Az Erdélyi-érchegység lábainál fekvő Várfalva állattelepeinek is állandó vendégévé vált a medve
Fotó: RMDSZ
A Kolozs megyei Várfalván is medvetámadásokról érkeztek hírek: a nagyvad két gazdaságban öt kecskét megölt, majd egy kecskenyájat több kilométernyi távolságra elhajtotta a portáról. A Krónika környezetvédelmi szakembert is megkérdezett a kártérítés igényléséről.
2023. november 07., 16:412023. november 07., 16:41
2023. november 07., 17:132023. november 07., 17:13
A szaporodó vadkárokkal tűzdelt Kolozs megyei térképre felkerült az aranyosszéki Várfalva is, ahol a községközpont több gazdaságában öt kecskét pusztított el éjjel a medve. Marginean János, a Tordától 12 kilométerre, az Aranyos folyó völgyében fekvő község RMDSZ-es polgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a község hét falujából – Várfalva, Aranyosrákos, Csegez, Székelyhidas, Kövend és Bágyon – a medvék rendszeresen kószálnak Csegez és Székelyhidas határában, az utóbbi időben pedig a községközpont állattelepeire is bemerészkedtek.
„Egy várfalvi gazdánál a karámba zárt kecskéket megtermett medve zavarta ki éjjel a szabadba, az állatokat pedig több kilométeren át kergette a legelőn.
A nagyvad két kecskét megölt, a többit a gazdának sikerült visszaterelnie a gazdaságába” – tájékoztatta portálunkat az elöljáró. Egy másik várfalvi gazdaságba is betört a medve, ahol három kecskét tépett szét. A polgármester szerint az állattartó gazdák attól rettegnek, hogy előbb-utóbb ember is áldozatul esik a környéken kószáló nagyvadaknak. A pásztorok éjszaka nem mernek a juhok és a kecskék mellett tartózkodni. A községbeli tapasztalat azt mutatja, hogy a medve ellen sem kerítés, sem villanypásztor nem véd, az éhes vadak bárhova betörnek, a nyájat őrző kutyák sem tudják felvenni velük a harcot.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban Kalotaszeg több falujának környékén is láttak már ragadozót, és az elmúlt hetekben vadkárokról is érkeztek hírek, a Tordaszentlászlóhoz tartozó Magyarfenesre is bejár a ragadozó, ahol borjút ölt meg.
Marginean János polgármester szerint a község gazdái rettegnek az újabb medvetámadásoktól
Fotó: Makkay József
A petárda sem riasztja el
A helyi önkormányzat egy környékbeli vadásztársasággal áll szerződéses viszonyba, amelynek tagjai a hivatal bejelentésére kijárnak a község falvaiba lövésekkel elriasztani a medvéket. A polgármester szerint a környéken annyira elszapodorodott a medveállomány, hogy a vadászok elriasztó praktikái sem vezetnek eredményre. Mint ahogy az sem, hogy több gazda éjjel petárdákkal csap zajt, hogy a medvék elkerüljék az állattfarmjukat.
A polgármester arra panaszkodik, hogy
,,A törvény által kijelölt módon a polgármesteri hivatal összeállítja az elhullt állatok után fizetendő kártérítési igényt, de a környezetvédelmisek mindig beleakadnak valamibe, és nem fizetnek. Legutóbb azt kifogásolták, hogy a medvetámadás áldozatául esett kecskék gazdája éjjel olyan földterületen őrizte az állatait, amelyre nem volt birtoklevele, emiatt elutasították az állatonként megítélt ötszáz lejes kártérítés kifizetését” – mutatott rá a Krónikának Várfalva község polgármestere.
A vadászok sem tudják elriasztani az aranyosszéki falvakba bejáró medvéket
Fotó: Sófalvi Szabolcs/facebook
A 2023. január 3-án megjelent 3. számú kormányrendelet részletesen körülírja, milyen körülmények között igényelhető állami kártérítés vadkárra. Az egyik erdélyi megye környezetvédelmi hatóságának neve elhallgatását kérő szakembere a Krónikának elmondta, hogy sem a gazdák, sem a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában a jogszabály által megkövetelt ügyiratcsomó helyes összeállításával, ezért a pontatlanul összeállított dossziékat a környezetvédelem elutasítja.
Az elpusztított állatról az állatorvosnak részletes jelentést kell írnia. Amikor ez elkészül, a helyi önkormányzat értesíti a megyei környezetvédelmi hatóságot, amely a rögzített adatok hitelességét ellenőrzi. A szakember portálunknak megerősítette, amennyiben a gazda azt nyilatkozza, hogy a medvetámadás idején senki nem tartózkodott az állattelepen, ez kizárja a kártérítés kifizetését. „Egész éjjel nem sétálhat a pásztor vagy a gazda az állatok között, de
Ha az írja, hogy az állatgondozó vagy a gazda a helyszínen volt, akkor a hatóság ezt elfogadja” – nyomatékosította portálunknak a neve elhallgatását kérő környezetvédelmi szakember.
Újabb régiókat vesz birtokba a túlszaporodott medveállomány Erdélyben, kalotaszegi falvak környékén is láttak már ragadozót. Magyarfenes egyik állattartó gazdája a Krónikának elmondta, a környezetvédelmi hatóság nem hajlandó megtéríteni a vadkárt.
Elfogadta a bukaresti szenátus hétfőn az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezetet, amely a medvevadászatot újraengedélyezve megelőzési és beavatkozási kvótákat ír elő a romániai állományra – közölte az alakulat sajtószolgálata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kócza István feladatait Kupás Zsolt alpolgármester vette át megbízottként, aki a Krónikával azt is közölte, hogy miként vélekednek az érmelléki településen a korrupciós esetről.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
88 éves korában elhunyt Csapó I. József volt RMDSZ-es szenátor, az autonómiatörekvések egyik ismert képviselője.
Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Közel 29 ezer eurónyi kenőpénz átvétele közben értek tetten kedden egy Bihar megyei RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség nyomozói.
Egyre több részlet derül ki az Arad megyei gyermekkéselésről, a háttérben húzódó zaklatásról és a rendszer hiányosságairól. Mihai Pașca prefektus közölte, hogy a vizsgálatok alapján a tragédiába torkolló konfliktust korábbi bántalmazások előzték meg.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
Fel kellett függeszteni Temesváron a Forradalom útjának építési munkálatait, amelyeket az uniós újjáépítési program (PNRR) keretében finanszíroznak, miután probléma merült fel az építéshez használt, Iránból behozott türkiz színű gránittal.
A közösségi együttlét erejét, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozzák az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szervezői.
Az épületek homlokzatára szerelt, és azokat elcsúfító kábelek eltávolításával tenné vonzóbbá a városképet Brassó önkormányzata, a hatóságok azt szeretnék, ha az év végéig a város összes épületét megtisztítanák a vezetékektől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!