
A Ciolacu-kabinet pénteken fogadhatja el a költségvetést, ha a kormánykoalíció véglegesíti addig
Fotó: Gov.ro
Csökkennek a személyi kiadások az állami apparátusban, egyszeri anyagi juttatást kaphatnak a kisnyugdíjasok, ugyanakkor emelkedhet az ingatlanadó – többek között ezek az intézkedések kerültek terítékre a kormánykoalícióban. Tánczos Barna pénzügyminiszter kedden este bejelentette, az állam karcsúsítása és jelentős beruházások szerepelnek a 2025-ös költségvetés tervezetében.
2025. január 28., 19:592025. január 28., 19:59
2025. január 28., 21:262025. január 28., 21:26
A kormány legkésőbb péntekig vélhetően elfogadja a 2025-ös állami költségvetés tervezetét – nyilatkozta kedden a kormányszóvivő. Mihai Constantin hangsúlyozta, a keddi kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök leszögezte, hogy ezen a héten még egyszer ülésezni fog a kabinet, hogy fogadja el a költségvetést; addig a kormánykoalíció tárgyal a büdzsétervről. „Ez azt jelenti, hogy a kormány legkésőbb péntekig jóváhagyja a tervezetet, amely aztán a parlament elé kerül” – ismertette a szóvivő.
A bukaresti sajtó úgy tudja, hogy a koalícióban máris körvonalazódtak újabb lefaragások a magas költségvetési hiány csökkentése érdekében. Ennek megfelelően például eldőlt, hogy a közszférában 5 százalékkal csökkentik a személyzettel járó kiadásokat, e téren az egészségügy, az oktatásügy, a védelmi és a belügyminisztérium képez kivételt. Most először részesülhet megszorításban az elnöki hivatal, ahol 10 százalékkal tervezik visszavágni a személyi kiadásokat, ugyanerre a célra a szenátusban 5, a képviselőházban 9 százalékkal jut kevesebb idén, mint tavaly.

Elfogadta az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin Tanács) az ország középtávú költségvetési-strukturális tervére és a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat.
Az Economedia gazdasági-pénzügyi portál úgy tudja, szóba került a koalíciós egyeztetésen, hogy a kisnyugdíjasok – akiknek időskori juttatása nem haladja meg a 3000 lejt – egyszeri anyagi juttatásban részesüljenek ebben az évben. Mint ismert, Marcel Ciolacu második kormányának salátarendeletének megszorító intézkedései között szerepel többek között, hogy idén befagyasztják a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét.
A koalícióban felmerült elképzelés alapján ezeket a sportegyesületeket átadnák a helyi (többnyire városi) önkormányzatoknak, és amennyiben ezek „nem kérnek belőlük”, idén júliustól egyszerűen megszüntetnék a sportklubokat. Hasonlóképpen átruháznák a megyei önkormányzatoknak a megyei ifjúsági és sportigazgatóságokat.
Ugyanakkor a Profit.ro információi szerint a kormánykoalíció fontolgatja az ingatlanadó emelését is. Mindez várhatóan 2026 januárjától következik be, amikortól már nem a közjegyzői adatok, hanem a valós piaci ár alapján állapítják meg az ingatlanok és földterületek adójának mértékét. Az új számítási mód következtében elsősorban a nagyvárosokban emelkedne meg számottevően – bizonyos esetekben három-négyszeresére – a lakások, magánházak után befizetett adó. Az új mechanizmusra való áttérést Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) rögzített pénzügyi reform keretében vállalta, és a parlamentben 2023-ban elfogadott törvény értelmében már 2024-től alkalmazni kellett volna, de a Ciolacu-kabinet először 2025-re, majd 2026-ra halasztotta.

A kis- és közepes nyugdíjak idén egy ízben nőnek, az indexálásról pedig szeptemberben, az első költségvetési-kiigazítás keretében döntenek – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu kormányfő.
Az RMDSZ tárcavezetője közösségi oldalán posztolt bejegyzésében közölte, bemutatta a koalícióban az idei büdzsé tervezetét, amelyet a kormányzati partnerekkel kell elfogadniuk. Tánczos szerint az államnak elsősorban a saját kiadásait kell csökkentenie, ennek megfelelően az Elnöki Hivatal költségvetése 10 százalékkal, a szenátusé 5, a képviselőházé pedig 9 százalékkal csökken. „Ezzel szemben a jövőbe fektetünk: javítjuk az infrastruktúrát és a közszolgáltatásokat. A tanügyminisztérium költségvetése 10%-kal növekszik, a közlekedési minisztérium 20%-kal több forrást kap, az egészségügyi minisztérium költségvetése 50%-kal nagyobb lesz 2024-hez képest, míg a környezetvédelmi tárca 51%-os emelést kap” – ismertette a pénzügyminiszter.
Ezek a források szerinte biztosítják például a Szeben–Pitești, Szeben–Fogaras, Foksány–Bákó, Ploiești–Buzău, Buzău–Foksány autópálya-beruházások folytatását, valamint vasúti vonalak rehabilitációját. Finanszírozást kapnak a regionális sürgősségi kórházak építési projektjei (Krajova, Jászvásár, Kolozsvár), és jelentős forrásokból épülhetnek víz- és csatornahálózatok, illetve a szelektív hulladékudvarok is.
„Ahogy megígértük, takarékos költségvetést állítunk össze, amely »diétára fogja» az államot, biztosítja a bérek és nyugdíjak kifizetését, jelentős beruházásokkal segíti a gazdaságot, és jelentős forrásokat nyújt a települések fejlesztésére” – írta bejegyzésében Tánczos Barna.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!