely Ferenc
Ezzel szemben Horváth Csaba állatorvos, mérai falugazdász szerint a Bács községhez tartozó falvakban minden vadkárt kifizettek a gazdáknak. ,,A széttépet újszülött borjakért 700 lejt kaptak a károsultak. Ennek nyilván az volt a feltétele, hogy a gazda idejében jelentette a kárt a polgármesteri hivatalban, és felmutatta a szükséges papírokat a kár megállapítására összeült bizottság számára” – nyilatkozta a Krónikának a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület mezőgazdasági szakembere.
vagy a mezőgazdasági területeket nem hivatalos bérleti szerződés alapján használja, emiatt nem jogosult a vadkár megtérítésére.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter – aki kidolgozta a vadkárok megtérítéséről szóló kormányrendeletet – a Krónikának elmondta, hogy mandátuma idején decentralizálták a vadkárok megtérítésének procedúráját, így a kármegállapítás és a kifizetés átkerült a megyei környezetvédelmi ügynökségek hatáskörébe.
,,Ahol a megyei ügynökség munkatársai ezt a feladatot púpnak érzik, ott régebb is nagy késéssel történtek a kifizetések. Ilyen volt a Maros megyei ügynökség, ezzel szemben Hargita megye az élen járt, mert a gazdák iránt elkötelezett csapat végezte a kárfelmérést és a kifizetéseket” – mondta a Krónika megkeresésére az RMDSZ-politikus.
Magyarfenesen legelésző borjak. A fiatal állatok ma már sehol nincsenek biztonságban a ragadozók előtt
Fotó: Makkay József
Tánczos szerint a környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetősége ,,soványabb” költségvetést állított össze a vadkárok kifizetésére, ennek ellenére van pénz a károk rendezésére, de ennek gyorsasága a hivatalos szervek hozzáállásán múlik. A volt környezetvédelmi miniszter a gazdák szerepvállalását is hangsúlyozza:
A gazdának szüksége van a polgármester támogatására, aki összehívja a kárfelmérő bizottságot a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a környezetvédelem és a helyi vadásztársaság részvételével. Ezt a rendszert Romániában mással egyelőre nem lehet felváltani” – érvelt a Krónikának az egykori környezetvédelmi miniszter.
Könczei Csaba Kovászna megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember portálunknak elmondta, hogy különbséget kell tenni a védett vadak és a vadászható vadak által okozott károk megtérítése között. „A medve, a farkas és az egyéb védett vadak által okozott károk kifizetésére ma is van pénz, Háromszéken az összeállított dossziék nyomán a gazdák idejében hozzájutnak a megfelelő kártérítéshez. Gond van viszont a vaddisznók, a szarvasok és az őzek okozta károkkal, amit a vadásztársaságok rendszerint nem térítenek meg, erre nincs pénzük” – nyomatékosította portálunknak a háromszéki honatya.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A Kolozs megyei Várfalván is medvetámadásokról érkeztek hírek: a nagyvad két gazdaságban öt kecskét megölt, majd egy kecskenyájat több kilométernyi távolságra elhajtott. A Krónika környezetvédelmi szakembert is megkérdezett a kártérítés igényléséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!