
A csángóföldi magyar oktatási programban jelenleg mintegy 2200 gyerek vesz részt óvodástól egyetemista korig
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Folytatódhat a magyar oktatási program Csángóföldön a budapesti kormány által megítélt egymilliárd forintos kiegészítő támogatásnak köszönhetően. A pénzösszeg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) idei kiadásait fedezi – erősítette meg szerdán az MTI-nek Pogár László, a szervezet elnöke.
2026. szeptember 24., 09:402026. szeptember 24., 09:40
Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány támogatása nagy segítség a szervezet számára, hiszen a Kárpátokon túli régióban az MCSMSZ egyedüliként foglalkozik a csángómagyar kultúra őrzésével és ápolásával, a magyar identitás erősítésével.
Ráadásul egyre több területet fednek le, az oktatás és hagyományőrzés mellett szociális, vallási és sportprogramokat is szerveznek.
A folytonosságnak köszönhetően ugyanis nőtt az őshonos kisebbség tagjainak bátorsága és nyitottsága a program iránt, ezért is fontos, hogy az egyre gazdagabb program folytatódhasson – mondta.
emiatt szinte napi kapcsolatban állnak az illetékes budapesti minisztériummal. Mint mondta, átvizsgálják a teljes program működését és költségeit.
Az MCSMSZ kezdettől fogva támogatja a folyamatot, mert Pogár szerint „nincs semmi takargatnivalójuk”, és így jövőbeni tevékenységük is tervezhetőbbé válik. Elmondta, hogy a programban jelenleg mintegy 2200 gyerek vesz részt óvodástól egyetemista korig, akikkel a szervezet csaknem 200 alkalmazottja foglalkozik.
Az őshonos kisebbség tagjainak magyar identitását erősítő program 37 településen folyik, és a moldvai helyszínek mellett Csíkszeredában kollégiumot működtetnek a magyarul továbbtanuló csángóföldi középiskolások számára.
A moldvai szervezet számára megítélt rendkívüli, egymilliárd forintos kiegészítő támogatásról a magyar kormány közleményben számolt be.
Emlékeztettek, hogy Moldvában több tízezer csángó él, akiknek kulturális és oktatási programjait az MCSMSZ fogja össze, és a működtetők a hagyományőrzés mellett a gyerekek és a fiatalok támogatására is nagy hangsúlyt helyeznek.
A közleményben idézték Kollai István határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárt, aki rámutatott, hogy a csángóföldi magyarok anyanyelvi képzését 37 tanintézmény – bölcsőde, óvoda és iskola – biztosítja. Ezeket a magyar állam tartja fenn, mivel finanszírozásukhoz a román állam nem járul hozzá.
A csángómagyar oktatási program keretében

A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Az MCSMSZ az utóbbi években kiemelt szervezetként rendszeres, évi 2–4 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott a magyar államtól, amiből folyamatosan bővült az oktatási, hagyományőrző és szociális infrastruktúra.
– írták.
Kollai István rámutatott, a finanszírozásban örököltek „egy alapvető problémát”, miszerint a költségvetésben évről évre kisebb összeg szerepelt, mint amekkora a fenntartási költség. A normatív támogatás szintje ugyanis az intézményhálózat bővülése ellenére változatlan maradt.
Hangsúlyozta, a magyar kormány azzal a feltétellel vállalta a pluszköltséget, hogy a csángómagyar oktatási rendszert szakmailag átvilágítják, hogy minél nagyobb legyen a működési hatékonysága.
Az átvilágítás folyik, így a 2027-es költségvetés tervezésénél már a reális költségek szerinti finanszírozási igényt lehet figyelembe venni.
Ezáltal egyszerre lesz biztosított a költségvetési átláthatóság és a csángómagyar közösségek fennmaradása – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki a nyáron személyesen is ellátogatott Moldvába.

Elhivatott, a magyar oktatásért áldozatot vállaló óvónőket és tanítónőket keres a moldvai magyar oktatási hálózat. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási koordinátora megkeresésünkre a Bákó megyei magyar oktatás jelenéről beszélt.
A romániai polgárok többsége számára fontosabb a biztonság, mint a biztonsági fenyegetések beárnyékolta szabadság – derül ki egy friss felmérésből.
A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Magyarországon ítélet született, Romániában pedig eljárás indult vezető politikusok megölésével fenyegetőző férfiak ellen, Lengyelországban pedig a kormányfő elleni merénylet feltételezett előkészítőjét vették őrizetbe.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől további hat daganattípusra terjesztik ki genetikai tesztelést Romániában.
Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
A román szenátus hétfőn két törvénytervezetet fogadott el, amelyek értelmében legalább 50 ezer eurós erkölcsi kártérítés járna azoknak, akik vadállatok – köztük medvék – támadásában megsérülnek, illetve az elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.
A brassói teherautógyár példáján keresztül mutatta be a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS), mennyire kilátástalan volt az 1989 előtti nacionálkommunista korszak gazdasága.
A bírák és ügyészek mellett még számos közalkalmazotti kategória perelte be az államot az elmaradt béremelések miatt, így előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek járó több mint ötmilliárd lej mellett még nagyobb összeget kell kifizetni.
Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
szóljon hozzá!