Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A politikai indíttatású energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét és súlyos hatással vannak életszínvonalra is, ezért mielőbb újabb források és szállítási útvonalak bevonására lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Bukarestben. Szijjártó Péter a magyar álláspontot ismertette.
2025. január 20., 21:592025. január 20., 21:59
2025. január 20., 23:572025. január 20., 23:57
A magyar külgazdasági és külügyminisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint Szijjártó Péter tárcavezető az Európai Gázkonferencián mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az energiapiac ma a kontinensen komoly válsággal néz szembe, aminek az oka ugyanaz, mint a zuhanó versenyképességé, vagyis az, hogy a liberális mainstream ideológiai irányból közelíti meg a kizárólagosan fizikai természetű kérdéseket is. Beszédében leszögezte, hogy ez az energiaellátás ügyében különösen problémás, sajtótájékoztatókkal, politikai nyilatkozatokkal ugyanis nem lehet fűteni vagy működtetni a gazdaságot, ehhez szavai szerint a belátható jövőben még földgázra lesz szükség.
mondván, hogy bizonyos ellátók politikai okok miatti diszkriminációja súlyos hatással van az európai lakosság életszínvonalára, továbbá a versenyképességre is.
Románia schengeni csatlakozása és az állandó határátkelőhelyek számának növekedése után is bővíteni szeretnék a két ország közötti átkelők számát, emellett egy híd újjáépítése és egy új vasútvonal is szerepel a közös magyar-román projektek között.
A magyar kormány álláspontját ismertetve aláhúzta, hogy a lehető legtöbb forrásra és tranzitútvonalra van szükség, emellett nemzeti hatáskörben kell tartani az energiamix összeállítását. Arra is kitért, hogy az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, így ennek a veszélyeztetése szuverenitás elleni támadásnak minősül.
„Kapott Magyarország valaha ilyen ajánlatot? A válasz egyértelmű: nem. Nincs jobb ajánlat az asztalon. Tehát kizárólag akkor tudnánk lecserélni a jelenlegi beszállítónkat és a jelenlegi forrásainkat, ha készek lennénk drágább és kevésbé megbízható beszerzésre váltani” – fogalmazott.
És ezért is óvjuk minden módon a Török Áramlat vezetéket, amely jelenleg a legfontosabb garancia az ellátásunk biztonságára” – tette hozzá.
Szijjártó Péter elítélte, hogy „az Európai Unió hallgat”, amikor fizikai, pénzügyi, politikai támadások érik a kontinens energetikai infrastruktúráját. Közölte, hogy Magyarország nagy erővel dolgozik újabb energiaforrások bevonásán, amelyekkel a kormány a lehetőségeket kívánja bővíteni, nem a meglévő ellátókat kiváltani.
Ennek kapcsán ugyanakkor rámutatott, hogy az energetikai hálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában a hatékony diverzifikáció érdekében, ezért a régió államai az Európai Bizottsághoz fordultak ez ügyben, a brüsszeli testület azonban nemet mondott ennek finanszírozására. „Tehát egyrészt nyomás alatt állunk, hogy diverzifikáljunk. Másrészt azt mondják, hogy nem kapunk semmilyen anyagi forrást, ugyanis földgázról van szó. Az Európai Bizottságnak ez a rendkívül helytelen, képtelen megközelítése komoly problémát okoz nekünk” – tudatta. A miniszter végül kitért az újabb romániai földgázmező kitermelésére is, ami – mint mondta – hatalmas reményekkel tölti el Magyarországot.
„Reméljük, hogy ezúttal a Neptun Deep projekt valóban sikeres lesz. Reméljük, hogy kereskedelmi megállapodásokra tudunk jutni, és reméljük, hogy a magyar nemzeti energiamixet új romániai forrásokkal tudjuk bővíteni” – zárta mondandóját.
Méltányos energiaárakra van szükség Európában, és ehhez az összes tagállamnak teljesítenie kell a hálózat-összekapcsolási kötelezettségeit, ahogyan azt Románia is megtette – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai ügyészek többsége szerint indokolt visszautalni a bírák és ügyészek korrupciós bűncselekményeinek kivizsgálását a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe, mivel a legfőbb ügyészség „jelentős működési zavarokat mutat”.
A miniszterelnök szerint a kormány kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a törvényben rögzített minimális szintet alkalmazzák a helyi adók és illetékek megállapításakor, de az adómentesség megszüntetését fenntartják.
Robert Cazanciuc szerint, ha az intézkedés akadályozza a helyi közigazgatás működését, akkor mindenképpen felül kell vizsgálni, mert előfordulhat, hogy a várt költségvetési előnyök helyett károkat eredményez a drasztikus adóemelés.
A 15–16 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása nem érhető el kizárólag intézkedésekkel és szabályozásokkal, nevelés is kell hozzá, és ebben az iskola és a család fontos szerepet játszik – vallja Kelemen Hunor.
Előre hozott választásokat követel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
Újabb kudarcot szenvedett Nicușor Dan államfő az alkotmánybíróságon: a taláros testület szerdán elutasította alkotmányossági panaszát, amelyet az álpapok és -szerzetesek büntethetőségéről szóló törvény ellen nyújtott be.
Sem idén, sem jövőre nem lesz további adóemelés – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter az Antena 3 CNN kedd esti műsorában.
Az Ilie Bolojan vezette kormány „a társadalom ellenében kormányoz” – jelentette ki Natalia Intotero, a Bolojan vezette Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
Az alkotmányt és az alkotmánybíróság korábbi vonatkozó ítéleteit is sérti az a sürgősségi rendelet, amely értelmében nem fizetik ki a betegszabadság első napját – jelentette ki Renate Weber, az állampolgári jogok biztosa.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!