Bár a gazdák minden lehetséges módon védekeznek a vadak ellen, sok esetben nem lehet megakadályozni a támadásokat
Fotó: Székely Hírmondó
Erdély különböző régióiban eltérő módon viszonyulnak a vadkárok kifizetéséhez a megyei környezetvédelmi ügynökségek. Miközben egyes megyékben minden segítséget megadnak a kárt szenvedett gazdáknak, máshol bürokratikus intézkedésekkel tesznek keresztbe a mezőgazdasági termelőknek. Összeállításunkban vadkárt szenvedett gazdát, polgármestert és a volt környezetvédelmi minisztert is megkérdeztük a nehézkes folyamattal kapcsolatban.
2024. július 31., 18:142024. július 31., 18:14
2024. július 31., 22:392024. július 31., 22:39
Megoszlanak a vélemények a vadkár megállapításának és kifizetésének procedúrájával kapcsolatban. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vadkárt szenvedett gazdák egy része nem járja végig a 2023. január 4-én megjelent 3. számú kormányhatározat által előírt hivatalos eljárást. Sokan ugyanis felesleges időtöltésnek tekintik, mert olyan esetekről hallottak, amikor a polgármesteri hivatalban létrehozott bizottság különféle okokra hivatkozva elutasította a gazdák kárigényét.
Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Kolozs megyei Magyarfenes határában idén tavasszal medvetámadás áldozata lett az egyik szarvasmarhatartó gazda borja. A nagyvad az állatok éjszakai szálláshelyéről hurcolta el a többhetes jószágot, és másnap a haszonállatból csupán néhány bőrdarabot találtak meg a mezőn, távol az állatteleptől. A tordaszentlászlói polgármesteri hivatalban összeállt bizottságban a Kolozs megyei környezetvédelmi ügynökség küldötte azzal utasította el a vadkár kifizetését, hogy a medve nem a gazda területén ölte meg a jószágot, ezért nem jogosultak szakminisztériumi kártérítésre.
A falu másik határrészén gazdálkodó Székely család – amely jelenleg 62 tehenet és borjat nevel szabadtartásban, villanypásztorral őrzött területen – tavaly ősz óta súlyosabb veszteséget szenvedett: tíz borjút téptek szét állattelepén a beazonosítatlan vadak. Ifj. Székely Ferenc a Krónikának elmondta, hogy farkasra gyanakszanak, mert az egyik tetem mellett farkasok nyomára bukkantak.
Ennyi maradt a pár napos borjúból a Székely család állattelepén a Kolozs megyei Magyarfenesen
Fotó: Székely Ferenc
,,Megmutattam a fotókat a helyi vadőrnek, aki azt mondta, hogy fülszám nélküli állatokért nem lehet vadkárigénylést bejelenteni. Mi viszont akkor szoktunk állatonként 60 lejbe kerülő fülszámot kérni az állatorvostól, amikor a borjú már néhány hetes, így meg van erősödve” – fogalmaz a magyarfenesi gazda. A korai fülszámbeültetést azért nem kedvelik a gazdák, mert az elpusztult fiatal állatot nehéz kivenni az országos nyilvántartásból: a hiányért a későbbi ellenőrzéseken a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) emberei megbüntetik az állattartó gazdákat.
A széttépet borjak közelében őztetemet is találtak
Fotó: Székely Ferenc
Nem jobb a helyzet a Kolozs megyei Várfalva községben sem, ahol három gazda nyújtott be vadkárról szóló panaszt, de a polgármesteri hivatal által összeállított dossziékat a megyei környezetvédelmi ügynökség elutasította. Marginean János polgármester szerint a megölt kecskék miatti vadkár kifizetése azon bukott el, hogy a medve az állattetemeket elhurcolta a határba, így a gazdák nem tudták bizonyítani, hogy a támadás az állattelepen történt.
,,Olyan feltételeket ír elő a törvény a vadkár megtérítéséhez, amelyeket sok gazda nem tud teljesíteni. Miután egyre nehezebb vagy szinte lehetetlen állandó pásztort találni, a jószágot villanypásztorral őrzött karámba zárják éjszakára.
– foglalja össze a lesújtó helyzetet Várfalva község RMDSZ-es polgármestere.
Farkasnyom. A magyarfenesi gazdák a medve és a farkas támadásától egyaránt tartanak
Fotó: Székely Ferenc
Ezzel szemben Horváth Csaba állatorvos, mérai falugazdász szerint a Bács községhez tartozó falvakban minden vadkárt kifizettek a gazdáknak. ,,A széttépet újszülött borjakért 700 lejt kaptak a károsultak. Ennek nyilván az volt a feltétele, hogy a gazda idejében jelentette a kárt a polgármesteri hivatalban, és felmutatta a szükséges papírokat a kár megállapítására összeült bizottság számára” – nyilatkozta a Krónikának a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület mezőgazdasági szakembere.
vagy a mezőgazdasági területeket nem hivatalos bérleti szerződés alapján használja, emiatt nem jogosult a vadkár megtérítésére.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter – aki kidolgozta a vadkárok megtérítéséről szóló kormányrendeletet – a Krónikának elmondta, hogy mandátuma idején decentralizálták a vadkárok megtérítésének procedúráját, így a kármegállapítás és a kifizetés átkerült a megyei környezetvédelmi ügynökségek hatáskörébe.
,,Ahol a megyei ügynökség munkatársai ezt a feladatot púpnak érzik, ott régebb is nagy késéssel történtek a kifizetések. Ilyen volt a Maros megyei ügynökség, ezzel szemben Hargita megye az élen járt, mert a gazdák iránt elkötelezett csapat végezte a kárfelmérést és a kifizetéseket” – mondta a Krónika megkeresésére az RMDSZ-politikus.
Magyarfenesen legelésző borjak. A fiatal állatok ma már sehol nincsenek biztonságban a ragadozók előtt
Fotó: Makkay József
Tánczos szerint a környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetősége ,,soványabb” költségvetést állított össze a vadkárok kifizetésére, ennek ellenére van pénz a károk rendezésére, de ennek gyorsasága a hivatalos szervek hozzáállásán múlik. A volt környezetvédelmi miniszter a gazdák szerepvállalását is hangsúlyozza:
A gazdának szüksége van a polgármester támogatására, aki összehívja a kárfelmérő bizottságot a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a környezetvédelem és a helyi vadásztársaság részvételével. Ezt a rendszert Romániában mással egyelőre nem lehet felváltani” – érvelt a Krónikának az egykori környezetvédelmi miniszter.
Könczei Csaba Kovászna megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember portálunknak elmondta, hogy különbséget kell tenni a védett vadak és a vadászható vadak által okozott károk megtérítése között. „A medve, a farkas és az egyéb védett vadak által okozott károk kifizetésére ma is van pénz, Háromszéken az összeállított dossziék nyomán a gazdák idejében hozzájutnak a megfelelő kártérítéshez. Gond van viszont a vaddisznók, a szarvasok és az őzek okozta károkkal, amit a vadásztársaságok rendszerint nem térítenek meg, erre nincs pénzük” – nyomatékosította portálunknak a háromszéki honatya.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A Kolozs megyei Várfalván is medvetámadásokról érkeztek hírek: a nagyvad két gazdaságban öt kecskét megölt, majd egy kecskenyájat több kilométernyi távolságra elhajtott. A Krónika környezetvédelmi szakembert is megkérdezett a kártérítés igényléséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!