
Összefogás. Az Európa-párti koalíció tagjainak még meg kell állapodniuk a közös kormányzás részleteiről
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi nemzeti kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat. Az egyik nagy kérdés, hogy mely párt adja a miniszterelnököt, bár egyes értesülések szerint a PSD-n belül vannak olyan hangok, amelyek szerint a pártnak jobb lenne ellenzékbe vonulni. Csoma Botond, az RMDSZ képviselője a Krónikának hétfőn elmondta, a tárgyalások menetrendjét még nem rögzítették, de biztos abban, hogy a héten elkezdődnek. A politikus szerint a román pártok taktikázásba kezdtek az elnökválasztás eredményének megsemmisítése után.
2024. december 09., 13:582024. december 09., 13:58
Az elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági érvénytelenítése mellett egy másik fontos esemény is foglalkoztatja a pártok vezetőit: a szerdán koalíciókötési szándéknyilatkozatot aláíró négy párt elkezdheti a konkrét tárgyalásokat a közös kormányzás részleteiről.
Mint arról beszámoltunk, a múlt vasárnapi parlamenti választások nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója megállapodott egy „Európa-párti” koalíció létrehozásáról annak érdekében, hogy elszigeteljék a parlamentben több mint 30 százalékos támogatottsággal jelen levő szélsőjobboldalt.
Az előzetes értesülések szerint
és könnyen megtörténhet, hogy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfőt javasolja ismét a tisztségre, miután a megnyert parlamenti választás után a pártvezetés végül úgy döntött, hogy nem fogadja el a lemondását a pártelnöki tisztségről, amelyet az elnökválasztás első fordulójában elért gyenge eredmény – csupán a harmadik helyen végzett – jelentett be.
A szociáldemokraták a héten elnökségi ülésen döntenek arról, hogy kit jelöljenek miniszterelnöknek, az értesülések szerint pedig a párt vezetőinek többsége Marcel Ciolacut látná szívesen jelöltként.
Mihai Tudose, a PSD Országos Tanácsának elnöke azt mondta, a személyes véleménye az, hogy a legtöbb mandátumot szerzett pártnak van a legtöbb joga a miniszterelnök-jelölésre, de nem feltétlenül ragaszkodnak körömszakadtáig hozzá.
Ugyanakkor hétfői értesülések szerint

A szerdán megalakult koalíció célja a politikai stabilitás és az ország európai pályájának biztosítása, ugyanakkor a legionárius, szélsőséges ideológiák terjesztőinek elszigetelése – nyilatkozta szerda este az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Sőt még az is előfordulhat, hogy mégsem lesz olyan könnyű tető alá hozni a koalíciót. Az értesülések szerint ugyanis egyes PSD-s politikusok zokon vették Elena Lasconi USR-elnök nyilatkozatát, aki a demokrácia lábbal tiprásának nevezte az elnökválasztás eredményének megsemmisítését – a PSD üdvözölte az ítéletet –, és felmerült annak a lehetősége, hogy az USR-t végül mégse vegyék be a koalícióba.
Mint ismeretes, előzetesen a pártok zöme jelezte, szívesen látná miniszterelnökként a nagyváradi polgármesterként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként végrehajtott fejlesztések nyomán országos ismertségre szert tett Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, azonban
„Ha realisták vagyunk, akkor nem tekinthetünk el az arányoktól, és a realizmus azt jelenti, hogy a koalíciós tárgyalások előtt helyesen kell felmérnünk az erőnket. Nem egy konkrét személyre van szükség a miniszterelnöki posztra, hanem erős csapatokra van szükség a kormányban, szakemberekre, világos koalíciós programra, hónapokra lebontva, a létfontosságú projektekre vonatkozóan, ami biztosítja, hogy ez a koalíció a bizalomra építve működjön, és szükség van a parlamenti támogatásra is” – vázolta a helyzetet Bolojan.
Mint ismeretes, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi frakció koalíciós szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy
A Krónika kíváncsi volt arra, hogy sikerült-e már kidolgozni az egyeztetések menetrendjét, illetve hogy szóba került-e már az RMDSZ-ben, hogy kormányra lépés esetén milyen tárcákra és egyéb tisztségekre tartana igényt. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője – aki szerdán a magyar szervezet egyik képviselője volt az első egyeztetésen – hétfőn portálunknak mindkét kérdésre nemmel felelt.
„Még a menetrendről sem tudunk semmit, és nyilván tisztségekről sem beszéltünk. Véleményem szerint
– szögezte le a képviselő.
Kérdésünkre, hogy kin vagy min múlik a tárgyalási menetrend rögzítése, és mikor várhatók érdemi megbeszélések, kijelentette: nem kell sokat várni.
„Biztos vagyok benne, hogy még ezen a héten lesznek tárgyalások. Ez százszázalék. Egyelőre viszont az a hipotézisem, hogy
– mondta.
Felvetésünkre, hogy ez miben merülhet ki, kifejtette: kérdéses, hogy a PSD vagy az USR hogyan viszonyul majd a tárgyalásokhoz.
Sajtóértesülések szerint a négy pártelnök kedden ülhet össze, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljon.

Európa-párti koalíciót kötött a parlamentben a PNL, a PSD, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még múlt héten arról beszélt: a négypárti koalíciónak ki kell majd dolgoznia a lakosság által elvárt közpolitikákat. Azt is elmondta, reményei szerint a PSD és a PNL megértette a választópolgárok üzenetét, és ,,nem folytatja azt, amit másfél éven át tett”. Kelemen Hunor szerint a tárgyalások nem zárultak le, de a szerdai megállapodásra szükség volt, hogy az emberekhez jusson el az aláírók üzenete.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!