
Trükközés. Cristian Delorga alkotmánybíró szabadságon lesz aznap, amikor az alkotmánybíróság a különleges nyugdíjak ügyét tárgyalja
Fotó: román alkotmánybíróság
Szabadságot vett ki Cristian Deliorga alkotmánybíró arra az időszakra, amikor az alkotmánybíróság háromszori halasztás után ismét kitűzte a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény alkotmányosságáról szóló tárgyalást.
2025. december 30., 10:292025. december 30., 10:29
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület hétfőn – miután a testület négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt tagja vasárnap és aznap is bojkottálta az ülést, amely így határozatképtelen volt – január 16-ára tűzte ki az újabb fordulót.
Ugyanakkor a G4Media portál értesülései szerint a négy taláros egyike,

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Adrian Câciu szerint a kormánynak haladéktalanul fel kellene kérnie az alkotmánybíróságot arra, hogy a lehető leggyorsabban döntsön a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló jogszabály ügyében.
Egy, az alkotmánybíróság eljárásait jól ismerő forrás szerint Deliorga célja az, hogy megakadályozza a január 16-i döntéshozatalt az alkotmánybíróságról szóló törvény egyik rendelkezése alapján, amely kimondja, hogy „a tanácskozások titkosak, és csak a vitában részt vevő bírák lehetnek jelen”.
A forrás szerint ez egy taktika lehet, amelynek célja a döntés lehető leghosszabb ideig történő halogatása.
Ezért

Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
A négy bíró a végtelenségig folytathatja ezt a játékot, amíg szabadságuk le nem jár, vagy valami más nem történik – például megbukik a Bolojan-kormány, ami a törvény visszavonásához vezetne.
Ez azonban kockázatos lépés, mivel a törvény rendelkezése kétféleképpen értelmezhető.
Az egyik az a értelmezés, amelyre a „összeesküvők” számítanak:

Augustin Zegrean szerint indokolt volt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának elhalasztása.
A másik értelmezés szerint a törvényben előírt követelmény célja annak megakadályozása, hogy a vitában részt nem vevő bírák részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban.
Ezért ha nyolcan hoznák meg a döntést, az akkor sem jelentene problémát, ha kilenc bíró vett részt a vitában, a fontos ugyanis az, hogy mindazok, akik a döntést meghozzák, részt vettek a vitában is.

Közös közleményt adott ki hétfőn az alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról.
Mint megírtuk, a PSD által jelölt alkotmánybírák hatástanulmányt kértek a bírák és ügyészek különleges nyugdíját az utolsó fizetésük legtöbb 70 százalékára csökkentő, a szolgálati idejüket pedig fokozatosan 65 éves korukig meghosszabbító törvényről, ami azonban az alkotmánybíróság elnöke, Simina Tănăsescu szerint fölösleges, mivel irreleváns a döntés szempontjából.

Várhatóan csak januárban hozhat érdemi döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény ügyében, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt talárosok hétfőn is bojkottálták az ülést.

A kormány bukására játszik az alkotmánybíróság azon négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt tagja, aki vasárnap bojkottálta a testület ülését, amelyen a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait szabályozó törvényről tárgyaltak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este a közel-keleti helyzettel kapcsolatban a Facebook-oldalán közölte, hogy a román hatóságok elsődleges prioritása valamennyi román állampolgár biztonsága.
Ismét bírálta Sorin Grindeanu, a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ilie Bolojan miniszterelnököt.
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A rendelkezésre álló összegtől függ, hány önkéntes tartalékost vesznek fel idén a hadseregbe – jelentette ki Radu Miruţă védelmi miniszter.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatja a deficit növelését, mert nem lehet választási ajándékokat hitelre osztogatni – jelentette ki Dominic Fritz pártelnök pénteki nagyszebeni sajtótájékoztatóján.
Felelőtlenség lenne a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről, ha felrúgná a bukaresti kormánykoalíciót.
szóljon hozzá!