Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Románia ismét nemet mondott a magyar–román történelmi megbékélésre

2023. december 29., 13:092023. december 29., 13:09

2023. december 29., 18:412023. december 29., 18:41

Románia ismét félreütötte a feléje magyar részről kinyújtott békejobbot, amikor a bukaresti parlament jobb ügyhöz méltó gyorsasággal, hisztérikus kirohanások közepette újfent elutasította a magyar közösség autonómiájáról szóló törvénytervezeteket.

Nem túlzás ugyanis kijelenteni: az autonómia biztosítása az akarata ellenére szülőföldjével együtt román fennhatóság alá került őshonos magyar nemzeti közösség számára hatalmas lépést jelentene a magyar–román történelmi megbékélés felé. Ahogy ugyanis azt a tervezetet benyújtó Zakariás Zoltán EMSZ-elnök is elmondta lapunknak, az autonómiaigény konkrétan a magyar közösség román állam iránti lojalitásának bizonyítéka, hiszen azt jelzi: nem az elszakadást tekinti a megoldásnak, hanem azt, hogy a román állam keretein belül szavatolják számára mindazon jogokat, amelyek biztosítják a megmaradását.

A bukaresti parlament román pártjainak politikusai azonban ehelyett egy rakás hazugságot hordtak össze az autonómiáról, hogy megindokolják annak elutasítását, ami egyértelmű provokáció a magyar közösséggel szemben. De nem csupán, hiszen egy európai megoldást söpörtek le az asztalról az önfeledten hőbörgő román honatyák és honanyák.

Kíváncsiak lennénk például, hogy a kormány vezető erejét és a miniszterelnököt adó Szociáldemokrata Párt (PSD) finn, spanyol vagy olasz testvérpártjainak politikusai mit szólnak ahhoz, hogy román elvtársaik szerint hazájukban „toxikus” intézmények működnek, hiszen Finnországban, Spanyolországban és Olaszországban is létezik a kisebbségek védelmét szolgáló területi autonómia. Arról nem is beszélve, hogyan értékeli Emmanuel Macron francia elnök, hogy a nagyszerű Románia ennyire elvetendőnek tatja azt az autonómiát, amelyet ő éppen idén javasolt a gyakran véres terrortámadásokig fajuló francia-korzikai viszony javítására.

Elvégre egy több európai országban is működő intézményről van szó, ami bebizonyította, hogy alkalmas a történelmi sérelmek orvoslására, enyhítésére, és a nemzetek békés egymás mellett élésének szavatolására. Mindennek kapcsán megállapítható: ha egy uniós országban alkotmányellenesnek vizionálják az EU számos tagállamában létező autonómiát, akkor ott nagyon komoly problémák vannak, és egyértelmű, hogy a kirekesztő, szélsőséges alkotmányát sürgősen kukázni kell.

A román pártok megnyilvánulásai amúgy ismét bebizonyították, hogy Romániában egyetlen, pártkötődéseken és -érdekeken átívelő, „nemzetegyesítő” eszme létezik: a zsigeri, frusztráción alapuló magyargyűlölet. Ennek oka, hogy még mindig befejezetlen nemzetépítés, amely immár több mint száz éve ellenünk, magyarok ellenében zajlik, és amelyet a jelek szerint csak akkor tekintenek befejezettnek, vagy ahhoz közelinek, ha eltüntetik a magyarokat Erdélyből és a Partiumból, mivel csakis így látják biztosítottnak, hogy a területek ne kerüljenek vissza ismét Magyarországhoz. Mindehhez még hozzájárul a saját létüket, illetve finanszírozásukat a nem létező magyar szeparatizmus rémképe, a primitív magyarellenesség táplálásával alátámasztani próbáló román hírszerző szolgálatok kútmérgező tevékenysége is.

És külön ki kell térni az állítólagos „kisebbségi” – valójában sok esetben etnobiznisz alapon román nemzetiségű – képviselők szégyenletes viselkedésére is, akik a legvéresszájúbb román sovinisztákkal vállvetve utasították el az önrendelkezést.

Fölmerülhet a kérdés, hogy miért kellett most benyújtani a tervezeteket, amikor biztosan tudható volt, hogy nem kapja meg a támogatást a román pártok részéről. Nos, vélhetően nem járunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, hogy benyújtója, az Erdélyi Magyar Szövetség RMDSZ-listán parlamentbe jutott elnöke kampányszempontokat is figyelembe vett, és ezzel kísérelte meg felhívni a figyelmet pártjára a 2024-es választási szuperév küszöbén.

Ugyanakkor a helyzet paradoxona, hogy ha elfogadnánk azt az RMDSZ-es álláspontot, hogy csak akkor érdemes benyújtani az autonómiatervezetet, amikor biztosított a román pártok támogatása az elfogadásához, akkor vélhetően még 2223-ban is ez lenne az egyik forró téma – már ha addigra lennének még magyarok Erdélyben. A román politikum ugyanis zsigerileg ellenez mindent, ami kedvez a magyaroknak, és amíg nem alakulnak úgy a körülmények, hogy a Romániát kívülről irányító nagyhatalom belátja, hogy az autonómia a lehetséges konflitkusok kialakulásának és elfajulásának egyetlen ellenszere, addig hiába is várnánk, hogy önszántukból beadják a derekukat.

Így nem árt időnként elővenni a témát, hogy a törvényben rögzített magyar önrendelkezés elutasításával a magát a kisebbségek paradicsomának hazudó Románia ismét megmutathassa az igazi arcát országnak és világnak. Ezért nem szabad elengedni a témát – sőt nem csupán a Székelyföld, hanem a partiumi tömbmagyar közösségek területi autonómiáját is napirendre kell tűzni.

Következtetésként megállapítható, hogy az EU számos tagállamában pozitív példaként létező autonómia, a megbékélés irányába ható magyar javaslat ismételt elutasításával és a kormánypártok politikusainak provokatív megjegyzéseivel Románia ismét csak azt bizonyította, hogy a magyar közösség felszámolásában, vagyis a konfliktus további fenntartásában érdekelt, így saját állampolgárai milliós közösségének hadat üzenő államalakulat.

Ennek nyomán nem túlzás kijelenteni, hogy potenciális veszélyt jelent a térség biztonságára nézve.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az erdélyi magyarok egy részét nem akarjuk lecserélni, ugye?

Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.

Balogh Levente

Balogh Levente

A józan ész és a külhoni választópolgárok felelőssége

Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?

Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s kampányzsarolás: Bolojan a célkeresztben

Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.

Páva Adorján

Páva Adorján

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Hirdetés