Összefogás. Az Európa-párti koalíció tagjainak még meg kell állapodniuk a közös kormányzás részleteiről
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi nemzeti kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat. Az egyik nagy kérdés, hogy mely párt adja a miniszterelnököt, bár egyes értesülések szerint a PSD-n belül vannak olyan hangok, amelyek szerint a pártnak jobb lenne ellenzékbe vonulni. Csoma Botond, az RMDSZ képviselője a Krónikának hétfőn elmondta, a tárgyalások menetrendjét még nem rögzítették, de biztos abban, hogy a héten elkezdődnek. A politikus szerint a román pártok taktikázásba kezdtek az elnökválasztás eredményének megsemmisítése után.
2024. december 09., 13:582024. december 09., 13:58
Az elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági érvénytelenítése mellett egy másik fontos esemény is foglalkoztatja a pártok vezetőit: a szerdán koalíciókötési szándéknyilatkozatot aláíró négy párt elkezdheti a konkrét tárgyalásokat a közös kormányzás részleteiről.
Mint arról beszámoltunk, a múlt vasárnapi parlamenti választások nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója megállapodott egy „Európa-párti” koalíció létrehozásáról annak érdekében, hogy elszigeteljék a parlamentben több mint 30 százalékos támogatottsággal jelen levő szélsőjobboldalt.
Az előzetes értesülések szerint
és könnyen megtörténhet, hogy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfőt javasolja ismét a tisztségre, miután a megnyert parlamenti választás után a pártvezetés végül úgy döntött, hogy nem fogadja el a lemondását a pártelnöki tisztségről, amelyet az elnökválasztás első fordulójában elért gyenge eredmény – csupán a harmadik helyen végzett – jelentett be.
A szociáldemokraták a héten elnökségi ülésen döntenek arról, hogy kit jelöljenek miniszterelnöknek, az értesülések szerint pedig a párt vezetőinek többsége Marcel Ciolacut látná szívesen jelöltként.
Mihai Tudose, a PSD Országos Tanácsának elnöke azt mondta, a személyes véleménye az, hogy a legtöbb mandátumot szerzett pártnak van a legtöbb joga a miniszterelnök-jelölésre, de nem feltétlenül ragaszkodnak körömszakadtáig hozzá.
Ugyanakkor hétfői értesülések szerint
A szerdán megalakult koalíció célja a politikai stabilitás és az ország európai pályájának biztosítása, ugyanakkor a legionárius, szélsőséges ideológiák terjesztőinek elszigetelése – nyilatkozta szerda este az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Sőt még az is előfordulhat, hogy mégsem lesz olyan könnyű tető alá hozni a koalíciót. Az értesülések szerint ugyanis egyes PSD-s politikusok zokon vették Elena Lasconi USR-elnök nyilatkozatát, aki a demokrácia lábbal tiprásának nevezte az elnökválasztás eredményének megsemmisítését – a PSD üdvözölte az ítéletet –, és felmerült annak a lehetősége, hogy az USR-t végül mégse vegyék be a koalícióba.
Mint ismeretes, előzetesen a pártok zöme jelezte, szívesen látná miniszterelnökként a nagyváradi polgármesterként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként végrehajtott fejlesztések nyomán országos ismertségre szert tett Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, azonban
„Ha realisták vagyunk, akkor nem tekinthetünk el az arányoktól, és a realizmus azt jelenti, hogy a koalíciós tárgyalások előtt helyesen kell felmérnünk az erőnket. Nem egy konkrét személyre van szükség a miniszterelnöki posztra, hanem erős csapatokra van szükség a kormányban, szakemberekre, világos koalíciós programra, hónapokra lebontva, a létfontosságú projektekre vonatkozóan, ami biztosítja, hogy ez a koalíció a bizalomra építve működjön, és szükség van a parlamenti támogatásra is” – vázolta a helyzetet Bolojan.
Mint ismeretes, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi frakció koalíciós szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy
A Krónika kíváncsi volt arra, hogy sikerült-e már kidolgozni az egyeztetések menetrendjét, illetve hogy szóba került-e már az RMDSZ-ben, hogy kormányra lépés esetén milyen tárcákra és egyéb tisztségekre tartana igényt. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője – aki szerdán a magyar szervezet egyik képviselője volt az első egyeztetésen – hétfőn portálunknak mindkét kérdésre nemmel felelt.
„Még a menetrendről sem tudunk semmit, és nyilván tisztségekről sem beszéltünk. Véleményem szerint
– szögezte le a képviselő.
Kérdésünkre, hogy kin vagy min múlik a tárgyalási menetrend rögzítése, és mikor várhatók érdemi megbeszélések, kijelentette: nem kell sokat várni.
„Biztos vagyok benne, hogy még ezen a héten lesznek tárgyalások. Ez százszázalék. Egyelőre viszont az a hipotézisem, hogy
– mondta.
Felvetésünkre, hogy ez miben merülhet ki, kifejtette: kérdéses, hogy a PSD vagy az USR hogyan viszonyul majd a tárgyalásokhoz.
Sajtóértesülések szerint a négy pártelnök kedden ülhet össze, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljon.
Európa-párti koalíciót kötött a parlamentben a PNL, a PSD, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még múlt héten arról beszélt: a négypárti koalíciónak ki kell majd dolgoznia a lakosság által elvárt közpolitikákat. Azt is elmondta, reményei szerint a PSD és a PNL megértette a választópolgárok üzenetét, és ,,nem folytatja azt, amit másfél éven át tett”. Kelemen Hunor szerint a tárgyalások nem zárultak le, de a szerdai megállapodásra szükség volt, hogy az emberekhez jusson el az aláírók üzenete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!