Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
Gyula neve ma már nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is széles körben ismert: a történelmi fürdőváros gasztronómiája, hungarikumai, kézműves termékei és vendégszeretete egyre több erdélyi látogatót vonzanak.
Pécskán magyar, román, szlovák és szerb recept szerint készítik a „disznóságokat”, és amennyire különbözik a sertés feldolgozásának a módja, legalább annyira hatással is vannak egymásra az együtt élő nemzetiségek gasztronómiai szokásai, hagyományai.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Három évtized néptánccal, önkéntes munkával, ezer kilométeres turnékkal, barátságokkal, újrakezdésekkel és generációkat összekötő közösséggel – a Szarkaláb Néptáncegyüttes november 21-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.
A kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, de a jó libasült receptjét a Krónika olvasóival is megosztották.
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Az osztálytermi oktatás keretein több tekintetben túlmutat, a „nyitott iskola” modellje alapján működik az a tevékenység, amely a társadalomba való beilleszkedésre ösztönzi az 5-8. osztályosokat a kalotaszegi Zsobokon.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kalotaszegi Hagyomány Napok mindenekelőtt a helyiek ünnepe, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a tájegység értékei szélesebb körben ismertek és élők maradjanak – mondta a Krónika érdeklődésére Péter Ferenc szervező.
A 2018-ban megvásárolt régi udvarház az elmúlt 30-40 évben lakatlan volt, a beszivárgott esővíz annyira megrongálta a tűzfalat, hogy újjá kellett építeni. A nehézségek ellenére Balta-Taics Tünde úgy érzi: megéri erőfeszítést vállalni a magyarságért.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
A 16–17. század híres csatajeleneteit, várostromait, a kor hangulatát rekonstruálja „seregével” Birta Roland. A Krakkóban élő, szilágysági hagyományőrző fiatalember a múlt élményszerű bemutatásáról és turisztikai értékéről mesélt a Krónikának.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok