Trükközés. Cristian Delorga alkotmánybíró szabadságon lesz aznap, amikor az alkotmánybíróság a különleges nyugdíjak ügyét tárgyalja
Fotó: román alkotmánybíróság
Szabadságot vett ki Cristian Deliorga alkotmánybíró arra az időszakra, amikor az alkotmánybíróság háromszori halasztás után ismét kitűzte a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény alkotmányosságáról szóló tárgyalást.
2025. december 30., 10:292025. december 30., 10:29
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület hétfőn – miután a testület négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt tagja vasárnap és aznap is bojkottálta az ülést, amely így határozatképtelen volt – január 16-ára tűzte ki az újabb fordulót.
Ugyanakkor a G4Media portál értesülései szerint a négy taláros egyike,
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Adrian Câciu szerint a kormánynak haladéktalanul fel kellene kérnie az alkotmánybíróságot arra, hogy a lehető leggyorsabban döntsön a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló jogszabály ügyében.
Egy, az alkotmánybíróság eljárásait jól ismerő forrás szerint Deliorga célja az, hogy megakadályozza a január 16-i döntéshozatalt az alkotmánybíróságról szóló törvény egyik rendelkezése alapján, amely kimondja, hogy „a tanácskozások titkosak, és csak a vitában részt vevő bírák lehetnek jelen”.
A forrás szerint ez egy taktika lehet, amelynek célja a döntés lehető leghosszabb ideig történő halogatása.
Ezért
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
A négy bíró a végtelenségig folytathatja ezt a játékot, amíg szabadságuk le nem jár, vagy valami más nem történik – például megbukik a Bolojan-kormány, ami a törvény visszavonásához vezetne.
Ez azonban kockázatos lépés, mivel a törvény rendelkezése kétféleképpen értelmezhető.
Az egyik az a értelmezés, amelyre a „összeesküvők” számítanak:
Augustin Zegrean szerint indokolt volt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának elhalasztása.
A másik értelmezés szerint a törvényben előírt követelmény célja annak megakadályozása, hogy a vitában részt nem vevő bírák részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban.
Ezért ha nyolcan hoznák meg a döntést, az akkor sem jelentene problémát, ha kilenc bíró vett részt a vitában, a fontos ugyanis az, hogy mindazok, akik a döntést meghozzák, részt vettek a vitában is.
Közös közleményt adott ki hétfőn az alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról.
Mint megírtuk, a PSD által jelölt alkotmánybírák hatástanulmányt kértek a bírák és ügyészek különleges nyugdíját az utolsó fizetésük legtöbb 70 százalékára csökkentő, a szolgálati idejüket pedig fokozatosan 65 éves korukig meghosszabbító törvényről, ami azonban az alkotmánybíróság elnöke, Simina Tănăsescu szerint fölösleges, mivel irreleváns a döntés szempontjából.
Várhatóan csak januárban hozhat érdemi döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény ügyében, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt talárosok hétfőn is bojkottálták az ülést.
A kormány bukására játszik az alkotmánybíróság azon négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt tagja, aki vasárnap bojkottálta a testület ülését, amelyen a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait szabályozó törvényről tárgyaltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!