Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet a jelenlegi formájában „korrekt és rendkívül kiegyensúlyozott”, így ha ez a változat is elbukik az alkotmánybíróságon, „igencsak jogos” lesz az emberek felháborodása – véli Kelemen Hunor.
2025. szeptember 03., 09:332025. szeptember 03., 09:33
2025. szeptember 03., 10:092025. szeptember 03., 10:09
Az RMDSZ elnöke erről a Digi 24 televíziónak nyilatkozva beszélt kedd este. Szerinte megengedhetetlen, hogy a kormány és a parlament ne tudjon szabályozni egy bizonyos területet, mert annak képviselői „nem tudják elfogadni a szabályozást, legfeljebb az önszabályozást tartják elfogadhatónak”.
A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának növelésére megszabott 10 éves átmeneti időszakot túl hosszúnak tartja Kelemen, de – mint mondta – elfogadta a javaslatot, amelyet a kormányfő tett a bírák és ügyészek képviselőivel folytatott egyeztetések után. „A lényeg azonban, hogy ezen a területen valóban reformról beszélhetünk, hiszen változik a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idővel kapcsolatos feltételek” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvénytervezet végső változata 10 éves átmeneti időszakot ír elő, a nyugdíj összege pedig a nettó fizetés 70 százaléka lesz.
Az ország több bíróságán részlegesen felfüggesztik tevékenységüket a bírák és ügyészek, követelve a speciális nyugdíjazásuk szabályozásának módosítását célzó törvénytervezett visszavonását.
Kelemen Hunor ugyanakkor beszámolt a Nicușor Dan államfő és a koalíció vezetői közötti aznapi egyeztetésekről. Elmondta, hogy a találkozó központi témája a helyi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet legvitatottabb intézkedése, az önkormányzati alkalmazottak egy részének az elbocsátása volt. „Meggyőződésem, hogy kijutottunk a patthelyzetből, és szeptember 15-ig találni fogunk egy mindenki által elfogadható megoldást” – jelentette ki Kelemen, hozzátéve, hogy a törvénytervezetet szintén parlament előtti felelősségvállalással készül elfogadni a kormány.
Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy bízik Ilie Bolojan miniszterelnökben és támogatja a reformintézkedéseit. „Az az ember, aki tenni akar, van hozzá ereje és elszántsága, és így látják ezt a kollégák is” – magyarázta. Elmondta, hogy nem merül fel a kormányfő lemondása, a koalíció vezetői az államfőnél tartott egyeztetéseken egyetértettek abban, hogy a kormány élén kell maradnia. „Senki nem akarja Bolojan lemondását” – jelentette ki, hozzátéve: Nicușor Dan is azt szeretné, ha a jelenlegi koalíció folytatná a munkáját.
Négy bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen szerdán késő este a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Ünnepélyes pillanatok bevezetését írja elő az iskolákban egy törvényjavaslat, amelyet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselői terjesztettek elő. Az elképzelés szerint eléneklik a román himnuszt és elmondják a Miatyánk imádságot.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint nem lenne indokolt az általános sztrájk kirobbantása a tanügyben, mert biztosított a tanárok kötelező heti óraszáma.
Adrian Năstase és Viorica Dăncilă nem a román állam nevében vettek részt a pekingi katonai parádén – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Speciális parlamenti bizottság jött létre a bukaresti parlamentben a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak megfékezése érdekében – jelentette be az RMDSZ.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy jelenleg az államnak nincs egy naprakész adatbázisa a helyi közigazgatási alkalmazottakról.
Viorica Dăncilă és Adrian Năstase volt miniszterelnök is részt vett azon a katonai parádén, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök szervezett Pekingben a második világháború befejezésének megünneplésére.
A romániaiak kevesebb mint felének van pozitív véleménye az Európai Unióról, 67 százalékuk úgy véli, hogy az ország profitált az uniós tagságból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a helyi közigazgatás „valós” reformját szorgalmazza az elbocsátások helyett, és a betöltött álláshelyek számának 25 százalékos csökkentését javasolja, de több szakaszban – nyilatkozta kedd este Sorin Grindeanu.
Románia vezeti a közép- és délkelet-európai országokat azok arányát tekintve, akik kijelentették, hogy el szeretnék hagyni hazájukat – derül ki az Osztrák Nemzeti Bank által a HotNews rendelkezésére bocsáto
szóljon hozzá!