
Fotó: MTI
2009. február 06., 09:392009. február 06., 09:39
A budapesti napilapnak hivatalos magyarországi látogatása során nyilatkozó elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Băsescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta területet, s az új felosztás után nem lesz magyar többségű régiója Romániának.
A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. „Úgy vélem például, hogy a rendőrségnek, az iskoláknak és a kórházaknak, s még sok minden másnak a helyi önkormányzatokhoz kell tartozniuk – nyilatkozta Traian Băsescu, aki budapesti látogatása során elutasította a területi autonómiát.– Jelenleg a pénzügyi, gazdasági válságról szóló vita egyértelműen háttérbe szorította ezt a kérdést, így szó sincs egyfajta prioritásról. Természetesen előbb vagy utóbb napirendre kerülnek ezek a változtatások is, amelyeknek célja megszabadítani Romániát a bürokratikus berendezkedéstől.
Jelenleg a fővárossal együtt 41 megyéje van az országnak, ez pedig ugyanennyi megyei önkormányzatot, egészségügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi stb. kirendeltséget jelent. E tekintetben az 1989-es helyzetben vagyunk, de ha pontosabb akarok lenni, akkor az 1968-as helyzetet említeném, hiszen akkor döntöttek erről a felosztásról. A kommunista rendszerben a cél az volt, hogy ezeket a nagyjából félmilliós közösségeket könnyebben ellenőrizhesse a Szekuritáté, a párt és a rendőrség”. Az államfő szerint Romániának már nincs szüksége ilyen jellegű felosztásra, ráadásul ez gátolja a költségvetési finanszírozást és a demokratizálódást, és hátráltatja a régiófejlesztést is.
A Romániát is érintő pénzügyi, gazdasági válság kapcsán az elnök két típusú problémát nevezett meg. Az egyik szerinte az, hogy Románia exportőrként elsősorban a német, brit, francia, spanyol és olasz piacon jelenik meg, amelyek mindegyikét megviselte a gazdasági válság. Mivel ez kihat a román külkereskedelemre, csökkent az export, ennek következményeként növekszik a munkanélküliség. Băsescu úgy véli: a másik gond, hogy a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bankok helyi leányvállalatairól van szó.
Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amelyek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban, Németországban, Ausztriában vannak” – szögezte le az államelnök, aki szerint ezeknek a bankoknak kötelességük a román gazdaság finanszírozása.
Hozzátette: az Európai Uniónak lehetősége lenne beavatkozni az eurózónán kívül úgy, hogy a nagy anyabankok támogatásával lehetőséget teremtenek a leányvállalatok megsegítésére. „Mi elismerjük ezeknek a pénzintézeteknek a hozzájárulását a gazdasági növekedéshez, de ettől még nincs joguk olyan politikát folytatni, amely Románia érdekeit sérti. Márpedig létfontosságú romániai tervek anyagi cserbenhagyása a román gazdaság elleni tettnek minősül” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az elnök.
Az európai energiabiztonság kérdéséről Băsescu úgy vélekedett: miközben az EU által szorgalmazott Nabucco gázvezeték megvalósulását egyes, az építésében érdekelt államok kérdőjelezték meg azzal, hogy más szerződéseket is kötöttek, Románia nem követi a kettős játékot. „Mi elkötelezettek vagyunk a Nabucco mellett, és szerintünk a tervnek csak akkor lehet alternatívája, ha adott esetben európai szinten arra a végleges megállapításra jutnak, hogy nem fogják megépíteni.
Románia januárban kemény tárgyalásokat folytatott a Nabuccóról az Európai Bizottsággal, mert úgy érezzük, hogy nincs megfelelő akarat a terv továbbfejlesztéséhez. Ehhez nem elég a közvetlenül érintett országok – így Bulgária, Románia, Magyarország vagy Ausztria – elkötelezettsége, az egész Unió politikai erejét is mozgósítani kell” – nyilatkozta a napilapnak Traian Băsescu.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.