Nem. A szenátus is elutasította a székely önrendelkezésre és a magyar kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezeteket
Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek, és „etnikai alapú szegregációt” jelentenének. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Diana Șoșoacă egyenesen azt állította: a székelyek nem is magyarok, csupán elmagyarosították őket, és Magyarországra küldte mindazokat, akik nem érzik jól magukat Romániában.
2023. december 29., 12:362023. december 29., 12:36
2023. december 29., 15:462023. december 29., 15:46
Amint az várható volt, a csütörtöki képviselőházi elutasítást követően pénteken döntő kamaraként a bukaresti szenátus is elutasította Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.
A hibrid formátumban megtartott ülésen a román szenátorok egyöntetűen elutasítóan nyilatkoztak a magyar önrendelkezési törekvések kapcsán, és alkotmányellenesnek nevezték azokat.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviseletében felszólaló
A politikus – akinek magyarellenessége közismert, az ő nevéhez fűződik a trianoni diktátum aláírása évfordulójának hivatalos romániai ünnepnappá nyilvánítását rögzítő törvény – elutasította a kollektív jogok elvét, és szélsőségesnek nevezte a tervezeteket benyújtó Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), amelynek képviselői az RMDSZ listáján jutottak be a parlamentbe.
Megjegyezte: az ország közigazgatási reformja kapcsán valóban szükséges új régiók kialakítása, de nem „etnikai alapon”.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről Claudiu Târziu a PSD és az RMDSZ által játszott „rossz színjátéknak” nevezte a tervezeteket, amelyek célja, hogy legitimitást szerezzenek a saját szavazótáboruk előtt – előbbi a „hazafiasságát” bizonyítaná, utóbbi szerinte „revizionista” és „románellenes” módon viselkedik, mivel ezt várják tőle a szavazói.
Emellett a „társadalmi harmónia” elleni támadásnak is minősítette a tervezetet, mivel szerinte Románia „a legtöbb” jogot biztosítja a nemzeti kisebbségeknek, ennek nyomán szerinte a tervezetek konfliktusokhoz vezetnének – hogy ezt milyen logika alapján jelentette ki, arra nem szolgált magyarázattal.
A szélsőséges párt részéről olyan szenátor is akadt, aki a javaslatokat „a magyar revizionizmus” megnyilvánulásának nevezte.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevében felszólaló Remus Negoi szerint
A szélsőséges megnyilvánulásairól és botrányairól ismert, ezek miatt még az AUR-ból is kizárt Diana Șoșoacă úgy vélekedett: az „úgynevezett” Székelyföld lakóit nem képviselik a tervezetek beterjesztői, akik csak választási megfontolásból nyújtották be a tervezeteket. Úgy vélekedett:
semmi közük sincs a magyarokhoz. Emellett azt állította:
A szélsőséges politikus mindezt „államcsíny kísérletének” nevezte. Șoșoacă – aki a román alkotmány magyar nyelvű kiadását lobogtatva nevezte alkotmányellenesnek a kezdeményezést – egyúttal Magyarországra küldte azokat a magyarokat, akiknek „nem tetszik az élet Romániában”.
Elküldene. Diana Șoșoacă a román alkotmány magyar nyelvű példányát lobogtatva utasította Magyarországra azokat, akik nem érzik jól magukat Romániában
Fotó: Videófelvétel
Egy másik felszólalásában hálátlannak nevezte a magyarokat, amiért nem köszönik meg Budapest románok általi „felszabadítását”, és kijelentette:
Egyúttal azzal fenyegette meg a magyarokat, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin köztársasági elnököt konkrétan is megnevezve, hogy
Ezen kijelentését a kisebbik kormánypárt Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Daniel Fenechiu elutasította, és bocsánatot kért miatta, ugyanakkor a tervezetek kapcsán az alkotmányt idézve kijelentette: Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a PNL nem szavazhatja meg a tervezeteket. Kifejtette, a közigazgatási átszervezés során senki nem állhat a parlament elé az „etnikai alapú regionalizációra” vonatkozó tervezettel.
Egyúttal ő is
A PNL politikusa a kulturális autonómiát is elutasította.
Marcel Vela volt liberális párti belügyminiszter azt állította: hamis témáról van szó, mivel a magyarok minden jogot élveznek Romániában – erre szerinte maga az RMDSZ a példa, amely minisztereket adhatott a román kormányba, ami egyetlen másik kisebbségről sem mondható el.
Az RMDSZ nevében Császár Károly leszögezte: a tervezetek beterjesztői a helyi közösségek helyzetét kívánják rendezni azon régiókban, ahol egy adott kisebbségi közösség többséget alkot. Emlékeztetett: az autonómiára számos európai országban van példa, az RMDSZ pedig minden olyan tervezetet támogat, amely a szubszidiaritás elvét képviseli.
Mint arról beszámoltunk, a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (zeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
Mint megírtuk, a csütörtöki képviselőházi vitán a szónokok az ország területi integritását kimondó román alkotmányra hivatkozva nevezték az alaptörvénnyel ellentétesnek a statútumokat, sőt annak jogát is elvitatták a magyar nemzetiségű képviselőktől, hogy hasonló előterjesztésekkel éljenek. Egy román honatya bűnvádi feljelentéssel is megfenyegette Zakariásékat.
A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.
Az EMSZ vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – szögezi le pénteki közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadhatatlannak nevezte Raed Arafat, a DSU vezetője a Kolozs megyei mentősök elleni támadást, amit egy TikTokon terjesztett, „gyerekrabló fekete mentőről” terjedő rémhír váltott ki. Radu Miruță az ál- és rémhírek korlátozását sürgette.
Egyelőre nem függeszthetik fel azoknak a járművezetőknek a jogosítványát, akik nem fizetik be a közlekedési bírságaikat.
Nyolc centiméterrel nőtt a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, ami biztosítja a létesítmény további működését – közölte vasárnap a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Péntek éjszaka, 01:00 óra körül befejeződött a második uszály elsüllyesztése a Duna vízhozama egy részének a Bala-ágba történő átirányítását célzó beavatkozás keretében – tájékoztatott szombaton az Országos Vízügyi Igazgatóság.
A pártok között elvi megállapodás született arról, hogy Románia újra konkrétan vállalja az euró bevezetésének célkitűzését – szögezte le Nicușor Dan államfő.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Megteremtette a jogalapot a román kormány arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt az országos villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Miközben az országhatáron továbbra is mélyponton van a Duna vízhozama, Ilie Bolojan miniszterelnök arról beszélt, hogy mi vezetett az energiaellátásban kialakult jelentős egyensúlytalanságokhoz.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkor támogatna egy szakértői jellegű kormányt, ha az parlamenti többséggel rendelkezne, és olyan programmal állna elő, amely továbbra is az állami kiadások ellenőrzésére és a hiányok csökkentésére irányul.
A hitelminősítő ügynökségek értékeléseiket a költségvetési adatokra, a politikai stabilitásra és a 2027–2028-as évekre vonatkozó kilátásokra alapozzák – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás