Magyarázat. Nicușor Dan szerint az emberek egy része azért tartja jó vezetőnek Ceaușescut, mert ma nincs koherens jövőkép
Fotó: presidency.ro
Romániának egyértelmű gazdasági jövőképre van szüksége, mert az emberek már nem látnak olyan tervet az ország számára, mint Nicolae Ceaușescu idején – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
2025. október 21., 10:002025. október 21., 10:00
Nicușor Dan hétfő este az Antena 1 televíziónak nyilatkozva egy felmérést kommentált, amelyben többek között arra kérdeztek rá, hogy ki volt az ország legjobb elnöke.
Az IPSOS-ANTENA közvélemény-kutatás szerint
A harmadik Traian Băsescu 19 százalékkal.
Nicușor Dan rámutatott:
Ugyanezen témában az elnök elmondta, hogy Romániának minél hamarabb szüksége van egy jobb gazdasági jövőképre és egy koherens stratégiára, hogy újra megtalálja az irányát.
„Ez tükrözi a romániai jelenlegi kormányzás iránti bizalmatlanságot. Az emberek rájöttek, hogy a kommunizmus nem volt jó dolog. Természetesen a kommunizmus és Nicolae Ceaușescu sok kárt okozott, de szerintem a Ceaușescu-korszakban az emberek láttak egy tervet az ország számára, amit nem látnak ebben a hosszan elhúzódó átmeneti időszakban, amelyen keresztülmegyünk. Én így látom” – mondta Nicușor Dan.
– mondta az elnök.
Nicușor Dan azt is elmondta, hogy a biztonság mellett a gazdaság a legfontosabb terület az emberek számára.
Az elnök szerint Romániának ki kell használnia előnyeit olyan területeken, mint a technológia, az informatika, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a hagyományos iparágak, például a bányászat, a vegyipar és a hadiipar.
Ezt Romániának ösztönöznie kell. Emellett hagyományaink vannak a bányászat, a vegyipar és a hadiipar terén, amelyeket felhasználhatunk. Szerencsére két év múlva a Fekete-tengerből származó gázzal is fogunk rendelkezni. Tudnunk kell, hogyan használjuk ezt intelligensen” – mondta Nicușor Dan.
A felmérés szerint egyébként az emberek 86 százaléka úgy véli, hogy a politikusok csak a saját érdekeiket nézik.
42 százalék szerint akkor térne vissza a bizalma, ha szigorúbban büntetnék a korrupciót, 13 százaléknak akkor, ha az igazságszolgáltatás pártatlan lenne, 11 százaléknak abban az esetben, ha az állami kiadások átláthatóak lennének, 10 százaléknak akkor, ha átalakítanák a választási rendszert, míg 9 százaléknak abban az esetben, ha a döntéshozatali folyamatokba az állampolgárokat is bevonnák.
Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!