A Nemzet Útja és az Ortodox Testvériség közel 100 tagja és szimpatizánsa érkezett szombat reggel Tusnádfürdőre, hogy részt vegyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédén, de a szervezők nem engedték be őket a színpad előtti bekerített részre.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyugalomra int, és a közösségek közötti béke megőrzésének fontosságát hangsúlyozza az úzvölgyi katonatemetőben kihelyezett újabb román keresztek kapcsán.
Feljelenti az úzvölgyi katonatemetőben szombaton törvénytelenül 150 fakerseztet elhelyező szélsőséges Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesületet az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), mivel a román szervezet tettét bűncselekménynek tekinti.
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
Az rendben van, hogy belevizelnek a medencébe, de az Isten szerelmére, legalább ne a rajtkőről tegyék! – ezt a klasszikus poént idézi, ahogy a PNL visszavonta a saját törvénytervezetét.
Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.
A bukaresti kormánykoalíció román pártjai mindent a jövő évben esedékes választásokat megelőző kampány logikájának vetnek alá, többek között ennek tulajdonítható, hogy az RMDSZ kiszorult a kormányból – mutatott rá a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
Hiába a korábbi hangzatos szólamok: a héten ismét csak bebizonyosodott, hogy Romániában a stabilitásnál és az adott szónál sokkal fontosabbak a pártok politikai és főleg anyagi érdekei.
Minősíthetetlen hangvételű kirohanást intézett Radu Cristescu, a kormány vezető erejét jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei képviselője az RMDSZ ellen annak kapcsán, hogy a magyar szervezet kiszorult az új kormányból.
Mostanra már szokásos ügymenetté vált, hogy Románia minden kínálkozó alkalmat elmulaszt a schengeni csatlakozásra.
Még ha nem is szándékolt, nehéz nem szimbolikus jelentőséget tulajdonítani annak, hogy Klaus Iohannis éppen a trianoni diktátum évfordulóján vehet át egy német kitüntetést a többek között a kisebbségek érdekében kifejtett „áldásos” tevékenységéért.
Napirendre vette az ukrán parlament azt a törvényjavaslatot, amely egy évvel elhalasztaná az ukrán nyelvű oktatásra való áttérést azokban az iskolákban, amelyekben az EU valamelyik nyelvén folyik az oktatás, így a magyar nemzetiségi iskolákban is.
Egy, az 1944-es harcokban Szatmárnémetiben elesett ismeretlen katona sírjának magyar felirattal való „felülbélyegzése” miatt forrnak az indulatok a partiumi városban.
Noha sok vita van az európai értékekről, abban mindenki egyetért, hogy a nemzetiségeket megillető kisebbségi jogok az európai értékek részét képezik – jelentette ki a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten.
Klaus Iohannis államfő kapja idén a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat – írta pénteken a dpa.
Romániában az állami hatóságok továbbra is bármikor, bármilyen helyzetben képesek a magyarokkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni, amikor pedig ezzel szembesítik őket, szemrebbenés nélküli, cinikus terelés a válasz.
Az RMDSZ határozottan visszautasítja George Simion AUR-vezető állításait, miszerint a magyar szervezet „etnikai terrorista, amely akadályozza a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételének minden formáját" – jelentette ki csütörtökön Csoma Botond.
Visszautasítja a román csendőrség, hogy kettős mércével mér, amikor a román szélsőségesek magyarellenes megnyilvánulásai, illetve a magyar szervezetek ellen lép fel, ahogy azt hétfőn közölt cikkünkben írtuk.