Durva beavatkozás. Az USR tervezete számos közigazgatási egység felszámolásával durva központosítást eredményezne
Fotó: USR/képviselőház
Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
2024. október 23., 10:322024. október 23., 10:32
Az USR kedden kiadott közleménye szerint a párt szenátusi frakcióvezetőjének és két képviselőjének aláírásával beterjesztett tervezet fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradna, Bukarestben pedig megszűnne a hat kerületi önkormányzati képviselőtestület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatná.
Az USR elképzelése szerint
A tervezet a helyben maradó adóbevételek növelésével bátorítaná önkéntes egyesülésre a kisebb településeket. A települések fúzióiról helyi népszavazásokkal lehetne dönteni.
Az alkotmánymódosítás nélkül is megvalósítható közigazgatási reformtól az USR azt reméli, hogy ezzel mintegy 17 milliárd lejt (1370 milliárd forintot), vagyis 2000 kilométernyi autópálya, vagy 5-6 regionális kórház megépítésére elegendő közpénzt lehetne megtakarítani évente.
Mint ismeretes, a közigazgatási szempontból semmilyen hatáskörrel nem rendelkező fejlesztési régiókat kizárólag statisztikai megfontolások alapján 1998-ban jelölte ki az európai integrációra készülő Románia.
Az RMDSZ nem hagyta szó nélkül a magyar szempontból hátrányos tervezetet.
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a közösségi oldalára feltett videóban figyelmeztetett:
Ez ugyanakkor több kistelepülés összeolvasztásával is járna.
Korodi rámutatott:
ezt pedig felháborítónak tartja.
„Az erdélyi magyarság szempontjából ez úgy néz ki, hogy megszüntetik azokat a közigazgatási egységeket, amelyek erőt adnak” – fogalmazott Korodi.
Azzal példálózott, hogy Csíkszeredából, Csíkszenttamásról, Szentegyházáról, vagy éppen Gyimesközéplokról el kell menni Szebenbe vagy Brassóba ügyet intézni.
„El a kezekkel a helyi közigazgatástól, el a kezekkel azoktól az intézkedésektől, amivel az erdélyi magyarokat olyan helyzetbe hozzák, hogy a saját országukban még inkább kisebbségben legyenek” – szögezte le Korodi.
A közigazgatási átszervezési tervek kapcsán tavaly októberben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke a Krónikának nyilatkozva emlékeztetett: a jelenlegi romániai közigazgatási berendezkedés 1968-ban jött létre.
A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád szentgyörgyi polgármester a közigazgatási átszervezés szükségességéről elhangzó román politikusi nyilatkozatok kapcsán.
„Egyetértünk abban, hogy ezzel sok minden nincs rendben, illetve sok mindenben kell változtatni. A jövő évi választások egyik legnagyobb tétje, hogy a megmérettetések után mi milyen mértékben tudunk beleszólni abba, amit a román politikai szereplők a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatosan elképzelnek.
– mondta.
Hozzátette: amikor közigazgatási átszervezésről beszélünk, két irányból közelíthető meg a téma.
„Az egyik a regionális szint kérdése. Jelenleg Románia közigazgatása kormányból, megyei önkormányzatokból, városokból és községekből áll, illetve létezik egy regionális szint, a fejlesztési régiók, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel.
A hatásköröket azonban nem a megyei önkormányzatoktól, hanem a kormánytól kell elvenni. Nagyon kényes kérdés, amikor köztes közigazgatási szintben gondolkodunk a megyék és a kormány között. Hogyan nézne ki? A magyar lakta megyék milyen régióhoz tartoznának?” – hívta fel a figyelmet Antal.
Azt is leszögezte: az RMDSZ számára
Ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Különböző hatásköröket, feladatokat lehetne körzetesíteni, ami viszont ma is működik. Létrehozhatók önkormányzati konzorciumok, vagy egy főépítész kiszolgálhat több községet.
„Ha költségkímélő megoldásokról beszélünk, ebbe az irányba lehet elmozdulni, viszont a meglévő községek felszámolását nem támogatjuk. A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol a legkisebb mócvidéki vagy székelyföldi település ugyanolyan esélyekkel tud fejlődni, mint Bukarest. Az itt megszületett gyerekeknek is legyen esélyük azokat a szolgáltatásokat élvezni, amit a bukarestieknek” – hangsúlyozta.
Kijelentette: az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy 2025-ben közösségként és politikai szervezetként is rendelkezzen azzal az erővel, hogy csak olyan közigazgatási átszervezést lehessen Romániában megvalósítani, ami a magyar közösség számára is elfogadható és kedvező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!