Tagad. Petre Roman szerint nem bizonyítható az érintettsége a bányászjárásban
Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres
Következetesen tagadja Petre Roman volt miniszterelnök, hogy köze lenne az 1990. nyarán Bukarestben lezajlott, halálos áldozatokat is követelő bányászjáráshoz.
2025. január 15., 10:292025. január 15., 10:29
2025. január 15., 18:232025. január 15., 18:23
A legfőbb ügyészségen az ügyben zajló eljárás részeként szerdán kihallgatásra megjelenő Petre Roman szerint a legcsekélyebb bizonyíték sincs arra, hogy részt vett volna a bányászok 1990. június 13-15-i bukaresti bevonulásában, és mélységesen igazságtalannak tartja az ellene felhozott vádakat.
„Ez a vád mélységesen igazságtalan, és meg fogom magyarázni, hogy miért. Milyen érdekeltségem volt, sőt, hogyan mehettem volna át én, egy professzor, egy kutató az Inter barikádján, ahol 39 fiatal bajtársamat ölték meg a Ceaușescu parancsára kilőtt golyók? Elköteleztem Romániát az Európai Unió, a NATO felé vezető úton. Ezt az elkötelezettséget kategorikusan, minden kétség és habozás nélkül vállaltam. Hogyan is tehettem volna, milyen érdekem fűződött ahhoz, hogy összeesküvést, elnyomást szervezzek bárki ellen? Olyan emberek ellen, akik két hónapon keresztül akadályozták a forgalmat az Egyetem téren, de még egyszer: én voltam az, aki a szabadság és a demokrácia barikádjairól jött” – mondta Petre Roman.
Kihallgatják pénteken a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.
Roman az akkori események kontextusát is felvázolta.
„Szabad választások után volt, 67 százalékkal megnyertük a választásokat. Bejelentettem a reformprogramot, hogy liberális demokráciát és piacgazdaságot teremtsek Romániában. Én már elindultam ezen az úton, sőt, ennek egyértelmű bizonyítékaként, két héttel két héttel az események után a román parlamentben egyetlen ellenszavazat nélkül miniszterelnökké választottak. Az összes történelmi párt ott volt a román parlamentben. Egyetlen ellenem szóló szavazat sem volt, és ez két héttel később történt. Ez több mint nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy akkoriban én képviseltem a reformok valódi reményét” – mondta Petre Roman.
„Nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok idehozatalában, önök nagyon jól tudják, mi történt, én pedig június 16-án beszéltem róla. Sajtótájékoztatót tartottam, és azt mondtam: ami ott történt, az a Securitate volt embereinek nyilvánvaló részvételével történt. Azt mondtam, hogy ez nekem sokba került, mert a moszkvai puccs után a Roman-kormány a leghatározottabban állást foglalt a puccsal szemben, és nem sokkal később 10 000 bányászt hoztak be, és államcsíny révén megdöntötték a Roman-kormányt. Elmondhatom, hogy semmi közöm ezekhez a vádakhoz, amelyek mélységesen igazságtalanon” – mondta Petre Roman.
Megjelent hétfő reggel a legfőbb ügyészségen Miron Cozma. A Zsil-völgyi bányászok egykori szakszervezeti vezetőjét az 1990-es bányászjárások ügyében hallgatják ki, amelyben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.
Mint arról beszámoltunk, az ügyben Petre Roman mellett büntetőeljárás indult Ion Iliescu volt államfő, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is.
Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.
A legfőbb ügyészség bejelentette, megindította a büntetőeljárást Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.
A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu – elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.
A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót.
Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.
„A gyanúsítottak egy forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek.
Minden akadály elhárult a Kübekháza-Óbéb határátkelő megnyitása útjából. Polgármesterjelölti dossziéja iktatása napján emelt vádat az ügyészség Bukarest első kerületének vezetője ellen.
Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre” – olvasható a közleményben.
Az ügyészek szerint
Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz. A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek.
Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.
A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket – idézte fel közleményében az ügyészség.
Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét.
felidézve azt is, hogy a Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel.
Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok azt szeretnék, ha a kormány kiegyensúlyozottan viszonyulna az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Életét vesztette kedden egy vadászpilóta a borceai légitámaszponton – közölte a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a pilóta egy víztartályban lelte halálát.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy repülőgépeket vezényeljen a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra egy, a Közel-Keleten történő esetleges beavatkozásokhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!