Az emberjogi szakértõ szerint Romániában rossz irányba haladt a politikai diskurzus, mivel párhuzamot vontak Koszovó és Erdély között. Enache szerint a román vezetõk álláspontja az Erdéllyel kapcsolatos félelmekben gyökerezik, holott a két régió helyzetében nincs közös elem. Leszögezte, a jelenleg még Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló Koszovóban kialakult helyzet egy háború, illetve az azt követõ atrocitások eredménye, Erdélyben ugyanakkor nincsenek elszakadásra, illetve függetlenné válásra irányuló törekvések. „Erdély a román állam része, a Hargita és Kovászna megyei magyarok autonómiaigényei pedig teljes mértékben megfelelnek a kollektív jogok és különleges jogállású közösségek számos európai, sõt Európán kívüli országban meglévõ gyakorlatának\" – mutatott rá. A volt nagykövet szerint a román külpolitikát továbbra is a kommunista idõkbõl megmaradt ballaszt húzza lefelé. Rámutatott: a függetlenséggel szemben megfogalmazott aggodalom azt jelzi, hogy gondok vannak. Enache szerint ezzel a lépéssel Románia azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy érzékenyebb „történelmi\" barátai, Szerbia és Oroszország érveire, mint szövetségesei, az Egyesült Államok és az EU-tagállamok véleményére. Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió tagállamainak hétvégi, brüsszeli csúcstalálkozóján a napirendi pontok között a Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos egységes uniós álláspont megfogalmazása is szerepelt. Bár a tagállamok többsége a tartomány önállósága mellett tette le a garast, néhány ország – a legvehemensebben Románia – közölte: nem támogatja Koszovó függetlenné válását. A parlament külügyi bizottságai hétfõn meghallgatást szerveztek a témában, amelyen Adrian Cioroianu külügyminiszter leszögezte: Románia nem támogatja a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap elmondta, érdeklõdéssel várja, milyen önrendelkezési forma körvonalazódik a Koszovóban élõ szerbek számára. A politikus szerint ugyanis ez modellértékû lehet más kisebbségek számára is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Látogatottsági adatok