Nincs döntés. Az alkotmánybíróság hétfőn is határozatképtelen volt a különleges nyugdíjak ügyében a PSD-s bírák távolmaradása miatt
Fotó: Facebook/Román Alkotmánybíróság
Várhatóan csak januárban hozhat érdemi döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény ügyében, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt talárosok hétfőn is bojkottálták az ülést.
2025. december 29., 11:002025. december 29., 11:00
2025. december 29., 16:282025. december 29., 16:28
Mint arról beszámoltunk, a vasárnap ugyancsak a PSD-s bírák – Gheorghe (Giani) Stan, Cristian Deliorga, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – bojkottja miatt kudarcba fulladt ülés után hétfő reggel tíz órára tűzték ki az újabb tárgyalási időpontot a különleges nyugdíjak ügyében. Azonban
A határozatképességhez legalább hat alkotmánybíró jelenléte szükséges. Ennek nyomán január 16-ára halasztották a következő ülést a különleges nyugdíjak témájában.
A Digi24 forrásai szerint
Azt is kérték, hogy a döntést halasszák el, amíg megkapják a kért adatokat.
A kormány bukására játszik az alkotmánybíróság azon négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt tagja, aki vasárnap bojkottálta a testület ülését, amelyen a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait szabályozó törvényről tárgyaltak.
A kérelmet azonban a testület többi bírája elutasította, azzal érvelve, hogy az intézmény már rendelkezik a döntés meghozatalához szükséges összes információval. Ennek nyomán a négy bíró elhagyta a tárgyalótermet. A Digi24 forrásai szerint a bírák az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény esetleges megsértésére is hivatkoztak. E törvény szerint ha legalább három bíró kéri a döntés elhalasztását, a tárgyalást automatikusan el kell halasztani.
Ugyanakkor a taláros testület elnöke nem engedélyezte a halasztást.
Addig az igazságügyi minisztérium megküldheti a kért kiegészítő adatokat, bár Simina Tănăsescu, a taláros testület elnöke hétfőn azt mondta: az nem releváns az általuk meghozandó döntés szempontjából. Mint megírtuk, a G4Media információi szerint a négy bíró azért akarja elhalasztani a döntést, mert nincs meg a nyugdíjak csökkentését és a szolgálati idő növekedését előíró reform blokkolásához szükséges többségük.
A források szerint
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában. Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva (miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját) alkotmányellenessé nyilvánította. A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A taláros testület hétfőn dönthet a bírák és ügyészek nyugdíjára vonatkozó törvény alkotmányosságáról, miután ismét elnapolta az állásfoglalást.
A bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené. A bukaresti kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet második változatáért. E szerint
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, Ilie Bolojan kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot. Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője akkor közölte, hogy
Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot – tette hozzá a szóvivő.
Alistar szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert
Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar. Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel.
A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Románia mezőgazdaságát egyre súlyosabban érinti az aszály, az öntözőrendszerek fejlesztése továbbra is akadozik. A szakmai szervezetek szerint a beruházások lassan haladnak, az uniós támogatások jövője bizonytalan.
Az ország legtöbb régiójában légköri instabilitásra, jelentős csapadékmennyiségre és a szél erősödésére lehet számítani szombat reggelig – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A romániai polgárok szűk többsége nem ért egyet azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben.
Bár az intézkedés szembemegy a hatályos törvénnyel, a román igazságügyi vezetők úgy döntöttek, hogy a bírák és az ügyészek továbbra is kiemelt napidíjat kaphatnak utazásaik során.
Sorin Grindeanu, a kormányból kilépett, majd azt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatásával bizalmatlansági indítvány révén megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke számít arra, hogy az RMDSZ támogatna egy kisebbségi PSD-kormányt.
Hétfőn elfogadta a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét, amely szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak (ANAF).
Nicușor Dan hétfőn bejelentette, hogy addig egyeztet a parlamenti pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd, Nyugat-barát kormánytöbbség.
Az RMDSZ azt szeretné, ha helyreállna a korábbi kormánykoalíció – jelentette ki Kelemen Hunor elnöke hétfőn, miután egyeztetett a kormányalakítási lehetőségekről Nicusor Dan államfővel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenzékbe vonul, ha a kormányból kilépett, majd azt megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét kormányra kerül – jelentette ki Dominic Fritz, a párt elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogat és nem vesz részt olyan kormányban, amelyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) is ott van, függetlenül attól, hogy azt technokrata miniszterelnök vezeti vagy sem – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!