Az emberjogi szakértõ szerint Romániában rossz irányba haladt a politikai diskurzus, mivel párhuzamot vontak Koszovó és Erdély között. Enache szerint a román vezetõk álláspontja az Erdéllyel kapcsolatos félelmekben gyökerezik, holott a két régió helyzetében nincs közös elem. Leszögezte, a jelenleg még Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló Koszovóban kialakult helyzet egy háború, illetve az azt követõ atrocitások eredménye, Erdélyben ugyanakkor nincsenek elszakadásra, illetve függetlenné válásra irányuló törekvések. „Erdély a román állam része, a Hargita és Kovászna megyei magyarok autonómiaigényei pedig teljes mértékben megfelelnek a kollektív jogok és különleges jogállású közösségek számos európai, sõt Európán kívüli országban meglévõ gyakorlatának\" – mutatott rá. A volt nagykövet szerint a román külpolitikát továbbra is a kommunista idõkbõl megmaradt ballaszt húzza lefelé. Rámutatott: a függetlenséggel szemben megfogalmazott aggodalom azt jelzi, hogy gondok vannak. Enache szerint ezzel a lépéssel Románia azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy érzékenyebb „történelmi\" barátai, Szerbia és Oroszország érveire, mint szövetségesei, az Egyesült Államok és az EU-tagállamok véleményére. Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió tagállamainak hétvégi, brüsszeli csúcstalálkozóján a napirendi pontok között a Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos egységes uniós álláspont megfogalmazása is szerepelt. Bár a tagállamok többsége a tartomány önállósága mellett tette le a garast, néhány ország – a legvehemensebben Románia – közölte: nem támogatja Koszovó függetlenné válását. A parlament külügyi bizottságai hétfõn meghallgatást szerveztek a témában, amelyen Adrian Cioroianu külügyminiszter leszögezte: Románia nem támogatja a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap elmondta, érdeklõdéssel várja, milyen önrendelkezési forma körvonalazódik a Koszovóban élõ szerbek számára. A politikus szerint ugyanis ez modellértékû lehet más kisebbségek számára is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
A társadalmi párbeszéd bizottság jóváhagyta a 2026–2027-es tanév menetrendjének végleges változatát – közölte csütörtökön az oktatási minisztérium.
Románia egyeztet az Egyesült Államokkal a február 19-re tervezett Béketanács-ülésen való részvételről – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke lemondásra szólította fel Radu Oprea szociáldemokrata párti (PSD) kormányfőtitkárt, miután az a Victoria-palotában bejelentett létszámleépítést Auschwitzhoz hasonlította.
Látogatottsági adatok