Az emberjogi szakértõ szerint Romániában rossz irányba haladt a politikai diskurzus, mivel párhuzamot vontak Koszovó és Erdély között. Enache szerint a román vezetõk álláspontja az Erdéllyel kapcsolatos félelmekben gyökerezik, holott a két régió helyzetében nincs közös elem. Leszögezte, a jelenleg még Szerbiához tartozó, de NATO-közigazgatás alatt álló Koszovóban kialakult helyzet egy háború, illetve az azt követõ atrocitások eredménye, Erdélyben ugyanakkor nincsenek elszakadásra, illetve függetlenné válásra irányuló törekvések. „Erdély a román állam része, a Hargita és Kovászna megyei magyarok autonómiaigényei pedig teljes mértékben megfelelnek a kollektív jogok és különleges jogállású közösségek számos európai, sõt Európán kívüli országban meglévõ gyakorlatának\" – mutatott rá. A volt nagykövet szerint a román külpolitikát továbbra is a kommunista idõkbõl megmaradt ballaszt húzza lefelé. Rámutatott: a függetlenséggel szemben megfogalmazott aggodalom azt jelzi, hogy gondok vannak. Enache szerint ezzel a lépéssel Románia azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy érzékenyebb „történelmi\" barátai, Szerbia és Oroszország érveire, mint szövetségesei, az Egyesült Államok és az EU-tagállamok véleményére. Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió tagállamainak hétvégi, brüsszeli csúcstalálkozóján a napirendi pontok között a Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos egységes uniós álláspont megfogalmazása is szerepelt. Bár a tagállamok többsége a tartomány önállósága mellett tette le a garast, néhány ország – a legvehemensebben Románia – közölte: nem támogatja Koszovó függetlenné válását. A parlament külügyi bizottságai hétfõn meghallgatást szerveztek a témában, amelyen Adrian Cioroianu külügyminiszter leszögezte: Románia nem támogatja a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap elmondta, érdeklõdéssel várja, milyen önrendelkezési forma körvonalazódik a Koszovóban élõ szerbek számára. A politikus szerint ugyanis ez modellértékû lehet más kisebbségek számára is.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.