A csángóföldi magyar oktatási programban jelenleg mintegy 2200 gyerek vesz részt óvodástól egyetemista korig
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Folytatódhat a magyar oktatási program Csángóföldön a budapesti kormány által megítélt egymilliárd forintos kiegészítő támogatásnak köszönhetően. A pénzösszeg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) idei kiadásait fedezi – erősítette meg szerdán az MTI-nek Pogár László, a szervezet elnöke.
2026. szeptember 24., 09:402026. szeptember 24., 09:40
Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány támogatása nagy segítség a szervezet számára, hiszen a Kárpátokon túli régióban az MCSMSZ egyedüliként foglalkozik a csángómagyar kultúra őrzésével és ápolásával, a magyar identitás erősítésével.
Ráadásul egyre több területet fednek le, az oktatás és hagyományőrzés mellett szociális, vallási és sportprogramokat is szerveznek.
A folytonosságnak köszönhetően ugyanis nőtt az őshonos kisebbség tagjainak bátorsága és nyitottsága a program iránt, ezért is fontos, hogy az egyre gazdagabb program folytatódhasson – mondta.
emiatt szinte napi kapcsolatban állnak az illetékes budapesti minisztériummal. Mint mondta, átvizsgálják a teljes program működését és költségeit.
Az MCSMSZ kezdettől fogva támogatja a folyamatot, mert Pogár szerint „nincs semmi takargatnivalójuk”, és így jövőbeni tevékenységük is tervezhetőbbé válik. Elmondta, hogy a programban jelenleg mintegy 2200 gyerek vesz részt óvodástól egyetemista korig, akikkel a szervezet csaknem 200 alkalmazottja foglalkozik.
Az őshonos kisebbség tagjainak magyar identitását erősítő program 37 településen folyik, és a moldvai helyszínek mellett Csíkszeredában kollégiumot működtetnek a magyarul továbbtanuló csángóföldi középiskolások számára.
A moldvai szervezet számára megítélt rendkívüli, egymilliárd forintos kiegészítő támogatásról a magyar kormány közleményben számolt be.
Emlékeztettek, hogy Moldvában több tízezer csángó él, akiknek kulturális és oktatási programjait az MCSMSZ fogja össze, és a működtetők a hagyományőrzés mellett a gyerekek és a fiatalok támogatására is nagy hangsúlyt helyeznek.
A közleményben idézték Kollai István határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárt, aki rámutatott, hogy a csángóföldi magyarok anyanyelvi képzését 37 tanintézmény – bölcsőde, óvoda és iskola – biztosítja. Ezeket a magyar állam tartja fenn, mivel finanszírozásukhoz a román állam nem járul hozzá.
A csángómagyar oktatási program keretében
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Az MCSMSZ az utóbbi években kiemelt szervezetként rendszeres, évi 2–4 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott a magyar államtól, amiből folyamatosan bővült az oktatási, hagyományőrző és szociális infrastruktúra.
– írták.
Kollai István rámutatott, a finanszírozásban örököltek „egy alapvető problémát”, miszerint a költségvetésben évről évre kisebb összeg szerepelt, mint amekkora a fenntartási költség. A normatív támogatás szintje ugyanis az intézményhálózat bővülése ellenére változatlan maradt.
Hangsúlyozta, a magyar kormány azzal a feltétellel vállalta a pluszköltséget, hogy a csángómagyar oktatási rendszert szakmailag átvilágítják, hogy minél nagyobb legyen a működési hatékonysága.
Az átvilágítás folyik, így a 2027-es költségvetés tervezésénél már a reális költségek szerinti finanszírozási igényt lehet figyelembe venni.
Ezáltal egyszerre lesz biztosított a költségvetési átláthatóság és a csángómagyar közösségek fennmaradása – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki a nyáron személyesen is ellátogatott Moldvába.
Elhivatott, a magyar oktatásért áldozatot vállaló óvónőket és tanítónőket keres a moldvai magyar oktatási hálózat. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási koordinátora megkeresésünkre a Bákó megyei magyar oktatás jelenéről beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem szeretne előre hozott választásokat Nicușor Dan államfő abban az esetben, ha Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, nemzeti liberális párti EP-képviselő kormánya nem kap bizalmat a parlamentben.
Drón sértette meg a román légteret csütörtökön reggel.
Műholdas riasztásokkal, videókamerákkal és háromdimenziós szkenneléssel erősítették meg a romániai erdők ellenőrzését európai uniós forrásokból.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Tisztázni kell végre a 2024-es elnökválasztás eredményének állítólagos orosz befolyás miatti érvénytelenítésének körülményeit – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfői hivatal mindmáig késlekedő jelentése kapcsán.
Európa-párti kormányt ígér Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, aki ugyanakkor még mindig nem rendelkezik a szükséges parlamenti többséggel ahhoz, hogy kormánya meg is kapja a bizalmat és hivatalba léphessen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) továbbra is a legnépszerűbb romániai párt – derül ki a CURS közvélemény-kutató friss felméréséből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kitart a parlamentben tartandó bizalmi szavazásig, még akkor is, ha jelenleg nem rendelkezik a szükséges 233 szavazattal – jelentette kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A bukaresti ügyészség kedden tíz személy 30 napos előzetes letartóztatását indítványozta a múlt heti bukaresti gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények miatt.
A bukaresti törvényszék egyik bírája elutasította kedden a Călin Georgescu előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészségi indítványt, és 60 napos hatósági felügyeletet rendelt el a volt államfőjelölttel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!