Hirdetés

Letérdelni, kezet csókolni?! Hivatalos „ünnepnapon” kényszerítenék a román nemzet tiszteletére a magyarokat

Tiszteletet parancsol. Adrian Cătană szenátor •  Fotó: Facebook/Adrian Cătană

Tiszteletet parancsol. Adrian Cătană szenátor

Fotó: Facebook/Adrian Cătană

Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet.

Páva Adorján

2024. március 03., 12:512024. március 03., 12:51

2024. március 03., 12:572024. március 03., 12:57

A kezdeményezés természetesen a magyarellenességéről (is) elhíresült, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyájától származik. Adrian Cătană szenátor, ötletgazda november 24-ét nézte ki az új ünnep- vagy emléknapnak. Stephan Ludwig Roth (1796. november 24. – 1849. május 11.) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus, forradalmár születésnapjáról van szó, aki az AUR honlapján is olvasható tervezet szerint „kiváló védelmezője” volt a románok jogainak, hiszen ellenállt az Erdélyben akkoriban tapasztalt „asszimilációs politikáknak”.

A tervezet indoklásában a – Rothhoz hasonlóan medgyesi születésű – Szeben megyei szenátor kifejti: 1842-ben a szász pedagógus a románt nevezte meg Erdély valódi hivatalos nyelveként, miközben ezt a titulust a magyarnak szánták.

Hirdetés

Erről A nyelvharc Erdélyben (Der Sprachenkampf in Siebenbürgen) című röpiratában ír. Adrian Cătană szerint Stephan Ludwig Roth „az igazság és egyenlőség elveiért hozott felsőbbrendű áldozat modellje”, akit árulás miatt halálra ítéltek 1849-ben. „Kivégezték demokrata meggyőződése, a románok jogaiért folytatott harc és az erdélyi etnikai sokszínűség tiszteletben tartása miatt” – áll a törvénytervezet leírásában.

Amely szerint november 24. az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napjaként történő elismerésével Stephan Ludwig Roth emléke előtt is tisztelegnének, „aláhúzva az etnikumok közötti kölcsönös tisztelet fontosságát, népszerűsítve a kulturális sokszínűséget és elismerve valamennyi közösség hozzájárulását társadalmunk történelméhez és fejlődéséhez”. Ezáltal pedig elismeréssel adóznának egy olyan vezéregyéniség érdemei és áldozathozatala előtt, aki az egyenlőségért és a különböző etnikai közösségek közötti tiszteletért kardoskodott.

Egyébként Stephan Ludwig Roth említett röpiratának magyar nyelvű, a Pont Kiadó által 2021-ben kiadott változatának ajánlójában azt olvashatjuk, hogy

A nyelvharc Erdélyben - A honnan és a hová megvilágítása című írás a németség Erdélyben való fennmaradása érdekében született.

„Stephan Ludwig Roth mártírként él a (a mára nagyon lecsökkent számú) erdélyi szászok emlékezetében. Lexikon-adat: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során (...) Kossuth Lajos utasítására a Csányi erdélyi kormánybiztos által felállított rögtönítélő bíróság »a magyar haza, alkotmánya, polgári szabadsága és független állása« elleni tevékenység vádjával halálra ítélte. Kivégzése sokat ártott... – felsorolni is nehéz volna, hogy kinek. St. L. Roth 1842-ben született röpirata azonban máig izgalmas olvasmány, hiszen »a helyzet folyamatosan adott«, és a ma hasonló gondokkal küszködő erdélyi (vagy más »illetőségű«) magyar olvasó átélheti, hogy mit érzett, miként érvelt ugyanebben a helyzetében az erdélyi szász. A mai olvasó a kárhoztatott »magyarosítással« már összevetheti (a honnan hová jegyében) a románosítási folyamatok elmúlt évszázadát” – olvasható a könyvajánlóban.

Adrian Cătană szenátor (középen) az AUR „keménymagjában”, a „Ki az RMDSZ-szel!” feliratú molinó előtt a bukaresti parlamentben •  Fotó: Facebook/Radu-Vicențiu Grădinaru Galéria

Adrian Cătană szenátor (középen) az AUR „keménymagjában”, a „Ki az RMDSZ-szel!” feliratú molinó előtt a bukaresti parlamentben

Fotó: Facebook/Radu-Vicențiu Grădinaru

Visszatérve Adrian Cătană törvénytervezetére: a kezdeményezésről beszámoló Fanatik.ro bukaresti székhelyű román portál szerint a tervezet több szempontból is „problémás”.

Egyrészt úgy lehet értelmezni, mintha november 24-én kívül az etnikai kisebbségek nem tisztelnék a románokat. Ugyanakkor nincs meghatározva, mit kellene tenniük a kisebbségek tagjainak ezen a napon, hogy kimutassák a román nemzet iránt táplált tiszteletüket.

A tervezetben használt megfogalmazás kötelezi a felsorolt intézményeket bizonyos eseményeket szervezni a hivatalos napon, miközben a korábban Romániában elfogadott számos hasonló tematikus dátumhoz – például Olténia napja vagy a kerékpározók napja – köthető események szervezését csak ajánlják, nem kötelezik. Viszont Cătană tervezetének elfogadása esetén valamennyi önkormányzatnak szerveznie kell valamit, ott is, ahol nem élnek kisebbségek.

A Fanatik emlékeztet: nem ez az első eset, amikor olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amelyet szándékosan a hangulat felkorbácsolása érdekében dolgoztak ki, a nacionalizmus kártyáját kijátszva.

Példaként a trianoni békeszerződés napjának június 4-ei kitűzését említik, amelyet 2020-ban, a százéves évfordulón el is fogadtak – viszont ebben sem köteleznek, csak ajánlanak rendezvényeket.

De egy másik AUR-képviselő is benyújtott már egy olyan – még el nem fogadott – törvénytervezetet, amely a június 26-ai nemzeti lobogó napján amellett, hogy mindenkit haptákba állítana, hazarendelne a nyári vakációban, arra kötelezné valamennyi polgármestert – természetesen a magyarokat is –, hogy megcsókolják a román zászlót: ellenkező esetben pénzbírságra, sőt bűnvádi eljárásra is számíthatnának.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Régen a fiatal párok autót vettek a nászajándékból, ma már annak is örülnek, ha nem fizetnek rá az esküvőre

Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.

Régen a fiatal párok autót vettek a nászajándékból, ma már annak is örülnek, ha nem fizetnek rá az esküvőre
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés