Összefogás. Az Európa-párti koalíció tagjainak még meg kell állapodniuk a közös kormányzás részleteiről
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi nemzeti kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat. Az egyik nagy kérdés, hogy mely párt adja a miniszterelnököt, bár egyes értesülések szerint a PSD-n belül vannak olyan hangok, amelyek szerint a pártnak jobb lenne ellenzékbe vonulni. Csoma Botond, az RMDSZ képviselője a Krónikának hétfőn elmondta, a tárgyalások menetrendjét még nem rögzítették, de biztos abban, hogy a héten elkezdődnek. A politikus szerint a román pártok taktikázásba kezdtek az elnökválasztás eredményének megsemmisítése után.
2024. december 09., 13:582024. december 09., 13:58
2024. december 09., 13:582024. december 09., 13:58
Az elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági érvénytelenítése mellett egy másik fontos esemény is foglalkoztatja a pártok vezetőit: a szerdán koalíciókötési szándéknyilatkozatot aláíró négy párt elkezdheti a konkrét tárgyalásokat a közös kormányzás részleteiről.
Mint arról beszámoltunk, a múlt vasárnapi parlamenti választások nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója megállapodott egy „Európa-párti” koalíció létrehozásáról annak érdekében, hogy elszigeteljék a parlamentben több mint 30 százalékos támogatottsággal jelen levő szélsőjobboldalt.
Az előzetes értesülések szerint
és könnyen megtörténhet, hogy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfőt javasolja ismét a tisztségre, miután a megnyert parlamenti választás után a pártvezetés végül úgy döntött, hogy nem fogadja el a lemondását a pártelnöki tisztségről, amelyet az elnökválasztás első fordulójában elért gyenge eredmény – csupán a harmadik helyen végzett – jelentett be.
A szociáldemokraták a héten elnökségi ülésen döntenek arról, hogy kit jelöljenek miniszterelnöknek, az értesülések szerint pedig a párt vezetőinek többsége Marcel Ciolacut látná szívesen jelöltként.
Mihai Tudose, a PSD Országos Tanácsának elnöke azt mondta, a személyes véleménye az, hogy a legtöbb mandátumot szerzett pártnak van a legtöbb joga a miniszterelnök-jelölésre, de nem feltétlenül ragaszkodnak körömszakadtáig hozzá.
Ugyanakkor hétfői értesülések szerint
A szerdán megalakult koalíció célja a politikai stabilitás és az ország európai pályájának biztosítása, ugyanakkor a legionárius, szélsőséges ideológiák terjesztőinek elszigetelése – nyilatkozta szerda este az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Sőt még az is előfordulhat, hogy mégsem lesz olyan könnyű tető alá hozni a koalíciót. Az értesülések szerint ugyanis egyes PSD-s politikusok zokon vették Elena Lasconi USR-elnök nyilatkozatát, aki a demokrácia lábbal tiprásának nevezte az elnökválasztás eredményének megsemmisítését – a PSD üdvözölte az ítéletet –, és felmerült annak a lehetősége, hogy az USR-t végül mégse vegyék be a koalícióba.
Mint ismeretes, előzetesen a pártok zöme jelezte, szívesen látná miniszterelnökként a nagyváradi polgármesterként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként végrehajtott fejlesztések nyomán országos ismertségre szert tett Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, azonban
„Ha realisták vagyunk, akkor nem tekinthetünk el az arányoktól, és a realizmus azt jelenti, hogy a koalíciós tárgyalások előtt helyesen kell felmérnünk az erőnket. Nem egy konkrét személyre van szükség a miniszterelnöki posztra, hanem erős csapatokra van szükség a kormányban, szakemberekre, világos koalíciós programra, hónapokra lebontva, a létfontosságú projektekre vonatkozóan, ami biztosítja, hogy ez a koalíció a bizalomra építve működjön, és szükség van a parlamenti támogatásra is” – vázolta a helyzetet Bolojan.
Mint ismeretes, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi frakció koalíciós szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy
A Krónika kíváncsi volt arra, hogy sikerült-e már kidolgozni az egyeztetések menetrendjét, illetve hogy szóba került-e már az RMDSZ-ben, hogy kormányra lépés esetén milyen tárcákra és egyéb tisztségekre tartana igényt. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője – aki szerdán a magyar szervezet egyik képviselője volt az első egyeztetésen – hétfőn portálunknak mindkét kérdésre nemmel felelt.
„Még a menetrendről sem tudunk semmit, és nyilván tisztségekről sem beszéltünk. Véleményem szerint
– szögezte le a képviselő.
Kérdésünkre, hogy kin vagy min múlik a tárgyalási menetrend rögzítése, és mikor várhatók érdemi megbeszélések, kijelentette: nem kell sokat várni.
„Biztos vagyok benne, hogy még ezen a héten lesznek tárgyalások. Ez százszázalék. Egyelőre viszont az a hipotézisem, hogy
– mondta.
Felvetésünkre, hogy ez miben merülhet ki, kifejtette: kérdéses, hogy a PSD vagy az USR hogyan viszonyul majd a tárgyalásokhoz.
Sajtóértesülések szerint a négy pártelnök kedden ülhet össze, hogy a lehetséges együttműködésről tárgyaljon.
Európa-párti koalíciót kötött a parlamentben a PNL, a PSD, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még múlt héten arról beszélt: a négypárti koalíciónak ki kell majd dolgoznia a lakosság által elvárt közpolitikákat. Azt is elmondta, reményei szerint a PSD és a PNL megértette a választópolgárok üzenetét, és ,,nem folytatja azt, amit másfél éven át tett”. Kelemen Hunor szerint a tárgyalások nem zárultak le, de a szerdai megállapodásra szükség volt, hogy az emberekhez jusson el az aláírók üzenete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Közleményt adott ki szerdán a Kereskedelmi és Iparkamara, miután botrány tört ki egy oknyomozó cikk nyomán, amelyből kiderült: júliusban több politikust, egy alkotmánybírót és vitatott üzletembereket is a görög Míkonosz szigetére utaztattak.
Az előre hozott választásokban látja a teljes jogkörű kormány megalakítását akadályozó politikai patthelyzet feloldásáak egyetlen megoldását Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Az osztálytermek állandó megfigyelését, drogteszteket és az egyenruha kötelező bevezetését szeretné a válaszadók többsége az iskolákban egy friss közvélemény-kutatás eredménye szerint.
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!