A felkorbácsolt indulatok ellenére a románok és a cigányok is bíznak a székelykocsárdi magyar polgármesterben

Román vádak: miért kap a magyar gyerek ingyen ebédet?

Magyarok lakta településen igyekszem mindenhol magyarul beszélni, mintegy tesztelve, hogy az utcán, illetve a hivatalokban ez mennyire működik. Székelykocsárdon cigány férfiakat szólítottam meg, hogy magyarázzák el, merre van a Magyar Ház. Magyarul ugyan egyik sem tudott, de amikor románra fordítottuk a beszélgetést, egyikük szabadkozni kezdett, hogy ő ugyan nem tud magyarul, de az édesapja igen. Kérdésemre, hogy miért nem tanították meg, nem tudott válaszolni.

Dan-Ionel Hăjmășan közös román frontot próbált kialakítani a magyar jelölt ellen, „szégyennek” nevezve, hogy egy 80 százalékban románok által lakott községben ,,diktátorként” egy magyar polgármester ragadja magához a hatalmat. Az RMDSZ-es polgármestert többek között azzal vádolta, hogy úgymond diszkriminálja a román és a cigány lakosságot. Egyik fő kampánytémájuk a Cserevár Egyesület által magyarországi támogatással fenntartott szórványiskola volt: azt kifogásolták, hogy miért csak a magyar gyerekek kapnak ebédet a magyar házban.

„Kolozs, Maros és Fehér megye környező 8 szórványtelepüléséről reggel mikrobuszokkal Székelykocsárdra szállított 30 gyereknek tudunk ebédet nyújtani. Ők délután itt maradnak a magyar házban, elvégzik a házi feladatukat, majd hazaszállítjuk őket. Velük sikerült megmenteni a jelenleg 60 diákot számláló, az óvodától a 8. osztályig magába foglaló magyar tagozatot” – magyarázza a polgármester asszony. Román ellenlábasainak az szúrt szemet, hogy miért hozzák magyarországi támogatással a magyar gyerekeket a falu iskolájába, holott ehhez egyetlen lej román állami támogatást sem kap a község.

Mára lecsengett a románok „legégetőbb” kampánytémája – hogy miért eszik a magyar gyerekek egy része ingyen ebédet –, miután a székelykocsárdi iskola is bekerült a bukaresti tanügyminisztérium által finanszírozott, ingyenes melegebédet biztosító programba.

Szakítanak a román liberálisokkal

Miután a magyarellenes összefogás mégsem volt sikeres – a PNL-es polgármester-jelölt 43,16 százalékot kapott a helyhatósági választáson –, a 11 tagú helyi képviselő-testületben 4 tanácsosi mandátumot szerzett RMDSZ-es csapat eldöntötte, hogy szakít az eddigi liberális szövetségessel, és a két mandátumot szerzett Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén alulmaradt polgármesterjelöltjét, Silviu-Petre Mateicát javasolják alpolgármesternek, amit a hat önkormányzati mandátummal rendelkező RMDSZ–PSD-többség meg fog szavazni.

,,Tudom, hogy a liberális megyevezetés részéről nagy nyomás fog ránk nehezedni, hogy a PNL-es alpolgármestert újraválasszuk, de egy ilyen magyarellenes övön aluli kampány után nem akarok vele dolgozni” – érvel vendéglátóm. Aki azt is elmagyarázza, hogy a Fehér megyei tanács részéről az elmúlt nyolc évben nem kaptak lényeges támogatást, az elosztott pénzek terén mindig a megyei lista utolsó helyein szerepelt Székelykocsárd, a magyar vezetésű településnek Gyulafehérvárról csak aprópénzeket osztogattak. Szerencsére a pályázatok elbírálásába nem lehetett beleszólásuk, így

A gazdasági fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt

Székelykocsárd „ékessége”, a helyi pedagógusok által a Cserevár Egyesület keretében magyarországi támogatásból fenntartott szórványiskola és Magyar Ház egyelőre állja a sarat, azonban a fogyatkozó gyereklétszám középtávon nem ígér sok jót. Fehér megye északi része gazdaságilag fejletlenebb, mint a régió déli fele, így nem véletlen, ha a fiatalok dobbantanak, és a nagyjából egyforma távolságra lévő Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Gyulafehérvárra költöznek. A környékbeli minimálbéres állások mellett már csak a középkorú vagy nyugdíj előtt álló, idősebb nemzedék tart ki, amelynek tagjai közül sokan keresetkiegészítő foglalkozásként kertészkednek, piacolnak, ami a fiatal generáció számára viszont már nem vonzó.

Csegezi Edit Zsuzsanna abban reménykedik, hogy a Székelykocsárdon megvalósuló legnagyobb erdélyi napelempark sok fiatalt hazacsábít. A falu közbirtokossági területein 150 hektárnyi legelőre sikerült bérleti szerződést kötni napelemparkot üzemeltető cégekkel, ami jelentős bevételt jelent a közbirtokossági tagoknak, ugyanakkor sok helybéli számára kínál munkalehetőséget.

Emellett fontos szerepe lenne a helyi fűszerpaprika-termesztő gazdák egyesületi összefogásának, hogy közös brandként lehessen Erdély leghíresebb fűszerpaprikáját forgalmazni, ami minőségben a szegedi és kalocsai fűszernövénnyel vetekszik. A gazdák azonban egyelőre ódzkodnak az összefogástól – mint ahogyan a pályázati források lehívásától is –, de Csegezi Zsuzsanna abban reménykedik, hogy pályázatírók, mezőgazdasági szakemberek, szaktanácsadók bevonásával ezen a területen is sikerül változásokat elérni.