Összefogás. Az Európa-párti koalíció tagjainak még meg kell állapodniuk a közös kormányzás részleteiről
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi nemzeti kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat. Az egyik nagy kérdés, hogy mely párt adja a miniszterelnököt, bár egyes értesülések szerint a PSD-n belül vannak olyan hangok, amelyek szerint a pártnak jobb lenne ellenzékbe vonulni. Csoma Botond, az RMDSZ képviselője a Krónikának hétfőn elmondta, a tárgyalások menetrendjét még nem rögzítették, de biztos abban, hogy a héten elkezdődnek. A politikus szerint a román pártok taktikázásba kezdtek az elnökválasztás eredményének megsemmisítése után.
2024. december 09., 13:582024. december 09., 13:58
Az elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági érvénytelenítése mellett egy másik fontos esemény is foglalkoztatja a pártok vezetőit: a szerdán koalíciókötési szándéknyilatkozatot aláíró négy párt elkezdheti a konkrét tárgyalásokat a közös kormányzás részleteiről.
Mint arról beszámoltunk, a múlt vasárnapi parlamenti választások nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója megállapodott egy „Európa-párti” koalíció létrehozásáról annak érdekében, hogy elszigeteljék a parlamentben több mint 30 százalékos támogatottsággal jelen levő szélsőjobboldalt.
Az előzetes értesülések szerint
és könnyen megtörténhet, hogy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfőt javasolja ismét a tisztségre, miután a megnyert parlamenti választás után a pártvezetés végül úgy döntött, hogy nem fogadja el a lemondását a pártelnöki tisztségről, amelyet az elnökválasztás első fordulójában elért gyenge eredmény – csupán a harmadik helyen végzett – jelentett be.
A szociáldemokraták a héten elnökségi ülésen döntenek arról, hogy kit jelöljenek miniszterelnöknek, az értesülések szerint pedig a párt vezetőinek többsége Marcel Ciolacut látná szívesen jelöltként.
Mihai Tudose, a PSD Országos Tanácsának elnöke azt mondta, a személyes véleménye az, hogy a legtöbb mandátumot szerzett pártnak van a legtöbb joga a miniszterelnök-jelölésre, de nem feltétlenül ragaszkodnak körömszakadtáig hozzá.
Ugyanakkor hétfői értesülések szerint
A szerdán megalakult koalíció célja a politikai stabilitás és az ország európai pályájának biztosítása, ugyanakkor a legionárius, szélsőséges ideológiák terjesztőinek elszigetelése – nyilatkozta szerda este az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Sőt még az is előfordulhat, hogy mégsem lesz olyan könnyű tető alá hozni a koalíciót. Az értesülések szerint ugyanis egyes PSD-s politikusok zokon vették Elena Lasconi USR-elnök nyilatkozatát, aki a demokrácia lábbal tiprásának nevezte az elnökválasztás eredményének megsemmisítését – a PSD üdvözölte az ítéletet –, és felmerült annak a lehetősége, hogy az USR-t végül mégse vegyék be a koalícióba.
Mint ismeretes, előzetesen a pártok zöme jelezte, szívesen látná miniszterelnökként a nagyváradi polgármesterként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként végrehajtott fejlesztések nyomán országos ismertségre szert tett Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, azonban
„Ha realisták vagyunk, akkor nem tekinthetünk el az arányoktól, és a realizmus azt jelenti, hogy a koalíciós tárgyalások előtt helyesen kell felmérnünk az erőnket. Nem egy konkrét személyre van szükség a miniszterelnöki posztra, hanem erős csapatokra van szükség a kormányban, szakemberekre, világos koalíciós programra, hónapokra lebontva, a létfontosságú projektekre vonatkozóan, ami biztosítja, hogy ez a koalíció a bizalomra építve működjön, és szükség van a parlamenti támogatásra is” – vázolta a helyzetet Bolojan.
Mint ismeretes, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi frakció koalíciós szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy
A Krónika kíváncsi volt arra, hogy sikerült-e már kidolgozni az egyeztetések menetrendjét, illetve hogy szóba került-e már az RMDSZ-ben, hogy kormányra lépés esetén milyen tárcákra és egyéb tisztségekre tartana igényt. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője – aki szerdán a magyar szervezet egyik képviselője volt az első egyeztetésen – hétfőn portálunknak mindkét kérdésre nemmel felelt.
„Még a menetrendről sem tudunk semmit, és nyilván tisztségekről sem beszéltünk. Véleményem szerint
– szögezte le a képviselő.
Kérdésünkre, hogy kin vagy min múlik a tárgyalási menetrend rögzítése, és mikor várhatók érdemi megbeszélések, kijelentette: nem kell sokat várni.
„Biztos vagyok benne, hogy még ezen a héten lesznek tárgyalások. Ez százszázalék. Egyelőre viszont az a hipotézisem, hogy
– mondta.
Felvetésünkre, hogy ez miben merülhet ki, kifejtette: kérdéses, hogy a PSD vagy az USR hogyan viszonyul majd a tárgyalásokhoz.
Sajtóértesülések szerint a négy pártelnök kedden ülhet össze, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljon.
Európa-párti koalíciót kötött a parlamentben a PNL, a PSD, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még múlt héten arról beszélt: a négypárti koalíciónak ki kell majd dolgoznia a lakosság által elvárt közpolitikákat. Azt is elmondta, reményei szerint a PSD és a PNL megértette a választópolgárok üzenetét, és ,,nem folytatja azt, amit másfél éven át tett”. Kelemen Hunor szerint a tárgyalások nem zárultak le, de a szerdai megállapodásra szükség volt, hogy az emberekhez jusson el az aláírók üzenete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bíróság elé állították kedden Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátort, aki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint megpróbálta lefizetni Ionuț Moșteanu volt védelmi minisztert.
Kedden a parlament alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezet tagjai kifütyülték Ilie Bolojan miniszterelnököt, és lemondását követelték, amikor a politikus belépett a képviselőház üléstermébe.
Ha a koalíció bármely tagja a bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, az a koalíció felbomlását jelenti – szögezte ke kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A múlt hét román politikát megrengető eseménye volt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter lemondása volt. A román politikában nem ritkák a „kozmetikázott” önéletrajzok, miként a plágium sem a szakdolgozatok vagy a doktori disszertációk elkészítése során.
A kormány keddi rendkívüli ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezet végső formáját, módosítások nélkül – jelentette be a kormányszóvivő.
Két hét alatt több mint öt százalékponttal javult a bukaresti időközi főpolgármester-választáson az Igazságot Bukarestnek nevű választási szövetség nevében induló, a magát „szuverenistának” nevező ellenzék által támogatott Anca Alexandrescu népszerűsége.
Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
Románia korrupt ország, és a románoknak igazuk van, amikor azt mondják, hogy nem látják az akaratot a román állam részéről a korrupcióellenes küzdelemben – jelentette ki Nicuşor Dan a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson.
Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.
Donald Trump elnök üzenetet küldött Romániának a december elsejei nemzeti ünnep alkalmából – jelentette be az elnöki adminisztráció az Antena 3 hírtelevízió kérésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!