
Az amerikai intézet szerint Orbán Viktor erdélyi üzenete a magyar irredentizmus és a Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlás „előjátéka”
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher
Leplezetlen irredentizmust és Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlást vél felfedezni, és meghökkentő forgatókönyveket vázol a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban egy amerikai agytröszt. Bukarestben sokkal visszafogottabb reakciókat váltott ki Orbán Viktor nemrégi erdélyi látogatása és a Krónikának adott interjúban elhangzott kijelentései.
2025. július 09., 20:002025. július 09., 20:00
2025. július 09., 20:072025. július 09., 20:07
Nem csak az anyaországban és Erdélyben, hanem Bukarestben, sőt az Egyesült Államokban is visszhangot váltott ki Orbán Viktor múlt héten Marosvásárhelyen tett látogatása, valamint a Krónikának adott interjúja. Három nappal azután, hogy a magyar kormányfő részt vett Kincses Előd jogász, polgár- és emberjogi harcos temetésén, terjedelmes elemzést közölt a miniszterelnökről és nemzetpolitikájáról az amerikai Rober Lansing Intézet. A tengerentúli agytröszt elemzésének lényege tömören: Orbán Viktor revíziós politikát folytat, feszültség szítására törekszik Magyarország és Románia között, a külhoni magyarok támogatásával pedig veszélyt jelent a régió stabilitására.
Aki mostani erdélyi útja során mindössze Marosvásárhelyen, Kincses Előd temetésén járt, beszédet nem mondott, egyéb nyilvános szereplése nem volt, a Krónikának pedig aznap adott interjút. Amire a Rober Lansing Intézet nem hivatkozik, a szövegkörnyezet alapján azonban kivehető, hogy részben mégis a portálunk kérdéseire adott válaszokra utal, viszont az a baj, hogy olyasmiket is a kormányfő szájába ad – a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek „asszimilálására” irányuló kísérletek bírálata, önrendelkezésre, autonómiára tett utalás –, amiket a Krónika munkatársával folytatott beszélgetés során nem mondott.
Az Orbán Viktor erdélyi üzenete: a magyar irredentizmus és a Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlás előjátéka? című elemzés emlékeztet a székelyföldi autonómiatörekvésekre, majd megállapítja: bár Magyarország hivatalosan elismeri Románia államhatárait, Budapest intézkedései „párhuzamos, informális etnikai protekcionizmusra és enyhe irredentizmusra utalnak”. Ennek alátámasztására megemlítik

Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
„Orbán beszéde megerősíti a gyanút, hogy Magyarország formális revizionizmus nélkül finoman újraértelmezi a 1920-as trianoni békeszerződéssel elvesztett területeire vonatkozó igényét. Ez egy stratégiai kétértelműséget tükröz, amely egyrészt mozgósítja a nacionalista bázist otthon, másrészt belülről aláássa a szomszédos államok szuverenitását” – szól a tengerentúli think tank következtetése. De a Lansing Intézet még tovább megy, szerintük Orbán retorikája előfutára lehet egy szélesebb körű hibrid kampánynak, amely tartalmazhatja többek között a magyar kisebbség elleni diszkrimináció narratívájának felerősítését, Oroszország krími és donbászi taktikáját idézve irredenta és nacionalista tartalmak terjesztését a közösségi médián keresztül, „pénzeszközök csatornázását” a magyar konzulátusokon vagy szervezeteken keresztül.
Orbán Viktor támogatásával az RMDSZ ismét napirendre tűzi a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet, Magyarország „gyorsan növeli” az erdélyi magyaroknak kiadott magyar útlevelek számát, Románia tiltakozik, Budapest titokban támogatja a magyar érdekeket képviselő román politikusokat, magyar tisztviselők nyilvánosan megemlékeznek Trianonról a határ közelében vagy Erdélyben, provokatív cselekmények, például magyar zászlók kitűzése román intézményekre vagy magyar anyanyelvűek állítólagos zaklatása. Mindezt Magyarország „Oroszország trójai falovaként” teszi az amerikai agytröszt szerint, amely azonban arra inti a román hatóságokat, hogy tegyenek ellenlépéseket, például lépjenek fel határozottan, többek között titkosszolgálati eszközökkel, az EU-val együtt Magyarország kisebbségpolitikájával és „határon átnyúló befolyásával” szemben.
„Orbán romániai kijelentései egy olyan stratégia kialakulását tükrözik, amely ötvözi a nacionalizmust, az identitáspolitikát és a geopolitikai manővereket. Bár ez még a szoftpolitika területén mozog, a fejlemények aggodalomra adnak okot a regionális stabilitás szempontjából. Románia – és az egész euroatlanti közösség – számára elengedhetetlen, hogy Orbán kulturális diplomáciáját ne jóindulatú identitásbeli kinyilatkoztatásként, hanem egy többpólusú hibrid harctéren tett, potenciálisan destabilizáló tényezőként kezelje” – olvasható a hajmeresztő amerikai eszmefuttatásban. Amivel szöges ellentétben állnak a miniszterelnök által a Krónikának adott interjúban mondottak, miszerint szeretne minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, Nicușor Dannal, kedvezőnek nevezve a helyzetet a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Ennek ellenére több román sajtótermék – köztük a Digi24 hírtelevízió portálja vagy a Ziar Harghita című lap – a Krónikának tett nyilatkozatokkal hozza összefüggésbe az amerikai „szakértők” elemzésében foglaltakat.
A bukaresti politológus úgy véli, a magyar miniszterelnök által a Krónika-interjúban megfogalmazottak kettős üzenettel bírnak: szimbolikusan a romániai magyar közösséghez szólt, másrészt stratégiai szempontból a régió vezetőinek üzent, amikor a román–magyar viszony „újrakalibrálását” szorgalmazta.
„Az új román államelnökkel és Ilie Bolojan kormányfővel való kapcsolat tekintetében Orbán visszafogott, de nyitott hozzáállást tanúsít, hallgatólagosan elismerve a regionális stabilitás fontosságát és a párbeszéd szükségességét egy válságokkal teli Európában. A Románia schengeni csatlakozásához nyújtott támogatás megemlítése diplomáciai eszközként működik, egyfajta jelzésként, miszerint Budapest befolyásos szerepet kíván megőrizni Bukaresttel szemben, anélkül, hogy – legalábbis egyelőre – közvetlen súrlódásokat okozna” – mutatott rá Cristian Pîrvulescu az Adevărulnak nyilatkozva.
Az egyetemi oktató szerint noha bizonyos témákban szövetségesnek tűnnek, Orbán „taktikailag” elhatárolódott George Simiontól, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjétől. Mégpedig kettős céllal: megőrizendő az RMDSZ-szel ápolt kapcsolatát, továbbá a felelősségteljesség üzenetét küldve az Európai Uniónak. „A nosztalgikus és identitásbeli hangsúlyok ellenére Orbán Viktor nyilatkozata együttműködési ajánlatot közvetít. Ez egy kiszámított manőver, amelynek célja, hogy kommunikációs csatornát nyisson az új bukaresti vezetőkkel, ugyanakkor újrapozicionálja Magyarországot egy változó regionális környezetben, egy olyan Európában, amelyet egymásra tevődő válságok és folyamatosan átrendeződő szövetségek jellemeznek” – állapította meg a politikai elemző.

Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Az idei első félévben 2472 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 17 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában; az áldozatok közül 32-en vesztették életüket.
A december első hetében végzett ellenőrzéseik során összesen 4,3 millió lejre bírságoltak és 13 gazdasági szereplő tevékenységét függesztették fel az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felügyelői.
Románia megosztottabb, mint bármikor, és a jövő nem biztató, miután egy éve a rendszer hatalmukat félrő fenntartói csapást mértek a romániai demokráciára – fogalmazott Elena Lasconi korábbi elnökjelölt szombaton.
A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének áll a zászló a Bukarestben vasárnap rendezendő főpolgármester-választáson a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint.
Már több mint száz baleset történt idén vasúti átjáróknál, amelyek 13 halálos áldozatot követeltek, ezért a román állami vasúttársaság szerencsétlenségeket is bemutató videót, illetve szöveges tájékoztatót tett közzé tudatosító kampánya részeként.
Benyújtották pénteken a parlamentbe a Románia nem eladó – progresszívek nélküli kormány címet viselő bizalmatlansági indítványt, amelyben az Ilie Bolojan vezette kormány lemondását követelik a kezdeményezők.
Megtámadja az alkotmánybíróságon a legfelsőbb bíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító új jogszabályt is. Ilie Bolojan reményei szerint a törvénytervezet kiállja az alkotmányosság próbáját.
Több riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a felerősödő szél miatt.
A bukaresti választási iroda elrendelte egy, a Cotroceni-palotában rögzített videó eltávolítását az internetről, amelyen Nicușor Dan elnök, Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje és Vlad Voiculescu elnöki tanácsadó szerepel.
Nicușor Dan államelnök visszaküldte csütörtökön a parlamentnek megfontolásra a szélsőségesség elleni küzdelemről szóló törvényt.
szóljon hozzá!