Románia ismét félreütötte a feléje magyar részről kinyújtott békejobbot, amikor a bukaresti parlament jobb ügyhöz méltó gyorsasággal, hisztérikus kirohanások közepette újfent elutasította a magyar közösség autonómiájáról szóló törvénytervezeteket.
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a jogszabály „továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának”.
Ukrajna európai integrációs törekvéséről folytatott megbeszélést Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Brüsszelben.
Álmaimban Amerika visszainteget – bizonyára sokak fülében cseng még mindig ismerősen a rendszerváltás környékének popslágere, amelyet az AD Studio nevű banda énekelt.
Egyre népszerűbbek a szélsőjobboldali, magyargyűlölő politikusok Romániában: a legfrissebb felmérés szerint Diana Şoşoacă és George Simion is előkelő helyet foglal el a legnépszerűbb államfőjelöltek között.
A Washingtonban tartózkodó Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője saját kezdeményezésére szerdán este telefonon tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, aki jelenleg Ghánában tartózkodik munkalátogatáson.
Ismét eljött december elseje, a hivatalos Románia pedig ismét csak a szokásos külsőségek mellett, a szokásos lózungokkal tömjénezi önmagát a „Nagy Egyesülésnek” nevezett 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés évfordulóján.
Sajátos hangulatú „per” keretében, a város polgármesterének jelenlétében „mondott ítéletet” az Osztrák–Magyar Monarchia fölött Gheorghe Funar, Kolozsvár korábbi, soviniszta polgármestere a szintén szélsőségesen magyarellenes AUR helyi politikusaival.
A magyar közösségnek nincs helye Erdélyben, mivel Mongóliából érkezett, ezért javallott visszatérnie oda – ezt tudhattuk meg az elmúlt napokban egy készséges román „történészek” által tartott gyorstalpaló „történelemórából”.
A bukaresti vezetés részéről elszalasztott lehetőség volt a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti szerdai budapesti találkozó a magyar–román kapcsolatok javítására – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.
Az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolásának nevezi pénteki közleményében Tőkés László sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott közlemény a román legfelsőbb bíróságnak a Románia Csillaga visszavonása ügyében született ítéletét.
A romániai magyar közösség jogai és a magyar gazdaságfejlesztési program ügyében Bukarest továbbra is ugyanolyan hajthatatlan, mint eddig – ez az egyik legbiztosabb következtetés, amit a magyar a román államfő közötti tárgyalások kapcsán leszűrhetünk.
Állásfoglalást tettek közzé a Kárpát-medencei magyar pedagógus szervezetek, miszerint elfogadhatatlannak tartják, hogy Ukrajnában 2014 óta folyamatosan születnek olyan jogszabályok, amelyek fokozatosan elveszik a magyar kisebbség jogait.
Magyarország semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait.
A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Kis Júlia kolozsvári jogászt kérdeztük a jogvédelem lehetőségéről.
Szatmár megye után újabb partiumi megyében jelezték az ügyfelek, hogy a postai küldeményekkel együtt a szélsőséges, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kampányanyagait is kézbesítették számukra.
Akár dilettantizmus, akár a provokáció szándéka késztette a külügyet arra, hogy Orbán Viktor beszédét cenzúrázni akarja, két dolgot ért el: nevetségessé tette magát, és megmutatta a világnak, milyen hazug módon viszonyul Románia a kisebbségi jogokhoz.