A Washingtonban tartózkodó Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője saját kezdeményezésére szerdán este telefonon tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, aki jelenleg Ghánában tartózkodik munkalátogatáson.
Ismét eljött december elseje, a hivatalos Románia pedig ismét csak a szokásos külsőségek mellett, a szokásos lózungokkal tömjénezi önmagát a „Nagy Egyesülésnek” nevezett 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés évfordulóján.
Sajátos hangulatú „per” keretében, a város polgármesterének jelenlétében „mondott ítéletet” az Osztrák–Magyar Monarchia fölött Gheorghe Funar, Kolozsvár korábbi, soviniszta polgármestere a szintén szélsőségesen magyarellenes AUR helyi politikusaival.
A magyar közösségnek nincs helye Erdélyben, mivel Mongóliából érkezett, ezért javallott visszatérnie oda – ezt tudhattuk meg az elmúlt napokban egy készséges román „történészek” által tartott gyorstalpaló „történelemórából”.
A bukaresti vezetés részéről elszalasztott lehetőség volt a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti szerdai budapesti találkozó a magyar–román kapcsolatok javítására – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.
Az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolásának nevezi pénteki közleményében Tőkés László sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott közlemény a román legfelsőbb bíróságnak a Románia Csillaga visszavonása ügyében született ítéletét.
A romániai magyar közösség jogai és a magyar gazdaságfejlesztési program ügyében Bukarest továbbra is ugyanolyan hajthatatlan, mint eddig – ez az egyik legbiztosabb következtetés, amit a magyar a román államfő közötti tárgyalások kapcsán leszűrhetünk.
Állásfoglalást tettek közzé a Kárpát-medencei magyar pedagógus szervezetek, miszerint elfogadhatatlannak tartják, hogy Ukrajnában 2014 óta folyamatosan születnek olyan jogszabályok, amelyek fokozatosan elveszik a magyar kisebbség jogait.
Magyarország semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait.
A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Kis Júlia kolozsvári jogászt kérdeztük a jogvédelem lehetőségéről.
Szatmár megye után újabb partiumi megyében jelezték az ügyfelek, hogy a postai küldeményekkel együtt a szélsőséges, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kampányanyagait is kézbesítették számukra.
Akár dilettantizmus, akár a provokáció szándéka késztette a külügyet arra, hogy Orbán Viktor beszédét cenzúrázni akarja, két dolgot ért el: nevetségessé tette magát, és megmutatta a világnak, milyen hazug módon viszonyul Románia a kisebbségi jogokhoz.
A Nemzet Útja és az Ortodox Testvériség közel 100 tagja és szimpatizánsa érkezett szombat reggel Tusnádfürdőre, hogy részt vegyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédén, de a szervezők nem engedték be őket a színpad előtti bekerített részre.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyugalomra int, és a közösségek közötti béke megőrzésének fontosságát hangsúlyozza az úzvölgyi katonatemetőben kihelyezett újabb román keresztek kapcsán.
Feljelenti az úzvölgyi katonatemetőben szombaton törvénytelenül 150 fakerseztet elhelyező szélsőséges Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesületet az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), mivel a román szervezet tettét bűncselekménynek tekinti.
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
Az rendben van, hogy belevizelnek a medencébe, de az Isten szerelmére, legalább ne a rajtkőről tegyék! – ezt a klasszikus poént idézi, ahogy a PNL visszavonta a saját törvénytervezetét.
Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.