Tiszteletet parancsol. Adrian Cătană szenátor
Fotó: Facebook/Adrian Cătană
Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet.
2024. március 03., 12:512024. március 03., 12:51
2024. március 03., 12:572024. március 03., 12:57
A kezdeményezés természetesen a magyarellenességéről (is) elhíresült, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyájától származik. Adrian Cătană szenátor, ötletgazda november 24-ét nézte ki az új ünnep- vagy emléknapnak. Stephan Ludwig Roth (1796. november 24. – 1849. május 11.) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus, forradalmár születésnapjáról van szó, aki az AUR honlapján is olvasható tervezet szerint „kiváló védelmezője” volt a románok jogainak, hiszen ellenállt az Erdélyben akkoriban tapasztalt „asszimilációs politikáknak”.
Erről A nyelvharc Erdélyben (Der Sprachenkampf in Siebenbürgen) című röpiratában ír. Adrian Cătană szerint Stephan Ludwig Roth „az igazság és egyenlőség elveiért hozott felsőbbrendű áldozat modellje”, akit árulás miatt halálra ítéltek 1849-ben. „Kivégezték demokrata meggyőződése, a románok jogaiért folytatott harc és az erdélyi etnikai sokszínűség tiszteletben tartása miatt” – áll a törvénytervezet leírásában.
Amely szerint november 24. az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napjaként történő elismerésével Stephan Ludwig Roth emléke előtt is tisztelegnének, „aláhúzva az etnikumok közötti kölcsönös tisztelet fontosságát, népszerűsítve a kulturális sokszínűséget és elismerve valamennyi közösség hozzájárulását társadalmunk történelméhez és fejlődéséhez”. Ezáltal pedig elismeréssel adóznának egy olyan vezéregyéniség érdemei és áldozathozatala előtt, aki az egyenlőségért és a különböző etnikai közösségek közötti tiszteletért kardoskodott.
Egyébként Stephan Ludwig Roth említett röpiratának magyar nyelvű, a Pont Kiadó által 2021-ben kiadott változatának ajánlójában azt olvashatjuk, hogy
„Stephan Ludwig Roth mártírként él a (a mára nagyon lecsökkent számú) erdélyi szászok emlékezetében. Lexikon-adat: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során (...) Kossuth Lajos utasítására a Csányi erdélyi kormánybiztos által felállított rögtönítélő bíróság »a magyar haza, alkotmánya, polgári szabadsága és független állása« elleni tevékenység vádjával halálra ítélte. Kivégzése sokat ártott... – felsorolni is nehéz volna, hogy kinek. St. L. Roth 1842-ben született röpirata azonban máig izgalmas olvasmány, hiszen »a helyzet folyamatosan adott«, és a ma hasonló gondokkal küszködő erdélyi (vagy más »illetőségű«) magyar olvasó átélheti, hogy mit érzett, miként érvelt ugyanebben a helyzetében az erdélyi szász. A mai olvasó a kárhoztatott »magyarosítással« már összevetheti (a honnan hová jegyében) a románosítási folyamatok elmúlt évszázadát” – olvasható a könyvajánlóban.
Adrian Cătană szenátor (középen) az AUR „keménymagjában”, a „Ki az RMDSZ-szel!” feliratú molinó előtt a bukaresti parlamentben
Fotó: Facebook/Radu-Vicențiu Grădinaru
Visszatérve Adrian Cătană törvénytervezetére: a kezdeményezésről beszámoló Fanatik.ro bukaresti székhelyű román portál szerint a tervezet több szempontból is „problémás”.
A tervezetben használt megfogalmazás kötelezi a felsorolt intézményeket bizonyos eseményeket szervezni a hivatalos napon, miközben a korábban Romániában elfogadott számos hasonló tematikus dátumhoz – például Olténia napja vagy a kerékpározók napja – köthető események szervezését csak ajánlják, nem kötelezik. Viszont Cătană tervezetének elfogadása esetén valamennyi önkormányzatnak szerveznie kell valamit, ott is, ahol nem élnek kisebbségek.
A Fanatik emlékeztet: nem ez az első eset, amikor olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amelyet szándékosan a hangulat felkorbácsolása érdekében dolgoztak ki, a nacionalizmus kártyáját kijátszva.
De egy másik AUR-képviselő is benyújtott már egy olyan – még el nem fogadott – törvénytervezetet, amely a június 26-ai nemzeti lobogó napján amellett, hogy mindenkit haptákba állítana, hazarendelne a nyári vakációban, arra kötelezné valamennyi polgármestert – természetesen a magyarokat is –, hogy megcsókolják a román zászlót: ellenkező esetben pénzbírságra, sőt bűnvádi eljárásra is számíthatnának.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
1 hozzászólás